1998-ban az USA kormánya úgy ítélte meg, hogy a Microsoft visszaélt a Windows piaci fölényével, amikor az operációs rendszerhez "hozzácsomagolta" Internet Explorer nevű böngészőjét, illetve megnehezítette annak az eltávolítását, valamint más termékek, például a Netscape Navigator telepítését. Elsőfokon elmarasztaló ítélet született, amit a fellebbviteli bíróság részben hatályon kívül helyezett, és a felek végül megállapodtak abban, hogy a Microsoft változtat az üzleti magatartásán. Vagyis nem született drasztikus végeredmény, de akadnak elemzők, akik szerint ez is elég volt ahhoz, hogy más technológiai vállalatok, például az akkor alapított Google felemelkedhessenek, hiszen az egész világon figyelemmel kísért per rengeteg erőforrást vont el a Microsofttól.

Huszonöt évvel később a Google találta magát a vádlottak padján.

Az amerikai Igazságügyi Minisztérium azzal vádolja a vállalatot, amely időközben a világ negyedik legnagyobb cége lett, két hellyel a Microsoft mögött, hogy jogszerűtlen eszközökkel betonozza be a keresők közötti versenyben betöltött vezető pozícióját. Ahogyan a The New York Times összefoglalójában olvasható, az internetes keresési piac kilencven százaléka a Google-é. Az, akinek kellett a Google megjelenése előtt is keresgélnie a weben, ezen nem igazán lepődik meg, hiszen elképesztő minőségi ugrást jelentett Sergey Brin és Larry Page szolgáltatása a kilencvenes évek végén, kétezres évek elején. Ugyanakkor Mountain View-ban nem bízzák a véletlenre, hogy a termékük utcahosszal a konkurencia előtt maradjon: megállapodásokat kötnek például az Apple-lel és a Samsunggal, hogy az iPhone-ok és a Galaxy telefonok alapértelmezett keresője a Google legyen, de ugyanezt teszik a Mozilla böngészője esetében is. A cég szerint ez semmiben nem különbözik attól, amikor egy csokigyár fizet a szupermarket-láncoknak, hogy jól látható helyre tegyék a polcokon a termékeit. A kormány szerint azonban ez gátolja meg abban a Microsoft Bingjét vagy a magánszféra-fókuszú DuckDuckGót, hogy növeljék a piacrészüket.

Casey Newton a Platformer hírlevélben aláhúzta: hiába ért egy ponton kétszázötvenmillió dollárt a Neeva nevű új kereső, esélytelennek tűnt, hogy valaha kifizessenek tizennyolcmilliárd dollárt azért, hogy az iPhone alapértelmezett keresője legyenek. A Google állítólag ennyit utal át Tim Cookéknak ezért a kiváltságért. A másik érv, amelyet a vállalatnál alkalmaznak, hogy az ő keresőjük nem csak az említett két szolgáltatással, az általános keresőkkel versenyez, hanem például a TikTokkal vagy az Amazonnal is, hiszen azokon is zajlanak keresések, tőlük teljesen függetlenül. Harmadrészt az is fontos szempont lehet, hogy a termékük sokak szerint egyszerűen jobb a versenytársainál.

A bíróság, miután meghallgatta az érveket és ellenérveket, először arról fog határozni, hogy a Google vétett-e az Egyesült Államok törvényei ellen. Amennyiben igen, akkor a bíró javaslatokat fog tenni a jogsértő állapot megszűntetésére. A döntést nem csak Mountain View-ban kísérik figyelemmel: a Biden-kormány többször jelezte, hogy szeretné megregulázni a technológiai nagyvállalatokat, így a per végkimenetele befolyásolhatja a Metával, az Apple-lel vagy épp a Microsofttal szembeni esetleges jogi lépéseket is.

(Borítókép: Carsten Koall/Getty Images)