November elején öten haltak meg Orindában, Kaliforniában, amikor egy Airbnb-n kivett házban tartott halloweeni buliban lövöldözés tört ki. Brian Chesky, a szállásmegosztó vezérigazgatója rögtön bejelentette  hogy kitiltják a partihelyszínnek kiadott házakat a platformról, és folyamatosan figyelni fogják az aggasztónak tűnő ingatlanokkal kapcsolatos panaszokat, hogy a hasonló tragédiákat elkerüljék. Persze senki sem vonja kétségbe, hogy őszintén aggódnak a vendégeik biztonságáért, de a közelgő tőzsdei debütálásuk miatt is különösen nagy figyelmet kapott az ügy, a sajtótól és a vállalattól is. Hasonló a helyzet az Uberrel, akik most hozták nyilvánosságra, hogy az Egyesült Államokban 2017-ben és 2018-ban mennyi és milyen problémás ügyük volt.

Egy a négymillióhoz, hogy megpróbálnak minket megerőszakolni egy Uberben,

kétszer ekkora az esélye annak, hogy valaki megkísérel "megcsókolni egy nem szexuális testrészt", ahogy a jelentés fogalmaz. Amikor két éve nyilvánvalóvá vált, hogy az Uber akkori vezérigazgatója annyi botrányt okozott, hogy vezetőcserére lesz szükség, az új vezető, Dara Kosrowshahi feladata is egyértelmű volt: pontosan az ellenkező irányba kell állítania a céget. Míg Kalanick agresszív módszerekkel újabb és újabb piacokra tört be az Uberrel, addig az utódja azért lesz felelős, hogy a vállalat belenőjön a kabátba, amit hordani szeretne.

Sokan gondolják úgy, hogy a megosztáson alapuló szolgáltatások, így az Airbnb vagy az Uber, amellett, hogy a felhasználói élményen rengeteget javítanak, egyszerűen olcsóbb és szabályozatlanabb megoldást nyújtanak valamire, ami amúgy drága és szabályozott. A kritikusok szerint a turistáknak teljesen mindegy, hogy a szállásadójukat vagy az életmódját megismerjék, sokszor csak a postaládából veszik ki a kulcsot, majd oda is dobják vissza. Egyszerűen spórolni szeretnének a szállodán. És tudnak is, mert egy magánlakásban nincsenek szolgáltatások - és nincsenek olyan biztonsági előírások sem, mint egy hotelben. Az Ubert ugyanezzel vádolják: náluk vezetni nem az a kedves mellékállás, amiként azt a vállalat korábban beállította, hanem alulfizetett sofőrök fuvaroznak, nem a taxikéhoz hasonló szigorral ellenőrzött módon.

Ezt a vitát persze lehetetlen eldönteni, de a mostani lépések közelebb visznek minket a megoldáshoz:

ha az Uber és az Airbnb valóban elkezdi alaposabban szűrni a szállásadókat és a sofőröket, ha valóban élő embereket lehet felhívni, ha gondunk akad a szolgáltatásukkal, az pénzbe fog kerülni.

Az Uber egy negyedév alatt ötmilliárd dollár veszteséget termelt, és az Airbnb is több száz millió dollárral van mínuszban. Ha jobb szolgáltatást akarnak nyújtani, akkor ezek a számok még rondábbak lesznek - és kérdés, hogy a befektetőik hisznek-e annyira a cégekben, hogy ezt finanszírozzák, illetve a felhasználók eléggé hűségesek-e ahhoz, hogy az emelkedő áraktól függetlenül kitartsanak mellettük.

(Borítókép: Getty)