Tyereskova: az oroszok új nukleáris bombázója

2023 / 02 / 15 / Felkai Ádám
Tyereskova: az oroszok új nukleáris bombázója
A világ jelenlegi legnagyobb, szolgálatot teljesítő stratégia bombázójának az utódját az Orosz Légierő gerincének tekintik, és az első női űrhajósról nevezték el.

A Tu–160 bombázók esetén szokásos, hogy a gépet a repüléstörténet kiválóságairól nevezzék el – ez nem történt máshogy most sem, és a legújabb (majd látjuk, hogy itt akad némi kavar, hogy mennyire is új gép) variánst, a Tu–160M-t az első nőről nevezték el, aki az űrben járt: Valentyina Vlagyimirovna Tyereskováról. A bejelentésre az Aero India 2023 nemzetközi légi kiállításon került sor – számolt be róla a TASZSZ, az orosz állami hírügynökség. Tyereskova egyébként tavaly töltötte be a 85-öt, és meghatározó alakja az orosz nagypolitikának is.

A Tu–160M a Tu–160 nehézbombázó legújabb variánsa, de ez a Tyereskováról elnevezett jármű nem csak egy modernizált változat, hanem egy teljesen új gép. A Tu–160 (NATO jelentési név: Blackjack), amit a pilóták Fehér Hattyúnak becéznek, mind méretében, mind tömegében a világ legnagyobb bombázója – még a hasonló megjelenésű B–1B Lancer is eltörpül mellett. Sőt a Fehér Hattyú a valaha épített legnehezebb harci repülő.

Oroszország Vlagyimir Putyin elnök döntése nyomán elindította a korszerűsített Tu–160-as stratégiai bombázók gyártásának újraindítását a Tu–160M konfigurációban. Ennek megfelelően, mint arról a military-today beszámol, 2014-ben megkezdődött a Tu–160-asok nagyjavítása és korszerűsítése a Tupolev üzemben. Az első modernizált Tu-160M bombázót 2016-ban dobták piacra.

Ezeket a repülőgépeket új radarokkal, repüléselektronikai, elektronikai és navigációs berendezésekkel szerelték fel. A rendszerek mintegy 80%-át frissítették. Az eredeti NK–32 hajtóművek gyártása azonban még 1993-ban leállt, így 2016-ban négy hajtóműre szóló gyártási szerződést írtak alá egyetlen Tu–160-as bombázó modernizálása céljából: ez lett a Tu–160M szabvány. A motorok gyártása még ugyanebben az évben újraindult a továbbfejlesztett NK–32-02 verzióval. 2017-re egyetlen bombázót frissítettek a Tu–160M szabvány szerint. 2018-ban 22 hajtóműre szóló megrendelést írtak alá néhány további bombázó motorjának a kicserélésre.

Az immár NK–32-02 hajtóművekkel felszerelt Tu–160M 2020-ban hajtotta végre a szűzrepülését. A tervek szerint viszont mind a 16, jelenleg működő bombázót a Tu–160M szabványra fejlesztik. A kavarodás abból adódik, hogy emellett akad egy Tu–160M2 verzió is, ami egy újonnan épített bombázó jelölése a military-today szerint.

2015-ben jelentették be, hogy az orosz hadügyminisztérium a Tu–160 gyártásának újraindítását tervezi. A tervek szerint az újonnan gyártott bombázókat már az új NK–32-02 hajtóművekkel, új radarokkal és új repüléselektronikával szerelik fel. Tehát a hasonló megjelenés ellenére a Tu–160M2 lényegében egy teljesen új repülőgép. 2018-ban szerződést írtak alá összesen 10 darab Tu–160M2 bombázó gyártására az orosz légierő számára. Az első újonnan épített bombázó szűzrepülésére 2022-ben került sor – ez sikeres volt.

Azonban mivel ezt az újonnan épített bombázót a sajtó Tu–160M-ként emlegette, ezért nem világos tehát, hogy az "M2" jelölés továbbra is használatban van-e. És ez az a gép egyébként, amit most Tyereskovának kereszteltek el. Mint azt a military-today megállapítja, nagyon úgy tűnik, hogy az újonnan épített repülőgépek ugyanazt a Tu–160M jelölést használhatják, mint a továbbfejlesztett gépek. A tervek szerint egyébként mind a 10 újonnan épített bombázó leszállítása 2027-ben fejeződik be. A Tu–160M2 tervezett egységára 1,5 milliárd dollár.

Az Eurasian Times értesülése alapján úgy tűnik, hogy valójában a meglévő 16 Tu–160 fejlesztése, valamint az új gépek gyártása ugyanaz a program, csak az előbbi két fázisban valósul meg – ennek köszönhető talán az elnevezés körüli konfúzió. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a már szolgálatban álló 16 gép esetén az első fázisban eltávolítják az elavult alkatrészeket, például bombairányító rendszereket, és ezek helyére kerülnek az új rendszerek, például az új K–042K–1 navigációs rendszer és az ABSU–200-1 robotpilóta. A légierő amúgy már 2014 vége óta használja ezt a Tu–160M1 modellt.

A második fázisban (ez tehát a Tu–160M2 jelölésű szakasz) beszerelésre kerülnek az új NK–32 hajtóművek, az új Novella NV1.70 radarrendszer, valamint a számítógépesített „üveg” kokpit. Mindez modern kommunikációs és zavarásgátló berendezésekkel, valamint modern hagyományos és nukleáris fegyverekkel egészül ki.

Ezek, tehát a már meglévő 16 gépes flotta modernizációja mellé Oroszország még 50 új gépet szerezne meg (ezekre szokás Tu–160M-ként hivatkozni), és ezek közül az első a Tyereskova, de a remények szerint évi 3 gép legyártására fog sor kerülni, és a gyártás az idei évben kezdődik. Az első 10 gép leszállítása ennek megfelelően 2023-2027 közt történhet.

(Képek: wikimedia.commons/Dmitry Terekhov/CC BY-SA 2.0)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Elon Musk ismét arra utalt, hogy a Tesla repülő autót épít
Elon Musk ismét arra utalt, hogy a Tesla repülő autót épít
"Olyasmit készítünk, ami már nem is igazán autó" - mondta Musk a napokban az új Tesla Roadsterről, amit a tervek szerint még idén bemutatnak.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.