Tudatelmélet: a négyéves gyerekek megérthetik mások gondolatait

2020 / 04 / 27 / Justin Viktor
Tudatelmélet: a négyéves gyerekek megérthetik mások gondolatait
Sőt, már a három évesek is képesek erre, csak ők még nem tudnak beszámolni erről a tapasztalatról. Agyunk két különböző rendszerrel is rendelkezik mások gondolatairól való gondolkodáshoz, és épp most kerültünk közelebb ezek jobb megértéséhez.

Mire gondolsz most, mire gondoljak?

Az emberi társadalmi interakció alapvetően azon a képességünkön alapul, hogy ki tudjuk következtetni, amit mások gondolnak. A viselkedéssel ellentétben, más emberek mentális állapota nem látható, ezért következtetnünk kell arra, ami a fejükben járhat. Ezt a képességet a Tudatelmélet (Theory of Mind - ToM) tárgyalja.

Mindeddig a szakemberek között nem volt teljes az egyetértés azt a kort illetően, amikor a gyermekek képessé válnak erre a belehelyezkedő szemléletre. A londoni University College, a Max Planck Emberi Kognitív és Agytudományi Intézet (MPI CBS) és a berlini Social Neuroscience közösen jegyzik azt a tanulmányt, ami új fényt vethet erre a kérdésre.

ToM és Jerry

A tanulmány szerint a ToM képesség négy éves kor körül fejlődik ki, amikor a gyerekek kifejezetten érvelni kezdnek mások hitével kapcsolatban, mivel ekkorra egy speciális agyi hálózat éretté válik rá, hogy lehetővé tegye.

A négy évnél fiatalabb gyermekek is képesek előre látni mások viselkedését, annak alapján amit (ezek a bizonyos mások) gondolnak, a vizsgálat azonban azt mutatja, hogy a viselkedés ilyen előrejelzése egy másik agyi hálózattól függ. Úgy tűnik, hogy az elmének két különálló rendszere van arra, hogy egy másik személy szemszögéből lássa a dolgokat, és ezek különböző ütemben, életkorban válnak éretté.

A tudósok ezeket a kapcsolatokat egy három-négyéves gyermekekből álló mintában vizsgálták olyan videoklipek segítségével, amelyekben egy macska egy egeret üldözött. A macska megfigyelte, ahogy az egér elrejtőzött a két doboz egyikében. Ezután a macska távozott, és az egér átóvakodott a másik dobozhoz, amit a macska nem vett észre. Így, amikor a macska visszatért, még mindig azt gondolhatta, hogy az egér az első dobozban van. A tudósok ezután szemkövetési technológiát alkalmaztak a vizsgálatban résztvevő gyermekek viselkedésének elemzésére.

Mind a három, mind a négyéves gyerekek azt várták, hogy a macska odamenjen a dobozhoz, ahol az egér eredetileg volt, vagyis helyesen jósolták meg, hogy a macska hol akarja majd keresni az egeret, a macska hite alapján. Érdekes módon, amikor a tudósok közvetlenül megkérdezték a gyerekektől, hogy a macska hol keresse az egeret, a hároméves gyerekek helytelenül válaszoltak, csak négyéves gyerekek tudtak beszámolni a helyes megoldásról.

Más tudni a macskáról, és más beszélni róla

Az ellenőrzési feltételrendszere biztosította, hogy a fiatalabb gyermekek ne érthessék félre a kérdést. A tudósok úgy találták, hogy a különböző agyi struktúrák alapvető szerepet játszanak a macska gondolkodásának verbális megokolásában, szemben a macska cselekedeteinek non-verbális előrejelzéseivel, ezek az agyi struktúrák az implicit és explicit Tudatelmélet régiói. 

A kortikális agyi régiók különböző életkorban fejlődnek ki, hogy elláthassák funkciójukat. A nem verbális cselekvés előrejelzését támogató szupramarginális gyrus korábban éri el kifejlett állapotát, és a vizuális és érzelmi perspektíva-alkotásban is részt vesz. Charlotte Grosse Wiesmann, a tanulmány első szerzője, MPI CBS-től elmondta:

„Ez lehetővé teszi a fiatalabb gyermekek számára, hogy megjósolják, hogyan fognak cselekedni az emberek. A temporoparietális kereszteződés és a precuneus azok a területek, amelyeken keresztül megérthetjük, hogy mások mit gondolnak - és nem csak azt, amit éreznek és látnak, vagy hogyan fognak cselekedni, - és ezek csak négy éves korban válnak képessé arra, hogy ellássák ezt a funkciót.”

Nikolaus Steinbeis, a University College London társszerzője hozzátette:

„Úgy tűnik, hogy a gyermekek az élet első három évében még nem értik teljesen, hogy mások mit gondolnak. De már ekkor is létezik egy olyan mechanizmus, amely a szemléletmeghatározás egyik alapvető formája, amelynek segítségével a nagyon kisgyermekek egyszerűen elfogadják a másik véleményét."

A tanulmányt a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban teszik közzé.

(Forrás: TechExplorist Képek: Pexels)


Tudod mi a közös az evolúciós elméletben és az elektromos autókban?
Tudod mi a közös az evolúciós elméletben és az elektromos autókban?
Ugyanaz, mint az Ausztralopitekuszban és az Apollo-12-ben.
Ki tudja megoldani Einstein rejtvényét?
Ki tudja megoldani Einstein rejtvényét?
A legenda szerint a híres fizikus fiatal korában gondolta ki a következő fejtörőt. Bizonyíték nincs rá, hogy a rejtvény valóban tőle származik, de a megfejtése szórakoztató lehet.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.