Tudósok először szekvenáltak teljes mértékben egy emberi kromoszómát

2020 / 07 / 16 / Justin Viktor
Tudósok először szekvenáltak teljes mértékben egy emberi kromoszómát
A Human Genome Project során elvégzett munka lehetővé tette a kutatók számára, hogy megértsék az ember felépítésének tervét. Ahogy a kutatók egyre többet tudnak a gének és fehérjék funkcióiról, ezeknek az ismereteknek szinte beláthatatlanul jelentős hatása lesz az orvostudomány, a biotechnológia és az élettudomány területeire. A legfrissebb eredmény, hogy elkészült az ember X kromoszómájának térképe is.

Siker - fehér foltokkal

2003-ban történelem íródott, amikor első alkalommal sikerült szekvenálni a humán genomot. Azóta a technológiai fejlesztések lehetővé tették a finomhangolást, kiigazításokat és kiegészítéseket, így ma az emberi genom a legpontosabb és legteljesebb gerinces genom, amelyet valaha szekvenáltak.

Ennek ellenére továbbra is maradtak fehér foltok, például az emberi kromoszómák területén. Általánosságban nagyon jól értjük a működésüket, ám még ma is vannak feltérképezetlen szakaszok a génszekvenciáikban.

Most, ismét csak történelmet írva a genetikusok feltártak néhányat, ezekből az ismeretlen szakaszokból, és megtörtént egy emberi X kromoszóma első teljes, résmentes, végponttól végpontig tartó (avagy telomertől-telomerig érő) genetikai szekvenálása.

Rés-eredmények

Az eredményt egy új módszer, a nanopórusos szekvenálásnak nevezett technológia tette lehetővé, mellyel ultra hosszúságú DNS-szálak is leolvashatóak, így teljesebb és szekvenciálisabb összeállítási térképet biztosít.

Ez jelentősen felülmúlja a korábbi szekvenálási technikákat, melyekkel csak a DNS rövid részei olvashatók el egyszerre, és a genetikusoknak ezeket a szakaszokat még egyfajta puzzle-ként össze is kellett rakniuk.

Bár ez sem ment rosszul, a darabok általában ugyanolyannak tűntek, ezért nagyon bonyolult volt kideríteni, hogy helyesen rakták-e össze őket, nem csupán megfelelő sorrendben, de a megfelelő ismétlődési számban is, és természetesen akadtak rések is ezekben a szekvenciákban.

"Azt kezdjük észrevenni, hogy azoknak a régióknak némelyike, ahol a referenciaszekvenciában a  hiányosságok voltak, valójában a leggazdagabb variációkat mutatják az emberi népességben. Tehát nagyon sok információ hiányzott, ami nyilvánvalóan fontos lehet az emberi biológia és betegségek megértéséhez"

- mondta el Karen Miga DNS-biológus a Kaliforniai Egyetem Santa Cruz Genomikai Intézetéből.

X-kromoszóma

Az X-kromoszóma a sok állatfajnál, az emlősöket és az embert is beleértve, a két ivart meghatározó, azaz szexkromoszóma egyike (a másik az Y-kromoszóma). Szerepet játszik az ivart meghatározó XY rendszer mellett az ivart meghatározó X0 rendszer működésében is. Az emberi X-kromoszóma több mint 153 millió bázispárból áll, a nők DNS-ének mintegy 5 százalékát, a férfiak DNS-ének 2,5 százalékát alkotva.

Nanopórusos szekvenálás

Ebben segített a nanopórusos-szekvenálás. Ehhez egy fehérje nanopórust - egy nanoméretű lyukat - használnak fel, mely egy elektromos ellenállásként funkcionáló membránban található. Amikor a membrán áram alá kerül, nanopórusokba juttatott genetikai anyag, vagyis a DNS molekulánként préselődik át ezen a lyukon, az áramban mért változás pedig lefordítható a genetikai szekvenciára. Ez a technológia ráadásul csökkenti a polimeráz láncreakciók iránti igényt, mely módszer során több millió másolat készül a DNS-ről, felerősítve azt.

