Elzárják a gyógyszercsapot

Még március közepén, Marco Rubio szenátor  számolt be a Fox Newsnak arról a cikkről, amit a Xinhua, Kína állami médiaügynöksége tett közzé, és amiben kijelentették: 

„Ha Kína megtorlást szeretne az Egyesült Államokkal szemben, akkor az utazási tilalom mellett bejelentheti az egészségügyi termékek stratégiai ellenőrzését is és betilthatja az Egyesült Államokba irányuló kivitelt. Akkor az Egyesült Államok az új koronavírus óceánjában találja majd magát…”

“Az USA Járványmegelőzési és Járványvédelmi Központjának (CDC) tisztviselői szerint az Egyesült Államokban a legtöbb gyógyszer importból származik ...Ha Kína leállítja az exportot, az Egyesült Államok az új tüdőgyulladást okozó koronavírus járvány poklába kerül. Jogosan ki kell mondanunk végre, hogy az Egyesült Államok bocsánatkéréssel, a világ pedig egy „köszönömmel” tartozik Kínának” - tette hozzá a Távol-Keleti Pravda.

Ahogy a Prosperous America beszámolt róla, Rubio figyelmeztette hazáját: „Valóban fenyegethetnek azzal, hogy elvágnak bennünket a gyógyszerkészletektől, olyan belföldi problémát okozhatnak, amely megnehezíti, hogy szembeszálljunk velük. Ez jelentős hatalom."

Tom Cotton szenátor, - aki törvényjavaslatot terjesztett elő az Egyesült Államok védelmére a Kínától való függőség ellen a gyógyszerek vonatkozásában, - kijelentette: „A Kínai Kommunista Párt azzal fenyegetőzött, hogy megakadályozza Amerikának a létfontosságú gyógyszerekhez való hozzáférését a saját kudarcai által okozott világjárvány közepette."

"Ideje kivonni Kínából Amerika életmentő gyógyszer ellátási láncait, és megfizettetni a Kínai Kommunista Párttal a hozzájárulásáért ehhez a globális vészhelyzethez."

Nem ma kezdték

Cotton szenátusi weboldalán tárta a nyilvánosság elé, hogy mennyire is függ a kínai gyógyszerkészletektől az Egyesült Államok pontosan: “Manapság az Egyesült Államokban a gyógyszerkészítéshez használt leghatékonyabb gyógyszerészeti összetevőket (API-k) Kínában gyártják, beleértve az ibuprofén 95 százalékát, az acetaminofén 70 százalékát és a penicillin 40–45 százalékát. Ez a sebezhető helyzet annak köszönhető, hogy a Kínai Kommunista Párt egy egész generáció óta a stratégiai piac sarokba szorításán ügyködik."  

A kérdést annyira komolyan veszik az USA-ban, hogy már a "reshoring", vagyis a gyógyszer-, és gyógyszeralapanyag gyártás hazaköltöztetési költségeit is kiszámolták, és a Prosperous America azt is tudni véli, hogy mindez a mérleg másik serpenyőjében új állások százezreit is eredményezhet az USA-ban.

Az a fránya profit

Az egészségügyi kiadások növekedésével és a gyógyszerárak emelkedésével a gyógyszeripar drámai módon megnőtt az Egyesült Államokban. A gyógyszerimport szintén drámai módon megnőtt, ahogy az amerikai székhelyű gyógyszergyártók a gyártóüzemeket offshore környezetbe költöztették. Az 1990-es évek végén kezdődött az a tendencia, hogy az Egyesült Államok több gyógyszeripari terméket importált, mint amennyit exportált. 2019-ben a gyógyszeripari termékek behozatala összesen 127,6 milliárd dollárt tett ki.

Az 1997 utáni években a gyógyszeripari termékek behozatala átlagosan 15,8 százalékkal növekedett, az export pedig mindössze 10,7 százalékkal, így a gyógyszeripari termékek kereskedelmi hiánya 2019-ben 74 milliárd dollárra nőtt. Tavaly, a gyógyszeripar az USA behozatalában a harmadik helyen állt, a gépjárművek (180 milliárd dollár) és a nyersolaj (132 milliárd dollár) mögött, de megelőzte a mobiltelefonokat (102 milliárd dollár).

