Bár a hidegháború már évtizedekkel ezelőtt véget ért, sok modern harckocsi, mint az amerikai M1 Abrams, az orosz T-72 és T-80, valamint a német Leopard 2, még mindig mintha egyenesen abból a korszakból érkezett volna. Hiába ugyanis a sok fejlesztés ezen járművek kapcsán, a lényeget tekintve a tank alig változott 1970-es és 80-as évek óta. A harctér acélóriásai felett pedig bizony eljárt az idő, amit csak aláhúz az ukrajnai háború. A tank tehát ebben az eredendően hidegháborús formájában eltűnésre van ítélve, de hamarosan érkezhetnek a helyükre a teljesen új harckocsik. Kérdés: milyenek lesznek ezek? Erre válaszol a Popular Mechanics egy hosszabb cikke, amit lentebb összefoglaltunk.
Bár a jövő tankjai külsőleg talán hasonlítani fognak a mostaniakra – forgatható tornyokkal és lánctalpas hajtással rendelkeznek –, belső technológiájuk gyökeresen eltér majd a maiaktól. Ennek eredményeként a jövő tankjai kisebbek, könnyebbek és mozgékonyabbak lesznek. A kisebb súly megkönnyíti a tankok légi vagy tengeri szállítását, ami megkerülhetetlen tényező az olyan expedíciós erők számára, mint az amerikai vagy a brit hadsereg.
Gyorsan összefoglalva a lényeget: a következő generációs tankokat hibrid vagy elektromos motorok hajtják majd, emellett helyet kapnak bennük a fejlett digitális harcirányító rendszerek, valamint a mesterséges intelligencia is. Ezeket a tankokat egy nagyobb, személyzetes és személyzet nélküli járművekből álló hálózatba integrálják, és ennek megfelelően nagymértékben automatizáltak lesznek. Emellett a legkorszerűbb védelmi rendszerekkel is fel lesznek szerelve, hogy semlegesítsék az ellenséges drónokat és rakétákat. James Black, a RAND Europe védelmi igazgatóhelyettese szerint ezek a járművek a páncélzat, az álcázás, a tűzerő, valamint a mesterséges intelligencia és autonóm rendszerek fejlődését fogják egyesíteni, hogy felkészültek legyenek a jövő harcaira.
A harckocsik átalakulása sok szempontból párhuzamos a polgári járműipar fejlődésével. Ahogyan a Tesla forradalmasította az autóipart a digitális és folyamatosan frissíthető járművek révén, úgy a tankok is hasonló irányba haladnak. Mick Ryan, az Ausztrál Védelmi Erők nyugalmazott vezérőrnagya szerint a jövő harckocsija lényegében egy Tesla lesz, vagyis az autós cég dizájnfilozófiáját követi majd – mint fogalmaz:
“(A Tank) egy számítógépes program lesz, amely köré egy járművet építünk.”
A digitális rendszerek integrációja miatt a jövő tankjainak nyílt architektúrával kell rendelkezniük, hogy könnyen frissíthetők legyenek és befogadhassák az új technológiákat.
A digitalizáció és a könnyebb harckocsik felé való elmozdulás a fentebb már említett mobilitás stratégiai igényét tükrözi. Ryan szerint a következő generációs tankoknak stratégiailag jobban bevethetőnek kell lenniük, miközben viszont taktikai szinten meg kell őrizniük a túlélőképességüket.
A tankok esetében az egyik legnagyobb kihívás mindig is az üzemanyag-fogyasztás volt. Az M1 Abrams gázturbinás motorja hírhedten sokat “zabál”: kilométerenként több mint 13 liter üzemanyagot fogyaszt. Ez a hatalmas üzemanyag-fogyasztás komoly logisztikai problémát jelent, különösen olyan országok számára, ahol korlátozott az ellátási lánc, mint például jelenleg éppen Ukrajnában. Ezért is nehéz az ukránoknak ezeket a hatalmas járműveket a frontvonalon tartani.
