Az izlandi Eldvörp-Svartsengi vulkáni területen hetek óta tartó szeizmikus aktivitás november 10-én erősen a Sundhnúkar krátersorra összpontosult. A geológiai aktivitás péntek este csúcsosodott ki, amikor a földrengések sűrűsége és erőssége egyre nőtt, és a meteorológiai hivatal mérései alapján a város alatt lávaszivárgás alakult ki, Grindavíkban pedig pénteken nem sokkal éjfél előtt elrendelték az evakuálást.

A Tűzhányó blog szerint a rendelkezésre álló adatok alapján most jóval nagyobb magmatömeg nyomul a földkéregbe, mint az előző három izlandi vulkánkitörés során, azaz a szakemberek egy nagyobb vulkáni működést várnak. Ha a kitörés szárazföldön történik, akkor az továbbra is alapvetően lávaöntéses lesz, amihez járulhatnak lávaszökőkút kitörések, de előfordulhat, hogy Grindavíktól délnyugatra, óceáni területen, víz alatt is megnyílik a föld, ebben az esetben lehet heves freatomagmás kitörés, ami nagyobb gondot okozhat. Az ilyen kitörés során ugyanis a felszínre törekvő magma nagy mennyiségű vízzel találkozik, keveredik és a keletkező vízgőz okoz robbanásos vulkánkitörést. Ennek a kockázatát jelezheti, hogy az izlandi parti őrség a kiürített Grindavíket monitorozó és felügyelő "Thór" hadihajóját is felszólította, hogy húzódjon távolabb a város partjaitól.

Izlandon utoljára idén júliusban került sor vulkánkitörésre, akkor szintén a Reykjanes-félszigeten lévő, Litli Hrútur nevű hegyből tört a magma a felszínre. Az akkori esemény azonban lakatlan területen történt, nem jelentett azonnali kockázatot a közösségekre vagy az infrastruktúrára.

Földrengések sorozata után ismét vulkánkitörés történt Izlandon A Litli Hrútur kitörése lakatlan területen történt, de a levegőbe kerülő mérgező gázok a széljárás miatt a fővárosig is eljuthatnak. A jelenleg is zajló esemény a helyszíni webkameráknak köszönhetően élőben követhető.

A mostani, várható kitörés esetében más a helyzet, ugyanis a közelben található többek között a Svartsengi geotermikus erőmű is, amely a Reykjanes-félsziget 30 ezer lakosának fő áram- és vízellátója, egyben egy édesvíztározó is. Az izlandi fővárostól, Reykjaviktól mintegy 40 kilométerre lévő Grindavík közel van a Kék Lagúna geotermikus gyógyfürdőhöz is, az ország egyik legnépszerűbb turisztikai célpontjához, amely már a múlt hét elején elővigyázatosságból bezárt. Az Izlandi Meteorológiai Hivatal szombati közleményében azt írta, hogy a modellek szerint Grindavíktól északnyugatra 15 kilométeres sávban történt magmaintrúzió, vagyis ilyen hosszan hatolt a magma a földkéregbe. Ennek korábbi, felszíntől való 1500 méteres mélységét szombaton már csupán kevesebb mint 800 méteresre becsülték. Ez alapján a kitörés az elkövetkező néhány nap során bármikor megkezdődhet. A terület pillanatnyi állapota az alábbi élő közvetítésen át követhető:

Az elmúlt években három kitörés történt a Reykjanes-félszigeten a Fagradalsfjall vulkán közelében: 2021 márciusában, 2022 augusztusában és 2023 júliusában – ez előtt azonban a terület közel 800 éven át inaktív volt. A vulkanológusok úgy vélik, hogy a fokozott aktivitás új ciklusa több évtizedig vagy évszázadig is eltarthat.

Izlandon, ahol mindössze 400 ezren laknak, több mint 130 vulkán található, amelyek többsége aktív, ugyanis az ország két tektonikus lemezen helyezkedik el, amelyeket egy tenger alatti hegylánc választ el egymástól, amely olvadt, forró kőzetet, azaz magmát áraszt.

Az elmúlt évtized egyik legkomolyabb vulkánkitörése is Izlandhoz köthető. 2010-ben az Eyjafjallajokull kitörése során annyi hamut lövellt ki magából, hogy Európa szinte teljes légi közlekedését megbénította, mintegy 100 ezer járatot töröltek az esemény miatt.

(Borítókép: Getty Images/SOPA Images)