Úton a csillagok felé, avagy mi vár ránk, ha átléptük az űrkutatás új aranykorának küszöbét?
2021 / 02 / 07 / Perei Dóra
Úton a csillagok felé, avagy mi vár ránk, ha átléptük az űrkutatás új aranykorának küszöbét?
Szakértők szerint 2061-re emberek milliói mondhatják majd el magukról, hogy ők már jártak az űrben, több ezren pedig úgy döntenek, le is telepednek ott. Ötven év múlva az űrutazás mindennapjaink természetes velejárójává válik, akárcsak az, hogy emberekbe botlunk a Holdon, vagy, hogy cipőnket vörösre színezi a Mars felszínének pora. Hogy mi minden várhat még ezen kívül ránk, azt a teljesség igénye nélkül összefoglaljuk az alábbiakban.

Az űrturizmus szárnyalni fog

A Virgin Galactic elnöke és vezérigazgatója, George Whitesides szerint ötven éven belül a magánvállalatok és kormányzati ügynökségek végre leküzdik mindazon technikai kihívásokat, amelyek addig útját állták a hiperszónikus szállításnak. Ahogy az elnök fogalmaz: az elmúlt ötven évben nem változott számottevően a légi közlekedés sebessége, vagyis már nagyon időszerű az a bizonyos előrelépés. A SpaceX úttörő missziói fontos mérföldkőnek számítottak, illetve számítanak a magán űrrepülés virágzó korszakában, merthogy az előttünk álló időszak már nem a nemzetekről szól majd, helyettük a magáncégek egyengetik az űrutazás történetének rögös útját. Hiszen egyre több magántulajdonú szervezet megengedheti magának az űrturizmussal kapcsolatos befektetéseket, és ha már így alakult, ugyan miért ne ragadnák meg a lehetőséget?

2030-ig elkészülhet a mesterséges gravitációval ellátott űrszálloda, ami akár háromszáz vendéget is tud egyszerre fogadni A NASA korábbi munkatársai nem kis fába vágták a fejszéjüket a Voyager Stationnel, ami mintha egyenesen a jövőből érkezett volna

Példának okáért ott van az Axiom Space houstoni vállalat, a szervezett űrturizmust előkészítő cégek egyik legmeghatározóbb alakja, melynek tervei szerint a 2020-as évek végére felépülhet az eleinte a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) modulként csatlakozó, majd a leválasztás után önállóan keringő Axiom Űrállomás, ami egyszerre szolgál űrkutatási projektek helyszínéül, illetve egyfajta űrturista-szállóként, természetesen pazar kilátással. A munkálatok megkezdése előtt a cégnek még tesztelnie kell, hogy az űrturisták utaztatása zavartalanul megoldható-e. Ennek első lépéseként 2022 januárjában elindítják az Ax–1 küldetést, ami a NASA-val való együttműködés keretében egy tapasztalt űrhajóst és három fizető turistát indít az űrállomásra. A résztvevőktől

fejenként ötvenötmillió dollárt kérnek a túráért, amely a SpaceX Crew Dragon űrhajójában történő utazáson túl nyolc napi szállást is biztosít számukra az ISS-en.

Szintén a közelmúltban érkezett a Space Perspective vállalat bejelentése, miszerint a kutatásaikhoz szükséges rakományok mellett utasokat is szállítanának a sztratoszférába, méghozzá egy űrballonra függesztett kapszulában. A Neptune névre keresztelt, panorámás kapszulában egy pilótának és nyolc utasnak elegendő férőhely lenne, és mintegy harminc kilométeres magasságig emelkedne fel a hatórás utazás során, amelyet követően visszatérne az óceánba. A Space.com információi szerint egy jegy százhuszonötezer dollárba, vagyis csaknem negyvenmillió forintba kerülne. Az érdeklődők már most lefoglalhatják az első helyeket a Space Perspective oldalán.

Egyre több a női asztronauta

A NASA 1958-as megalapításakor tagjai kizárólag a katonaságból kerülhettek ki, ezt követően pedig az űrügynökség még hosszú évekig a férfiak munkahelye volt. Manapság azonban egyre több a női űrhajós. Az első nők, akik elvégezték a NASA asztronauta képzését Margaret Seddon, Kathryn Sullivan, Judith Resnik, Sally Ride, Anna Fisher és Shannon Lucid volt, őket 1978-ban válogatták be a programba. A mostanáig az űrben járt háromszáznegyvenhét amerikai közül mindössze negyvenkilenc volt nő, az első női űrhajós, Sally Ride pedig csak 1983-ban járt az űrben. (Összehasonlításképp: Valentyina Tyereskova húsz évvel korábban felléphetett a Vosztok-6 fedélzetére.) Ahogy olyan űrsétát is csak 2019 októberben szerveztek először, amelynek legénysége kizárólag nőkből állt.

A NASA azonban hamarosan újra asztronautákat küldene a Holdra, a jelöltek között pedig a 2013-ban kiválogatott huszonegyes számú NASA űrhajóscsapat négy női tagja is szerepel. A NASA és a Collect Space adataiból szintén a női űrhajósok számának növekedésére következtethetünk: a NASA 1978-ban például még csak tizenhét nőt foglalkoztatott, míg 2017-ben már negyvenötöt. Plusz érdekesség, hogy 2013-ban fordult elő először, hogy fele-fele arányban diplomázott nő és férfi űrhajós a képzésen. Nicole Stott és Cady Coleman, a NASA nyugdíjazott űrhajósai szerint a nők szerepe mindig fontos volt az űrügynökség történetében, csakhogy eddig többnyire a háttérben dolgoztak. Manapság viszont egyre többen töltenek be magas pozíciókat, és szinte már nincs is olyan küldetése az ISS-nek, amiből kihagynák a nőket.

