Több mint ötvenezren eshettek át Magyarországon a koronavírus fertőzésen
2020 / 07 / 01 / felkai.adam
Több mint ötvenezren eshettek át Magyarországon a koronavírus fertőzésen
A szűrővizsgálat során PCR (ez az orr- és garatüregekből vett minták elemzése) tesztet és vérvizsgálatot (ezzel pedig az antitesteket szűrik) egyaránt használtak. A vizsgált 10500 személy esetén a PCR teszt három esetben mutatott aktív fertőzést. A vérvizsgálat alapján pedig hetven fő esett már át a COVID-19 betegségen.

Ahogy az a sajtótájékoztatón elhangzott, ez a kutatás nemzetközi szinten is jelentős, a vizsgálat célja pedig annak megállapítása volt, hogy a járvány lecsengésekor, a korlátozó intézkedések fokozatos feloldását követően mekkora az országban az átfertőzöttség, és nagyjából hányan szerezhettek immunitást a vírussal szemben.

A vizsgálatra a Központi Statisztikai Hivatal választott ki 17787 főt, közülük 10575-en tettek a hívásnak eleget, és vett részt a május 1–16. közötti szűrésen, és adtak mintát legalább az egyik vizsgálathoz. Közülük 10474 személy a vizsgálati kérdőívet is kitöltötte – ők alkotják a felmérés vizsgálati populációját.

„A 13 százalékos kerethibát figyelembe véve a részvételi arány így 67,7 százalék volt. A felmérés reprezentatív a magánháztartásokban élő teljes 14 év feletti hazai lakosságra.”

A PCR teszt 3 főnél állapított meg aktív koronavírus fertőzést, a vérvizsgálat (immunoassay teszt) pedig 70 főnél mutatott ki már lezajlott fertőzést. A vérvizsgálathoz használt immunológiai tesztet olyan típussal végezték, melyet az Amerikai Élelmiszer és Gyógyszerügyi Ügynökség is engedélyezett.

A sajtótájékoztatón dr. Merkely Béla, a vizsgálatot vezető Semmelweis Egyetem rektora bejelentette, hogy a fenti adatok alapján „a teljes 14 éven felüli, nem valamely intézményben élő magyar lakosságra vetítve azt jelenti, hogy az aktív fertőzöttek száma 2 421-re becsülhető a vizsgálat időszakában, míg a szeropozitív, vagyis fertőzésen átesettek személyek száma 56 439-re tehető. Így mind az aktív fertőzöttségi ráta (2,9 fő 10 ezer lakosból), mind pedig az átfertőzöttség aránya (68 fő 10 ezer lakosból) alacsonynak mondható”.

A kitöltött kérdőívek alapján következtetni lehet a leggyakoribb tünetekre is. A fertőzésre a szakirodalom szerint is jellemző szimptómák köszönnek vissza ezekből az adatokból is, vagyis sokszor fordult elő a betegeknél szaglás- és ízlésvesztés, valamint izom és ízületi fájdalmak. A fertőzésen átesettek gyakran számoltak be emellett légzési nehézségekről és hasmenésről. A fertőzésen átesettek körében egyébként valamivel magasabb volt a krónikus betegségek előfordulása, mint az átlagpopulációban: – 54,4 százalék a 41,5 százalékhoz képest.

Úgy tűnik, hogy bizonyos társbetegségek (magas vérnyomás, szívbetegség, krónikus tüdő-, máj- és vesebetegség) esetén a fertőzés is gyakoribb.

A becslések alapján a vírussal történő megfertőződés kockázata nőtt a páciens korával, de ez az alacsony átfertőzöttség miatt statisztikailag nem igazolható. A kockázatot növelte még a gyakori munkába járás, kontaktus fertőzött személlyel, valamint a március 1-jét követő nemzetközi utazás.

„A vizsgálaton résztvevők átlagéletkora 48,7 év, 53,6 százalékuk nő, 46,4 százalékuk férfi volt; érdemi nemi különbségek nem voltak érzékelhetők a pozitív teszteredményt kapók között. A régiókat tekintve az átfertőzöttség legmagasabb értéke Budapesten volt (90/10 000 fő), a legalacsonyabb pedig Észak-Magyarországon (45/10 000 fő).”

Dr. Merkely szerint a kutatási eredmények arra utalnak, hogy a járvány terjedését a „korán bevezetett, szigorú korlátozó intézkedések segíthettek megfékezni”. A rektor emellett az idősekre vonatkozó, specifikusok korlátozásokban és az állampolgárok nagy arányú fegyelmezettségében látja a sikeres védekezés kulcsát.

Ez a H-UNCOVER szűrővizsgálat lehetett tehát az alapja a korlátozó intézkedések lazításának. Ugyanakkor a jövőben fontos rendszeresen megismételni a hasonló, reprezentatív felméréseket, különösen amíg nem készül vakcina a vírussal szemben – tette még hozzá Dr. Merkely. A rektor hozzátette azt is, hogy az orvosképző egyetemek folytatják a szűrővizsgálatokat, így töltenek be őrszem (szentinel) funkciót addig, amíg a pandémia le nem zajlik.

A H-UNCOVER keretében még további két keresztmetszeti szűrést terveznek elvégezni 2021. május 1-jéig.

(Kép: Semmelweis Egyetem, KSH)

Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!


Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.