Tízmilliárd jeges-tengeri póknak veszett nyoma a Bering-tengernél

2023 / 10 / 22 / Bobák Zsófia
Tízmilliárd jeges-tengeri póknak veszett nyoma a Bering-tengernél
A kutatók eleinte úgy gondolták, hogy az állatok csak arrébb költöztek, de mint kiderült: ennél rosszabb a helyzet.

A Bering-tenger keleti részén élő hórák vagy más néven jeges-tengeri pók egyedei a helyi ökoszisztéma szerves részét alkotják, de a kutatók körülbelül 2021 óta látványos csökkenést észleltek a populáció számában. A változás azért is meglepetésszerű, mert előtte, 2018 környékén, kiugróan magas egyedszámot regisztráltak a területen élő rákok körében. 2015-től 2018-ig folyamatosan szaporodtak a hórákok, míg 2018-ban nem csak véget ért ez a tendencia, hanem lényegében gyors ütemben megfeleződött a közösség mérete. A megfigyelések 2020-ban a járványhelyzet miatt leálltak egy időre, majd a munka folytatásakor, 2021-ben a szakértők a helyszínen már 10 milliárddal kevesebb rákot találtak, mint amennyinek lennie kellett volna. A megfigyelések 1975-ös kezdete óta ez volt a legalacsonyabb egyedszám, amit valaha regisztráltak.

Mi történhetett a hórákokkal?

A jeges-tengeri pókokat többek között élelmiszereként is használják a világ számos pontján, ezért a túlhalászat régóta fenyegeti őket, már az 1990-es években is "túlhalászottnak" minősítették őket a felelős hatóságok. A populációk azonban idővel visszanyerték fejlődési képességüket, ahogy egyre több fiatal egyed érte meg a felnőttkort és tudott szaporodni. A mostani problémát a kutatók először a migrációval magyarázták és igyekeztek a rákok nyomára bukkanni a környező térségben, a Bering-tenger északi részén, illetve orosz területen, de nem találták jeleit a populáció költözésének.

A másik eshetőséget egy sokkal rosszabb forgatókönyv jelentette: az állatok pusztulása. A vizsgálatok során kiderült, hogy az elmúlt évek egyedszám-csökkenését egy, a környék ökoszisztémáját fenyegető jelenség okozta: a területet sújtó hőhullám. A Bering-tenger vizének felmelegedése önmagában alapvetően nem végezne a hórákokkal, mivel azok egészen magas hőmérsékleten is képesek a túlélésre, laboratóriumi körülmények között akár 12 Celsius-fokos vízben is tudnak funkcionálni, de a melegebb vízben való mozgás nagyobb kalóriafelhasználást igényel a részükről. A szokott környezetükhöz (a fiatalabb állatok 0 Celsius-foknál alig magasabb hőmérsékleten élnek) képest 3 Celsius-fokkal magasabb hőmérséklet duplájára növeli az energiafelhasználás mértékét, így a megváltozott körülményekhez csak úgy tudnak alkalmazkodni, ha elegendő élelem áll rendelkezésükre. Ez jelentette a végső problémát és a hórákok végzetét, ennyi élelmet ugyanis nem tudtak szerezni, emiatt az állatok éhenhaltak.

Ezt a teóriát támasztja alá azoknak a példányoknak az összehasonlítása is, amelyeket 2017-ben és 2018-ban fogtak ki: előbbi átlagban 25%-kal nehezebb volt, mint hasonló méretű, 2018-ban kihalászott társa. A rákok a hőhullám kezdetekor nem tudtak elég élelemhez jutni, egyfelől az életterük csökkenése miatt, másrészt azért, mert az előző években olyannyira megugrott az egyedszámuk, hogy versenyezniük kellett a forrásokért.

"A nem várt kalóriaigény, párosítva a gyűjtögetéshez alkalmas kis területtel, arra utal, hogy a 10 milliárd hórák eltűnésében nagy valószínűséggel szerepet játszott az éhezés."

- összegezték a kutatók a tanulmányban.

Ezzel a pusztulási eseménnyel a Bering-tenger keleti régiójában élő hórákok jövője erősen bizonytalanná vált, a változás pedig komoly hatással lesz az emberekre is, különösen azokra az alaszkai partmenti közösségekre, ahol a jeges-tengeri pókokkal való kereskedés jelentette a fő megélhetési forrást. Mivel a világ ellátásában tengeri halak és rákok tekintetében az alaszkai halászok nagy szerepet játszanak, ezért a hórákok eltűnése és a hőhullám miatt megfogyatkozó más tengeri fajok problémája az egész világ problémájává válhat.

(Fotó: NOAA Fisheries)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Az afrikai robbanó tó, ami pillanatok alatt végzett ezerhétszáz emberrel
Az afrikai robbanó tó, ami pillanatok alatt végzett ezerhétszáz emberrel
Afrikában három olyan tó is található, ami időzített bombához hasonló fenyegetést jelent: a bennük felgyülemlő szén-dioxid rossz esetben kirobbanhat és az elterjedő fojtogató felhő a közelben lévőket rendkívül gyorsan megölheti. A legtöbb áldozatot szedő esemény 1986-ban történt.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.