"Az űrrakétát nem érdekli, hogy fiú vagy-e vagy lány" - teszi hozzá Stott.

Holdon innen, Holdon túl

Bár arra továbbra sincs garancia, hogy 2024-ben - az első Holdra szállás ötvenkettedik évfordulóján - sikerül újra embereket (egészen konkrétan egy férfit és az első nőt) küldeni a Holdra, a NASA egyelőre tartja magát eredeti tervéhez, az égitest meghódítása ráadásul már idén kezdetét veszi. Az űrhivatal huszonnyolcmilliárd dolláros költségvetést kért az amerikai kongresszustól a 2021 és 2025 közötti ciklusra, és ha ennek az összegnek az első, 3,2 milliárd dolláros részletét még idén elfogadják, a NASA igazgatója szerint megvalósulhat a 2024-es landolás. A Hold déli sarkkörére tervezett felfedezőutat több kisebb misszió is megelőzi az Artemis-programban: 2021-ben több szondát, műholdat, illetve felderítő holdjárót indítanának az égitestre, mielőtt (a tervek szerint novemberben) az Artemis I küldetés elstartol – a (jelenleg utas nélküli) Orion űrhajó visszatérése előtt három napig keringene a Hold körül, hogy ez idő alatt megbizonyosodjon az utazás biztonságosságáról.

Marsközelben a Tianwen-1 szonda, indul a Hold meghódítása: Mit hoz(hat) 2021 az űrkutatás számára? Talán ez az egyetlen tudományterület, amit még a pandémiának sem sikerült derékba törni, hiszen tavaly is láthattunk figyelemreméltó űrkutatói felfedezéseket. Bizonyára idén sem unatkozunk majd, de nézzük meg kicsit közelebbről, mire is számíthatunk!

A 2023 augusztusára tervezett, Artemis II küldetés során négy űrhajós indulna egy minden korábbinál távolabbi űrbéli expedícióra, egészen a Hold túlsó oldaláig, ők azonban a felszínt még nem érintenék, ehelyett tíz napot az űrben töltenek, majd hazautaznak. A várva várt fordulat 2024-ben jöhet, amikor is az Artemis III legénysége a Holdra száll, és elkezdődik a Gateway nevű, Hold körüli pályára állított űrállomás építése. Tegyük hozzá, hogy az Artemis-program minden egyes lépése valaminek az előkészítését jelenti, hiszen a tervek között szerepel egy állandó holdbázis kiépítése a 2030-as években, ami a szakemberek ígérete szerint a későbbi Mars-kolónia szimulációja lesz.

Az új időszámítás már elkezdődött

Két vállalat, nevezetesen a SpaceX és a Boeing is a NASA kitüntetett figyelmét élvezi, azok ugyanis több milliárd dollár értékű szerződést kötöttek az űrhivatallal, hogy megtervezzék, megépítsék és leszállítsák az emberes küldetéseket végrehajtó Commercial Crew Programhoz szükséges űrhajókat. Az űrügynökség szerint amennyiben az űrutazás valóban olcsóbbá és hozzáférhetőbbé válik, idővel talán a magánemberek is rendszeresen tehetnek űrbéli sétákat, és felülnézetből is láthatják a Földet, akár a már említett kapszulákból, akár egy űrállomásról, vagy esetleg egy űrhotelből, hiszen az elmúlt években ilyenekre is láthattunk terveket.

Természetesen nem csupán az USA tartja az égbolton a szemét, hiszen ott van például az orosz Szojuz űrhajó, ami tavaly májusban szupergyors üzemmódban, mintegy három óra alatt csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS), miután kétszer megkerülte a Földet. De említhetnénk Kínát is, ami egy nagy, több modulos űrállomást tervez, amely képes három tajkonauta elhelyezésére, korábban pedig már két kísérleti űrállomást is létesítettek: a Tienkung–1-et, az első kínai kísérleti űrállomást 2011. szeptember huszonkilencedikén állítottak pályára. A viszonylag kis méretű űrállomás nem volt alkalmas tartós űrbeli tartózkodásra, csak az időnként hozzá kapcsolódó űrhajók személyzetei laktak benne, majd munkájuk végeztével az űrállomást üresen hagyták. A Tienkung–2 pedig a második kínai kísérleti űrállomás, melyet 2016. szeptember tizenötödikén állítottak pályára.

További cikkek a témában:

Menekülés a Földről, a Super Orion pulzáló atomrobbanás-hajtóművű csillagközi bárkával Ha az emberiségnek egyszer el kellene hagyni a Földet, nagy lenne a tolongás az ülőhelyekért az exodust kivitelező űrhajókon. Jó nagy űrhajók kellenének. Mármint igazán, igazán nagy űrhajók. Vagy még annál is nagyobbak.

Egy kutatónő, aki épp most tízszerezte meg űrhajóink sebességét, új generációs plazmahajtóművével A prototípus készítés előtt álló plazmahajtómű alkalmazásával hamarabb juthatnak el az űrhajók a távoli bolygókra, sokkal gyorsabban mint a mai megoldásokkal lehetséges, sőt, akár ennél is sokkal, de sokkal messzebbre.

Emberlakta űrállomást küldenének a Ceres törpebolygó pályájára Finn kutatók vetették fel annak lehetőségét, hogy érdemes lenne állandó emberi élőhelyet kialakítani a Ceres törpebolygó körüli pályán. A Ceres egy olyan törpebolygó, ami az aszteroidaövben, a Mars és a Jupiter között található.

(Fotó: Getty Images Hungary)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.