A rizs az egyik legnépszerűbb és leggyakrabban fogyasztott gabonaféle a világon a kukorica és búza mellett, amiből statisztikák szerint évente több mint 500 millió tonnát állítanak elő globálisan. Kínában, Indiában és Bangladesben termesztik a legtöbb rizst, de az Egyesült Államok Arkansas államában is nagy szerepet kap a rizstermesztés a mezőgazdaságban és Magyarországon is régóta léteznek rizsföldek, igaz, hogy az ötvenes évekhez képest már jóval kisebb területen. A rizs többféle vitamint, ásványi anyagot és antioxidánst tartalmaz, de a tápérték szempontjából egyik legkiemelkedőbb tulajdonsága, hogy jelentős mennyiségű fehérje található benne.

Mivel a gabonaféle számtalan helyen számít mindennapos élelmiszernek és többfelé a lakosság szegényebb rétege szinte kizárólagosan ezt fogyasztja, ezért a kutatók már korábban is megpróbálták egészségesebbé tenni olyan összetevők hozzáadásával, amelyeket természetes körülmények között nem tartalmaznak a szemek: így született meg például az híressé és hírhedtté vált aranyrizs. Ennek a rizsfajtának jellemzője, hogy sárga színű - ezt az árnyalatot a béta-karotin adja, amelyet genetikai módosítással integráltak a kutatók a növénybe az 1990-es években induló Aranyrizs Projekt keretében. A béta-karotin jelentősége abban rejlik, hogy az emberi szervezet A-vitaminná tudja alakítani és fogyasztásával elkerülhetőek a VAD (vitamin A deficiencies, A-vitamin hiány) következtében fellépő tünetek, például a szem extrém kiszáradása és más gondok, amelyek vaksághoz vezethetnek. Mivel a VAD a fejlődő országokban élő gyermekeket nagy arányban érinti, ezért a projekt során az aranyrizzsel elsősorban az ő egészségügyi nehézségeiket igyekeztek megoldani, de az Aranyrizs Projekt ellen hatalmas tiltakozás alakult ki: több szervezet is azzal érvelt, hogy genetikai módosítás nélkül is lehet A-vitaminhoz juttatni a gyerekeket, valamint a rizzsel nem lehet az életkörülményeket gyökeresen megváltoztatni és egy nagy társadalmi problémát megfelelően kezelni és az ügyön valójában csak a módosítást végző biotech cégek nyernek végül.

A rizs (és más élelmiszer-alapanyagok) módosítása azonban továbbra is kedvelt kutatási terület, amelyet azzal a céllal végeznek a szakértők, hogy az eddigieknél egészségesebb vagy érdekesebb verziókat hozzanak létre a már ismert növényekből. Dél-koreai kutatók egy csoportja ennek jegyében egészen messzire ment és egy sosem látott hibridet alakítottak ki a rizsből:

a hús-rizst, ami beépített állati sejteket tartalmaz.

A kutatók a rizsszemeket halból készült zselatinból és enzimekből álló nanobevonattal borították, ami elősegítette a sejtek integrálását, majd szarvasmarhákból kinyert izom-, és zsírsejteket jutattak a szemek belsejébe. A rizst ezután több napon át Petri-csészében hagyták "pihenni", miközben a sejtek fejlődtek bennük. A rizs a sejtek számára megfelelő támasztékot szolgáltatott, így alkalmasnak bizonyult a 3D-s tenyésztéshez. A kész hibrideket a kutatók a hagyományos rizsnél megszokott módszerrel, tehát párolással elkészítették, majd ellenőrizték a tápértékét. A vizsgálatok szerint a szemek 8%-kal több fehérjét és 7%-kal több zsírt tartalmaztak, mint az állati sejtektől mentes társaik, emellett megváltozott a textúrájuk is: sokkal szilárdabb és törékenyebb rizsszemek alakultak ki.

A laboratóriumban előállított hús-rizs előnye, a laborhúshoz hasonlóan, hogy a valódi hús pótlására szolgálhat, de sokkal fenntarthatóbb módon termeszthető és potenciálisan ki lehet vele váltani a nagy vízfelhasználással és üvegházhatású gázok kibocsátásával járó állattartást. A kutatók értékelése szerint a hibrid rizs megfelelő, fenntartható élelemforrást nyújthat és egyszerre óvhatja meg a világot az élelmiszerválságoktól, valamint a globális felmelegedés hatásaitól.

(Fotó: Park et al/Cell, Yonsei University)

Emberi gént ültettek növényekbe és kombináció sikeresnek bizonyult A kutatók kíváncsiságból kísérleteztek a szokatlan módszerrel, de a várt katasztrofális hatás helyett sikert értek el, az elhízásért felelős FTO fehérje duplájára emelte a terméshozamot.