A képet árnyalhatja, hogy az Egyesült Államok gyógyszerimportjának tíz legfontosabb forrása adja az összes gyógyszerimport nyolcvan százalékát. Az első tíz országból hét Európában van, és Írország részesedése a legnagyobb. Kína messze elmarad a vezetőktől, a 17 helyen áll, mindössze 1,6 milliárd dolláros gyógyszeripari importtal az elmúlt évben.

Összesítve az USA az importált antibiotikumok több mint egyharmadánál függ Kínától, sok generikus gyógyszer esetében pedig teljes mértékben. A Trump adminisztráció tisztviselői és az egészségügyi szakemberek intenzíven vizsgálják az amerikai gyógyszergyártás fellendítését célzó stratégiákat, a gyógyszergyártás USA-ba történő áthelyezésének gazdasági előnyeit.

Megállapítotásaik között szerepel, hogy egy ambiciózus, de reális újraelosztási program 804 000 amerikai munkahelyet teremthet és 200 milliárd dollárt adhat az éves GDP-hez az első évben. Az ellátás biztonságának szempontjából jelentkező előnyök különállóak, és a jelenlegihez hasonló időkben kritikus fontosságúak lehetnek.

A Ravasz 17 pillanata

De ha Kína csupán a 17. beszállító, mitől ilyen hatalmas a kitettség? Hát attól, hogy az összesített gyógyszerimport nem tartalmazza azokat a kulcsfontosságú összetevőket, amelyek aktív gyógyszerészeti összetevőkként (Active Pharmaceutical Ingredients  - API) ismertek. A Szenátus Pénzügyi Bizottságának elnöke, Charles Grassley szerint „az aktív gyógyszerészeti összetevők 80 százalékát külföldön állítják elő, a legtöbbet Kínában és Indiában”. 

Rosemary Gibson, gyógyszerész szakértő a közelmúltbeli kongresszusi tanúvallomásában elmondta, hogy három, a koronavírus-járvány vagy a hozzá kapcsolódó fertőzés kezelésében kulcsfontosságú antibiotikum, az azitromicin, a ciprofloxacin és a piperacillin/tazobaktám gyártásának mindegyike a Kínából származó API-k szállításától függ. Ezen túlmenően, - ahogy a Politico is megerősítette, és Tom Cotton szenátortól már megtudtuk, - az USA ibuprofén-behozatalának 95 százaléka és az acetaminofén behozatalának 70 százaléka is Kínából származik.

Riogató közgazdász

Abban az esetben, ha az USA Kínától való függőségének kockázata még mindig nem volna egyértelmű, Li Daokiu, a Tsinghua Egyetem közgazdasági professzora segített megérteni ezt és a kínai stratégiai lehetőségeket a tavalyi Pekingi Nemzeti Népi Konferencia rendezvényén:

„Mások jóindulatára vagyunk bízva, amikor a számítógépes chipekről van szó, de mi vagyunk a világ legnagyobb vitamin-és antibiotikum-alapanyag-exportőrei. Ha csökkentenénk ezt az exportot, néhány nyugati ország egészségügyi rendszere nem lenne képes megfelelően működni."

A gyógyszerek és az API-k gyártásának jelentős mennyiségben történő átcsoportosítása nem csupán az ellátásbiztonság szempontjából jelenthetne egyértelmű előnyt az Egyesült Államok számára, de nagy előnyökkel járna a nemzetbiztonság szempontjából is, mivel az amerikai székhelyű gyógyszergyártókat az FDA gyakrabban ellenőrzi, mint a külföldi létesítményeket. Yanzhong Huang gyógyszerészeti szakértő szerint ugyanis 2008-ban például legalább 81 amerikai halt meg egy tétel szennyezett heparin vérhígító Kínából történő behozatala után.

Mindeközben Japánban

Japán fizet saját vállaltainak, hogy elhagyják Kínát, és a koronavírus-hatás következményeként máshová helyezzék át a termelést. Az ország rekord-nagyságú, több mint 2 milliárd dolláros gazdasági ösztönzőcsomaggal segíti a Japán vállalatokat a termelés Kínából történő elmozdításában. Ez a lépés jól jellemzi az óriási gazdaságpolitikai változásokat és azt az időszakot, amit a járvány kitörése előtt még a két ország közötti barátságosabb kapcsolatok ünnepeként vártak.