A módszer használatával Miga és csapata a molaterhességnek nevezett (hydatidiform mole) ritka típusú, jóindulatú daganatból származó DNS-t használt, más szekvenálási technológiákkal (Illumina és PacBio, és a BioNano Genomics optikai térképei) együtt, biztosítva azt, hogy a végeredmény a lehető legteljesebb legyen.

Szigorúan ellenőrzött kromoszómák

"Három különböző szekvenálási platform együttes alkalmazásával iteratív eljárást használtunk a sorozat csiszolására és a lehető legmagasabb magas pontosság elérésére" - mondta Miga. "Az egyedi jelölők egyfajta rögzítőrendszert biztosítottak az ultra hosszú leolvasásokhoz, és miután a leolvasásokat  rögzítettük, több adatkészlettel is megcímkézhettük az egyes bázisokat."

Még ezekkel a redundáns, biztonsági leolvasásokkal együtt is maradtak hiányosságok - leginkább a centromerben, a kromatidokat (ezek drótszerű szálak, melyekké a kromoszóma osztódik) összekötő struktúrában. Ez a régió létfontosságú a mitózis szempontjából, de ugyanakkor nagyon összetett is. Az X kromoszómában ebben a régióban rengeteg ismétlődés található, mintegy 3,1 millió DNS bázispárt foglalva magában.

A kutatók úgy tudták megfejteni ezt a hírhedten bonyolult struktúrát, hogy az ismétlésekben előforduló, kisebb eltérésekre figyeltek. Ezek a variációk lehetővé tették a tudósok számára, hogy összehangolják és összekapcsolják a hosszú leolvasások eredményeit, megalkotva a centromer teljes DNS szekvenciáját.

"Számomra elképesztő volt annak az ötlete, hogy összeállíthatunk egy 3 megabázis méretű tandem ismétlődést" - mondta el Miga. "Most már elérhetjük ezeket a korábban kezelhetetlennek gondolt, ismétlődő régiókat, amelyek bázisok millióit fedik le."

Ez a szigorú megközelítés lehetővé tette a csapat számára, hogy megszüntessék a jelenlegi X kromoszóma referenciamodelljének mind a 29 hiányosságát, ami hatalmas előrelépés az emberi genom teljes feltérképezéséhez szükséges projektben.

"Az eredményeink azt mutatják, hogy a teljes emberi genom befejezése már elérhető távolságban van" - írták a kutatók a tanulmányban, “és a most megszerzett adatok lehetővé teszik a fennmaradó emberi kromoszómák feltérképezésére irányuló erőfeszítések sikerét."

A friss eredmények adatai teljes mértékben elérhetők a GitHub webhelyen, és a cikk megjelent a Nature-ben is.

(Képek: Unsplash)

 


Bárki is lesz az amerikai elnök, a Google és a Facebook nem fognak túl jól járni
Bárki is lesz az amerikai elnök, a Google és a Facebook nem fognak túl jól járni
Donald Trump alelnök-jelöltje, J. D. Vance, és a legvalószínűbb demokrata elnökjelölt, Kamala Harris sem lenne könnyű ellenfél a Szilícium-völgy nagyvállalatainak.
Átírhatja az élet keletkezését az óceán mélyén talált sötét oxigén
Átírhatja az élet keletkezését az óceán mélyén talált sötét oxigén
A bolygón a jelenleg ismert élethez szükséges az oxigén, ami biológiai úton keletkezett fény segítségével fotoszintézissel. Vagy mégsem? Egy mostani, döbbenetes felfedezés szerint az oxigén előállításához sem fényre, sem biológiai folyamatokra nincs feltétlen szükség. Az óceán mélye olyan titkát fedte fel, ami mindent megkérdőjelez.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.