Történet az űrállomáson rekedt számítógépről
2019 / 12 / 29 / Felkai Ádám
Történet az űrállomáson rekedt számítógépről
A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) két szerver működik, melyek a „Spaceborne Computer” nevű kísérlet részei. A kísérlet lényege, hogy kiderüljön, kereskedelmi forgalomban kapható eszközök miként képesek kiállni a világűr viszontagságait. Az eszköz, melyet a Hewlett Packard készített, jelölheti ki a jövő űrszámítógépeinek az útját.

A számítógépet 2017-ben szállították az ISS-re egy SpaceX Dragon kapszulában. A Földön két ugyanilyen rendszer működik amolyan kontroll csoportként. Természetesen erős gépekről beszélünk, ugyanakkor nem olyanokról, amiket direkt űrutazásra terveztek.

Az űrutazás jövőjét ugyanis a kereskedelmi vállalatok jelenthetik, az ehhez vezető utat pedig olyan eszközök használata jelenti, melyeket nem hatalmas összegekből, állami költségvetésből fejlesztenek ki erre a célra, hanem már a kereskedelmi forgalomban rendelkezésre állnak.

A kísérlet elsődleges célja az volt, hogy jelentős adatmennyiséget futtassanak változó sugárzású környezetben, például a nap által kibocsájtott, erősödő és gyengülő sugárzást értve itt. A szervereket nem valamiféle pajzzsal védték ettől, hanem napviharok esetén visszaváltottak biztonságos üzemmódra, majd az esemény elmúltát követően végigfuttattak egy ellenőrzést, végül visszatértek a normál működéshez.


Spaceborne Computer: izometrikus nézet

 

Kiderült az is, hogy a szerver sebességének és energiafelhasználásának a csökkentése révén az eszköz megőrzi a működőképességét az erősebb sugárzás közben is. Mindez azt jelenti, hogy a szerverek védelme biztosítható szoftveres úton, automatikus biztonsági módba léptetéssel, és nem kell drága, nehézkes sugárzásvédő pajzsokkal körbebástyázni azt.

Ugyanakkor a teszt néhány nem várt eredménnyel is járt. Például nem bizonyult igaznak az az előzetes feltételezés, hogy az ISS-en állandó, megbízható hálózati kapcsolat működik.

A jövőben tehát a szoftvereket úgy kell programozni, hogy számolnak a gyakoribb hálózati problémákkal is. A másik megoldandó probléma az volt, hogy az asztronauták és a kozmonauták jellemzően nem programozók, tehát a használati utasításokat részletesebbé kellett tenni, átírni őket úgy, hogy az az IT-ben kevésbé jártasak számára is érthetőek legyenek, mindezt úgy, hogy tekintetbe veszik a világűrt is, mint környezetet.

A gépet egyébként már 2018-ban haza kellett volna szállítani, ám miután az ezt lehetővé tevő orosz űrkapszula kilövését elhalasztották, a számítógép az ISS-en rekedt. A múlthéten karbantartást végeztek rajta, tehát a gép még mindig működik, a hazaszállítása pedig 2020 tavaszára tolódott (pontosabb dátum nem ismert jelenleg). Ha pedig az eszköz visszakerül a Földre, a HP elérhetővé teszi azt a kutatók számára, így remélhetőleg még több derül majd ki az űrben használt számítógépek ideális szoftveres környezetéről.

(Kép: NASA, forrás: Popular Mechanics)


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.