Nem kell sajnálni a trollokat, ugyanis semmi baj az önértékelésükkel

2020 / 09 / 22 / Perei Dóra
Nem kell sajnálni a trollokat, ugyanis semmi baj az önértékelésükkel
A trollkodás jelensége hosszú évek óta a pszichológiai vizsgálódások, kutatások témája: az internetes kommunikáció lehetővé teszi a gyors és könnyű interakciót, akkor is, ha az alanyok időben és térben távol vannak egymástól. A nagyobb fokú anonimitás miatt azonban a felhasználók szabadabbnak, nehezebben büntethetőnek és kevésbé felelősségre vonhatónak érezhetik magukat helytelen viselkedésük után. Kutatások szerint az anonimitás rosszabb esetben öntudatvesztéshez impulzívabb cselekvéshez, azaz trollkodáshoz is vezethet.

A hivatalos megfogalmazás szerint mindenki trollnak számít, aki kialakít egy olyan álidentitást, amelyben a közösséghez való tartozás iránti vágya őszintének tűnik, valódi szándéka azonban a zavarkeltés, a közösségbomlasztás vagy saját szórakoztatására konfliktusok generálása. Legtöbben már megtapasztalták azt, amikor egy troll igyekszik másokat egy valójában értelmetlen, sehová sem vezető, konkrét vitatémát nélkülöző vitahelyzetbe sodorni, esetleg szándékosan rossz tanácsot adni és ezzel másokat provokálni. Erre leggyakrabban a közösség új tagjai ugranak, a régiek már zsigerből felismerik a trollokat, és megtanulták ignorálni őket.

Nincs gond a trollok önértékelésével

Legalábbis egy, a ScienceDirecten mostanában megjelent kutatás szerint, melyben Evita March pszichológus a nem, a pszichopata, a szadizmus és az önbecsülés jeleit a trollkodás előrejelzőiként vizsgálta. A pszichopata személyiséget érzéketlenség, álnokság és a személyes felelősség hiánya jellemzi, míg a szadistákat mások fizikai és/vagy pszichológiai bántalmazásának élvezete. A nem reprezentatív tanulmány négyszáz fő részvételével készült: az alanyok csaknem hatvannyolc százaléka nő volt, negyvenhárom százalékuk ausztrál, míg az átlagéletkoruk huszonöt év. March kérésére ki kellett tölteniük egy, a személyiséget és az önbecsülést elemző névtelen online kérdőívet. A tanulmány emellett azt is vizsgálta, hogy a résztvevők milyen mértékben mutatnak trollszerű viselkedést, méghozzá az olyan válaszlehetőségekkel mint: "Élvezek számomra ismeretleneket bosszantani az interneten.", "Egyesek szerint sértőek a megnyilvánulásaim, de szerintem viccesek." Az eredmények alapján kiderült, hogy a nem, a pszichopata és szadista viselkedés mind független előrejelzői a rosszindulatú trollkodásnak. Vagyis lehetünk akár férfiak vagy nők, ha pszichopata vagy szadista jellemvonásokkal rendelkezünk, akkor nagyobb valószínűséggel trollkodunk. A trollkodás legerőteljesebb előrejelzője a szadizmus volt, vagyis minél jobban szeret valaki másokat bántani, annál valószínűbb, hogy trollkodni fog.

Az alacsony önbecsülés ugyanakkor nem erre utal, épp ellenkezőleg: a pszichológus szerint a szadista személyiség az esetek többségében magas önbizalommal párosul.

Így védekezhetünk

Az internetes zaklatók elleni leghasznosabb tanács a „Ne etesd a trollt” technika, vagyis ha egyszerűen ignoráljuk a trollkodó kommentet, és nem reagálunk rá. Emellett a felhasználók gyakori módszere, hogy nyilvánvalóvá teszik, hogy felismerték a trollt, ezt mégsem vele, hanem egymással beszélik meg, a trollt pedig E/3-ban említik.

Ezek hasznos módszerek lehetnek, hiszen a trollkodók célja a bomlasztás, amit egy összetartó közösségnél sokkal nehezebb elérni.

March ezzel szemben úgy gondolja, hogy ignorálás helyett az úgynevezett aktív kívülálló szerepét kellene felvennünk, és kommentben kifejtenünk, hogy nagyon nem okés, amit emberünk éppen tesz. Hozzátette: a trollt az kényszerítheti visszavonulásra, ha ezt egyszerre többen tesszük, hiszen ezáltal a közösségi összetartozást szimbolizáljuk.

Az általunk megkérdezett pszichológus alapvetően egyetért a kutatás és cikkíró pszichológus véleményével is, de utóbbi következtetése teljesen független a kutatástól, a tanulmány eredményeiből pedig semmilyen módon nem következik, hogy mi a legjobb stratégia a trollok ellen.

"Tulajdonképpen azt javasolja, hogy aktívan fejezzük ki, hogy nem tartjuk helyesnek, amit a troll csinál, de ne bocsátkozzunk vele további vitába" - magyarázza a szakember.

Hozzátette: ez így nem mond ellent a "Ne etesd a trollt" szabálynak, csak annyival egészíti ki, hogy fontos az is, hogy mindenki kifejezze, hogy nem ért egyet a troll viselkedésével. Ezzel ő is egyetért, de ezt nem nevezné stratégiának.

(Fotó: Needpix)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.