Épül Európa új hordozórakétája, amivel megőrizhetjük az űrhöz való hozzáférés függetlenségét

2022 / 10 / 18 / Bobák Zsófia
Épül Európa új hordozórakétája, amivel megőrizhetjük az űrhöz való hozzáférés függetlenségét
Most először horizontálisan szerelik össze az Európai Űrügynökség rakétáját: a módszer olcsóbb és kevésbé komplikált, mint a vertikális megoldás és a magáncégek közül többen alkalmazzák, de az ESA részéről ez az első alkalom, hogy áttértek erre a technikára.

Az Európai Űrügynökség negyed évszázadon át szolgálatban lévő és a James Webb Űrteleszkópot az űrbe szállító Ariane-5 rakétájának utódja, az Ariane-6 teljesen új fejlesztésű hajtóművel felszerelt hordozórakéta lesz: a Vinci hajtóművet több alkalommal lehet majd beindítani a szállítmányok pályára állítása közben, így egyszerre több, különböző magasságú pályákat igénylő műholdat tud magával vinni a rakéta és megfelelően útjára bocsátani. A feladatok végeztével a Vinci a maradék üzemanyaggal egy utolsó lökést adva a legfelső fokozatnak olyan irányba állítja azt, hogy letérjen pályájáról és elégjen a Föld légkörében, ezzel is csökkentve a Föld körül keringő űrszemét mennyiségét.

Az Ariane-6 építéséről 2014-ben döntöttek az ESA tagjai és az eredeti tervek szerint 2020-ban indult volna első útjára, de a halasztások miatt csak idén kezdték el összeszerelni, jelenleg pedig már a tesztelésre vár az indítóálláson Francia Guyanában. A rakéta első fokozatát a szokásokról eltérően horizontálisan szerelték össze, ami a vertikális megoldás helyett egyszerűbb alternatívát kínál, többek között a SpaceX is ezt a módszert alkalmazza a Falcon 9 és Falcon Heavy rakéták esetében, mikor a szállítandó műholdakat integrálja, bár egyes esetekben, például az Egyesült Államok Űrhaderejének kémműholdjainak elhelyezésekor ők is váltanak a jóval komplexebb vertikális összeszerelésre.

Az Ariane-6-ot kétféle konfigurációban alkalmazzák majd az általa kivitelezett programok jellegétől függően: az egyik változat szerint két szilárd hajtóanyagú P120C gyorsítórakétával látják el, a másik változat négy P120C-vel működik és nehezebb rakományok szállításához lesz alkalmas. A két gyorsítórakétás A62 5 metrikus tonna, míg az A64 11 metrikus tonna szállítmányt tud majd geostacionárius pályára juttatni. A P120C-t az Avio vállalat gyártotta le és a költséghatékonyság érdekében a Vega-C rakétákban is ezt a típust használják első fokozatént. A hajtómű kialakítását a Vega P80 első fokozata alapján tervezték, szénszálas anyagból készült és 141 tonna szilárd hajtóanyagot képes befogadni. A fejlesztésében részt vett az ArianeGroup is, akik az Ariane-6 építésének minden szakaszában jelentős részt vállaltak és az indítási folyamat lebonyolításáért felelős szolgáltató szerepét is ők játsszák. Maga az újonnan épített indítóállás a CNES (Francia Űrügynökség) konstrukciója: ez a szintén új összeszerelő csarnok közvetlen közelében, tőle 800 méterre található, ahonnan az Ariane-6 első fokozatát szállító jármű körülbelül 3 km/h-ás sebességgel haladva 20 perc alatt tette meg az utat, mikor a rakéta horizontális pozícióban kigördült az épületből szeptemberben.

Az indítóálláson október 12-ére már teljesen összeszerelt rakéta mind a négy gyorsítóval együtt várja a teszteket, amelyek néhány hét múlva kezdődhetnek, mikor az ESA, az ArianeGroup és a Francia Űrügynökség szakemberei befejezik a rakéta és az indítóállás felkészítését és a kábelek összekapcsolását. A próba során a tartályok feltöltését és leengedését és a szoftverek működését is ellenőrzik majd, amit később pedig a Vulcain 2.1 hajtómű statikus tesztjei követnek a sorban. Az Ariane-6-tal az ESA elmondása szerint az elsődleges cél, hogy folytassák a sok évtizedes hagyományokat és biztosítsák, hogy az európai országok saját, független űreszközökkel rendelkeznek, amelyekkel a műholdjaikat az űrbe küldhetik. Emellett fontos szempontot jelent, hogy a hordozórakéták fejlesztésének a kereskedelmi cégek fejlesztései miatt egyre élesebb versenyében se maradjon le Európa.

"Az űrhöz való hozzáférés függetlensége természetesen elsődleges cél."

- mondta el Daniel Neuenschwander, az ESA űrszállítmányozásért felelős igazgatója még 2017-ben, hozzátéve, hogy a kereskedelmi szolgáltatások mellett az ESA űrprogramjainak, például a Galileónak a kivitelezését is ezzel tervezik megoldani. A Galileo műholdas helyzetmeghatározási rendszer teljes kiépítése jelenleg is zajlik, a tervek szerint az Ariane-6 két gyorsítórakétás verziójával két-két műholdat állítanak pályára három további misszió során 2023-ban, 2024-ben és végül 2025-ben, ezzel 36-ra emelve a műholdak számát.

(Fotó: ESA/D.Ducros)


Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.