A Quant 48Volt kétrekeszes, folyadékban oldott fémsót tartalmazó tankkal rendelkezik, a tartály-rekeszek tartalma ellentétes töltésű. A különböző töltésű folyadéktömegeket membrán választja el, amelyen áthaladva az ionok elektront veszítenek, áramot állítva elő ezzel. Vagy valami ilyesmi. A NanoFlowcell-lel kapcsolatos kritikák ugyanis főként pont azt kifogásolják, hogy nem lehet elég alaposan megtudni, egészen pontosan hogy is működnek a cég prototípusai.
Egy teletöltéssel 1000 kilométert lehet megtenni a legújabb modellel, ami jóval nagyobb távolság, mint amit az akkumulátoros elektromos konkurensek tudnak. Az átlagos villanyautóknál megszokott kapacitás három-négyszeresét lehet beletankolni a 200 literes tartályba. Ezekből az elhasznált folyadékot ugyan újratöltésnél először is le kell engedni, ami a meghosszabbítja a tankolási időt egy hagyományos tankoláshoz képest, de az újratöltés így is csak perceket vesz igénybe.
A sós vízzel hajtott jármű 760 lóerős, 2,4 másodpercen belül gyorsul nulláról 100 kilométer / órára.
A Quant 48Volt környezetbarát a gyártó szerint „bi-ION” üzemanyaggal működik Hogy ez mi is pontosan, még nem tudjuk, de biztosan nem sima sós víz, mint ez oly sok újságban megjelent már világszerte. A kocsi működése nagyon emlékeztet a már régóta ismert vanádium-redox-akkumulátorok működésére, de a gyártó azt mondja, itt másról van szó, egy olyan folyadékról, amely nem jelent veszélyt a környezetre akkor sem, ha véletlenül a szabadba kerül.
A kocsit hajtó motorok is új fejlesztésűek. A Quant motorjai állítólag hagyományos réztekercselés nélküli elektromos motorok, 45 fázisú, egyenként 140 kW teljesítményű kisfeszültségű, könnyűfém-ötvözetből készült szerkezetetek.
A cég azt állítja, hogy a jármű üzemanyaga „nem mérgező” és „nem gyúlékony”. A bi-ION üzemanyag ára pedig csak 10 eurócent (0,3 Ft) literenként. A nagy kérdés a cég szerint, hogy ezt a technológiát egy nagyobb autógyártó felkarolja-e, hogy kiépíthetővé váljon az elektrolit-folyadék töltőállomások hálózata.
A hipersportautós teljesítményt produkáló különleges villanyautók persze nem lesznek tömegtermékek. A cég előzetes bejelentése szerint a Quant48Volt 1,8 millió dollárba (532 millió forint) kerül, ha majd egyszer kapható lesz.
A cég izgalmas bejelentésével szemben kritikus hangok elsősorban azt vetik a NanoFlowcell szemére, hogy nincs tudományos beszámoló vagy szabadalom, amely leírja, hogyan lehet ezt a rejtélyes fémsókkal ellátott folyadékot felhasználni az elektromos energia előállításához olyan hatékonysággal és energiasűrűséggel, amelyről a vállalat beszámolt. Az állítólagos teljesítmény ellentmondásosnak látszik egy Quant 48Volt méretű kocsiba beszerelhető folyadék-akkumulátorokkal végzett elmélkedés alapján.
A Quant energiatárolójának kapacitása a Teslák energiasűrűségének ötszöröse lenne, ami nyilván forradalmasíthatná az akkumulátor-ipart. Ha létezne.
Míg az amerikai egyetemek szerint a NanoFlowcell technológiája megvalósítható, addig az európai intézmények kételkednek. Azt írtam kételkednek? Nos, azt hiszem megpróbálják amerikai angolra fordítani a véleményüket.
(Forrás: Nanoflowcell, Wikipédia Képek: Nanoflowcell, Jalopnik)