A NASA Lucy missziója 2021 októberében indult útjára, azzal a céllal, hogy a távoli trójai aszteroidákat figyelje meg közelebbről és emellett egy másik kisbolygót, a Donaldjohnsont is feltérképezze. A trójai aszteroidák eléréséig hosszú utat kell megtennie az űreszköznek, mivel ezek az ősi képződmények a Jupiter keringési pályájának közelében haladnak, egyes kisbolygók a Jupiter előtt, mások mögötte, a bolygó Lagrange-pontjain, ahol a nagyobb égitestek gravitációs ereje a helyükön tartja őket.

A teljes küldetés kivitelezése évtizedeket vesz igénybe: a tervek szerint Lucy 2027-ben érkezik meg az első csapat aszteroidához, majd 2033-ban, egy kis kitérő után, visszatér a második csoporthoz, a Jupiter mögé, hogy további adatgyűjtési munkákat végezzen. Ezalatt a szonda energiaforrását a hatalmas, több mint hét méteres napelemei biztosítják, amelyet a Northrop Grumman fejlesztett ki. A kettős napelemrendszer kialakítását egy, már bizonyítottan működőképes struktúrára alapozták: ilyen típusú rendszert használnak ugyanis a Cygnus űrhajón is, ami a Nemzetközi Űrállomásra szállítja a rakományokat. Az energiaforrás megfelelő üzemelése alapvető fontosságú része a misszió sikerének, azonban a szonda indítása után már pár órával kiderült, hogy a berendezéssel problémák vannak.

A két napelemes struktúra közül, amelyek legyezőszerűen nyílnak szét a beüzemelés során, az egyik nem került pontosan a helyére és a nyitási folyamat után nem tudott rendesen lezárni, így veszélybe került a stabilitása és kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy elegendő energiát biztosítani-e majd a szonda számára. Az ezt követő hónapok során kiderült, hogy az energiaellátás szempontjából ugyan nem jelent kockázatot a malőr, de a hiba elhárítása érdekében végzett beavatkozások nem jártak teljes sikerrel, mivel az elakadást fő okát, a beragadt feszítőkötelet, nem tudták teljesen az eredeti pozíciójába állítani. A megoldási kísérlet tervezése és kivitelezése hónapok munkájába telt, végül a napelem nyitásához használt fő-, és tartalékmotorok segítségével a 360 fokos, teljesen nyitott helyzetet megközelítő, 353-357 fok közötti pozícióba hozták a paneleket a NASA augusztus 3-ai jelentése szerint. A mérnökök végül úgy ítélték meg, hogy ennyi is elegendő a misszió végigviteléhez, mivel a panelek, ha nem is tudtak lezárni, de elég feszes állapotban vannak ahhoz, hogy évek alatt se változzon a pozíciójuk.

A szonda, a problémák ellenére, máris több feladatot kapott, mint ami az eredeti programban szerepelt, indulása óta ugyanis újabb potenciális célobjektumot fedeztek fel a csillagászok, amit Lucy meglátogathat és megfigyelhet, amint eléri a trójai aszteroidákat. Egy extra célpontot már az indítás előtt, 2021 januárjában feltérképeztek: ez az Eurybates kisbolygót kísérő hold, amely mindössze 1 kilométer átmérőjű és a Queta nevet kapta az újonnan bevezetett elnevezési rendszer előírásait követve. Míg régen a trójai aszteroidáknak csak az Iliászból származó neveket választottak, addig a Quetát Norma Enriqueta “Queta” Basilio Sotelo mexikói gátfutó tiszteletére keresztelték el - ő volt az első nő a történelemben, aki meggyújthatta az olimpiai lángot. A kisebb trójai aszteroidák immár olimpiai és paralimpiai sportolók után is kaphatják a nevüket.

Az újabb hold, amely Lucy látókörébe kerül néhány éven belül, a Polymele aszteroida holdja, amit március végén detektáltak először, mikor a kisbolygó egy csillag előtt haladt át és közben láthatóvá vált tőle 200 kilométerre lévő kísérője. Az objektumot két csapatnak sikerült észlelnie és, mint kiderült, a hold egészen kisméretű, a mindössze 27 kilométeres Polymele-hez képest is eltörpül mindössze 5 kilométeres átmérőjével. A Földtől 770 millió kilométerre lévő apró aszteroida-hold páros ilyen távolságból való detektálása a NASA leírása szerint annak felel meg, mintha egy Manhattanben lévő felhőkarcolóból próbálnának meg észrevenni egy Los Angeles-i járdán heverő negyeddollárost.

A kisbolygót a Lucy szonda előreláthatólag 2027-ben fogja megközelíteni és ekkor gyűjthet majd több adatot az égitestekről.

"Lucy jelmondata így indult: 12 év, 7 aszteroida, egy űreszköz."

- mondta a programban résztvevő kutató, Tom Statler - "Ezt a jelmondatot folyamatosan változtatnunk kell, de ez egy jó problémát jelent."

(Fotó: NASA, Lockheed Martin Space)