A probléma megoldására a hibrid-elektromos motorok jelenthetnek megoldást. A kereskedelmi, polgári autózásban már bevált technológiához hasonlóan a hibrid motorok kombinálják a hagyományos motorokat elektromos motorokkal és akkumulátorokkal. Ez a hibrid megközelítés nemcsak üzemanyag-hatékonyabbá teszi a tankokat, hanem megbízhatóbbá is, miközben csökkenti a zajt és kisebb tömegű járműveket tesz lehetővé. A General Dynamics már bemutatta ezt a technológiát az AbramX nevű járművében, amely feleannyi üzemanyagot fogyaszt, mint a jelenlegi M1 Abrams.
Probléma azonban, hogy az új rendszerek miatt a jövő tankjainak sokkal több energiára lesz szükségük – Ryan szerint:
“az új generációs harckocsik energiaigénye jelentősen nagyobb lesz, ezért fejlettebb járműteljesítmény- és energiagazdálkodási rendszerekre lesz szükség.”
A harckocsik tűzereje folyamatosan fejlődött. Az évek során a tankágyúk mérete nőtt, a jelenlegi harckocsik általában 120 mm-es sima csövű ágyúkkal vannak felszerelve. A jövő tankjain még nagyobb ágyúk is megjelenhetnek, például a 140 mm-es ágyú, amelyet a francia-német közös harckocsiprojekt, az MGCS számára fejlesztenek.
A következő generációs tankok egyik jelentős újítása az automata töltőrendszer szélesebb körű használata lesz, amely a kézi töltést gépi rendszerekkel váltja fel. Bár a kritikus hangok szerint ezek a rendszerek máig nem olyan hatékonyak, mint az emberek, mindez lehetővé teszi a harckocsi személyzetének csökkentését négy főről háromra, ami egyszerűbben végrehajtható műveleteket és kisebb járműsúlyt eredményez, miközben értelemszerűen a tankok is gyorsabban tölthetőek fel személyzettel. Magyarán a pro és kontrák kapcsán olyannyira az előbbi irányába billen a serpenyő, hogy vélhetően ez a rendszer lesz a norma a legtöbb tank esetében.
Emiatt pedig a jövő tankjainak az elrendezése is átalakulhat. A hagyományos kialakítástól eltérően a legénységet valószínűleg teljesen a járműtestben helyezik el, míg a torony teljesen automatizált lesz a nagyobb védelem érdekében. Ez a megoldás már az orosz T-14 Armatánál is látható, ahol a legénység lényegében egy páncélozott kapszulából irányítja a tornyot.
Bármennyire is erősek a tankok, soha nem voltak sebezhetetlenek vagy elpusztíthatatlanok. A páncéltörő rakétáktól kezdve a kézi rakétavetőkön át a drónokig számos veszély fenyegeti őket – ahogy az a jelenlegi háborúban is látható. Épp emiatt sokan nem is ezen jármű modernizációja mellett kardoskodnak, hanem úgy általában megkérdőjelezik a tankok relevanciáját a modern hadviselésben.
Ezen hangok ellenére azonban a tankok várhatóan a jövőben sem veszítenek a jelentőségükből. A fenti problémákra válaszként tehát a modern harckocsik aktív védelmi rendszerekkel lesznek felszerelve, mint például az izraeli Trophy, amely képes felismerni és semlegesíteni a beérkező rakétákat. Ráadásul a jövő tankjai fejlett álcázó- és zavaró rendszerekkel is fel lesznek szerelve, hogy megvédjék magukat a dróntámadások ellen. Ezek az újítások azt eredményezik, hogy a következő generációs harckocsik nehezebben lesznek észlelhetők és ellenállóbbak lesznek még a jelenlegi drónok által zilált harctéren is.
A jövő harckocsijait emellett úgy tervezik, hogy drónokkal és más személyzet nélküli járművekkel működjenek együtt. Ezek a tankok így a csatatéren már inkább páncélozott parancsnoki központként fognak működni, és így irányítják majd a felderítő drónokat és más robotjárműveket. Mint Ryan hozzáteszi:
“Az ember vezette tankokat számos, legénység nélküli harci és támogató jármű fogja kísérni.”
Vagyis a tank nem tűnik el, csak hála a modern eszközöknek: átalakul. Csapásmérő eszközből egy integrált harci rendszer kiemelt, központi elemévé fog válni.
(A cikkhez használt kép illusztráció, a DALL-E generálta/Rakéta.hu)