Nancy Grace Roman

A Nancy Grace Roman űrtávcső a tervek szerint 2025-ben állhat pályára, és két műszert szállít majd a fedélzetén: az egyik a sötét energia világegyetemben való eloszlását vizsgálja, a másik CGI (CoronaGraph Imager) koronográf névre hallgat, és az első olyan kamera lesz az űrben, ami képes lesz közvetlenül lefényképezni az exobolygókat.

A CGI-ben két nagy érzékenységű kamera kap majd helyet, melyek az ABB és Nüvü által közösen kifejlesztett elektronikus vezérlőrendszerekhez csatlakoznak.  A megbízást a NASA Sugárhajtómű-laboratóriuma (Jet Propulsion Laboratory) adta a cégeknek. 

A Naprendszeren kívüli bolygórendszerek megfigyelése rendkívül nehéz, mert sokkal halványabbak, mint a csillagjuk. A NASA optikai elemekből álló CGI koronográfja képes kitakarni a csillag fényét, és a csillag közelében lévő bolygók fényét egy nagy érzékenységű kamerára továbbítani.

Fejlett technológia

„A Roman-küldetés 3,2 milliárd dolláros költségvetésű projekt, melytől az exobolygók lefényképezése terén százszor-ezerszer nagyobb teljesítményt várunk, mint ami ma a Földről elérhető” – nyilatkozta Marc Corriveau, az ABB Measurement & Analytics Canada igazgatója.

„Köszönettel tartozunk a Kanadai Űrügynökség (CSA) Űrtechnológiai Fejlesztési Programjának (Space Technology Development Program), amiért ezt a forradalmian új kameratechnológiát olyan szintre tudtuk fejleszteni, hogy a Roman-küldetés tervezésekor a NASA Sugárhajtómű-laboratóriuma számításba vette” – mondta Olivier Daigle, a Nüvü Camēras technológiai főigazgatója.

A világszerte működő meteorológia intézetek is az ABB technológiájára alapozzák előrejelzéseiket, mely a az USA Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Intézete (National Oceanic and Atmospheric Administration, NOAA) legújabb generációjú, poláris pályán keringő műholdjaiban is megtalálható, javítva az akár hét napra előre szóló időjárás előrejelzés időszerűségét és pontosságát. 

Az ABB érzékelői ott vannak a japán GOSAT 1 és GOSAT 2 műholdakon is, amelyek 2009 óta mérik nagy pontossággal a légköri üvegházhatású gázok koncentrációjának világszerte tapasztalható, kitartó emelkedését. Érdekesség, hogy a vállalat Magyarországon is jelen van, az ABB Kft. 1991 óta az egyik vezető szállító a hazai közmű, valamint energetikai szektorban.

A Nüvü Camēras 2010 óta világelső az ultraérzékeny képalkotási megoldások terén. A kanadai vállalat kameráit és vezérlőit az űrkutatásban és űrmegfigyelésben, az ipari minőségellenőrzésben, valamint a fizikai és élettudományi diagnosztikában használják.

(Forrás: ABB Kép: ABB, NÜVÜ)

Ez is érdekelhet:

Egy galaxis, két szupernova a mérleg csillagképben A Hubble űrtávcső rengeteg kellemes meglepetést okozott már a világűr szerelmeseinek, és ez most sincs másképp. A frissen közzétett képen egyszerre két szupernóvát is megfigyelhetünk.

Hatalmas forgó korongot találtak a korai világegyetemben Az ősrobbanás után másfél milliárd évvel megpillantott korong alakú galaxis egy véletlen felfedezés, ami meglett kora ellenére több kérdést vet fel, mint amennyire választ ad.

A szupermasszív fekete lyukak rejtélyes születésének megfejtése Manapság széles körben elfogadott, hogy szupermasszív fekete lyukak (SMBH) találhatóak szinte minden galaxis központjában. Sőt, az elmúlt két évtizedben olyan  bizonyítékok is felmerültek, melyek szerint a galaxisok életét és halálát is részben az SMBH-k diktálják. De nem csak a legnagyobb példányok jelentenek izgalmas kutatási területet, a legkisebbek felfedezése is számos kritikus kérdésre adhat választ.