Japán tehát 2,2 milliárd dollárt különített el a rekordméretű gazdasági ösztönző csomagra hogy kompenzálja gyártóinak veszteségeit, ahogy a Covid-19 járvány megtépázta a fő kereskedelmi partnerek közötti ellátási láncokat. A járvány pusztító hatásainak ellensúlyozására összeállított extra büdzsé egy 220 milliárd jenes (2 milliárd dollár) segítségből áll azoknak a vállalatoknak, amelyek visszatelepítik a gyártást Japánba, és egy 23,5 milliárd jenes mentőöv azok számára, akik a termelést más országokba kívánják költöztetni, az interneten közzétett terv részleteinek megfelelően.

Törölt vizit

A Kínai elnöknek Xi Jinpingnek április elején Japánba kellett volna látogatnia, de ami az első ilyen látogatás lehetett volna egy évtized alatt, azt egy hónappal ezelőtt elhalasztották az új típusú koronavírus-kitörés miatt, és egyelőre még nincs új dátum. Kína békeidőben, normál körülmények között Japán legnagyobb kereskedelmi partnere, de a Kínából származó behozatal februárban csaknem felére esett vissza, ahogy a betegség bezárta a gyárakat, és a japán gyártók a szükséges alkatrészek nélkül maradtak (ez a probléma mindenütt jellemző, Magyarországot is sújtja).

A japán vállalatok a történtek hatására - nem túl meglepő módon - fontolgatni kezdték a Kínától, mint gyártóbázistól való függőségük felszámolásának lehetőségeit. A Japán kormány jövőbeli beruházásokkal foglalkozó testülete már márciusban megvitatta a magas hozzáadott értéket képviselő termékek gyártásának visszahelyezését Japánba, valamint az egyéb termékek előállításának diverzifikálási lehetőségeit Délkelet-Ázsiában. 

Ez vagy valami, vagy megy valahová

"Lesz egy elmozdulás" - mondta Shinichi Seki, a Japan Research Institute közgazdásza, hozzáfűzve, hogy néhány japán vállalat, amely Kínában exportra gyárt árukat, már fontolóra is vette a kivonulást. "Ennek a költségvetésbe való bevonása határozottan lendületet ad a dolognak." 

“Ugyanakkor az olyan vállalatok, mint például a gépjárműgyártók, amelyek a kínai belföldi piacra gyártanak, valószínűleg továbbra is maradnak” - mondta. Az adatok szerint Japán az alkatrészekből és részben késztermékekből is, jóval nagyobb arányban exportál Kínába, mint más nagyobb ipari nemzetek.

A Tokyo Shoko Research februári felmérése szerint a válaszadó több mint 2600 vállalat 37 százaléka máris diverzifikálja a beszerzéseket Kínán kívüli helyszínek bevonásával. Még nem látni kell, hogy ez a politika hogyan befolyásolja Abe Shinzo Japán miniszterelnököt, aki a Kínával fenntartott kapcsolatok javítására tett erőfeszítések fő motorja. „Mindent megteszünk a gazdasági fejlődés folytatása érdekében.” - mondta el Zhao Lijian, a Pekingi Külügyminisztérium szóvivője egy hó eleji eligazításon, amikor megkérdezték a lépésről.

Diplomáciai vírusirtó

A Covid-19 kitörésének kezdeti szakaszában Kína felmelegítette a két ország közötti kihűlt kapcsolatokat,  Japán maszkok és védőeszközök formájában nyújtott segítséget - és egy esetben a szállítmányt az ősi kínai költészet egy töredéke kísérte, amiért cserébe Pekingtől dicséretet kapott. Egy másik, Japánban diplomáciai sikerként elkönyvelt lépésként, Kína üdvözölte az Avigan-t, egy vírusellenes szert, amelyet a japán Fujifilm Holdings gyárt, azt állítva, hogy az alkalmas a koronavírus hatékony kezelésére is, annak ellenére, hogy ennek felhasználása még Japánban sem volt jóváhagyva.

Japánban mindazonáltal sokan hajlamosak Kínát hibáztatni a kitörés korai szakaszának helytelen kezelése miatt, és mert Abe Shinzo nem tiltotta meg hamarabb a kínai látogatók beutazását. Eközben a szomszédokat mélyen megosztó “hagyományos” kérdések - ideértve a Kelet-Kínai-tengeri szigetekkel kapcsolatos területi vitát, amely a múltban már közel hozta a két országot a katonai összecsapáshoz is a 2012–13-as időszakban - nem állnak semmivel közelebb a megoldáshoz.

A kínai kormány hajói a válság ideje alatt is folytattak járőrözést a Japán közigazgatás alatt működő szigetek körül, és Japán állítása szerint a hónap első felében négy kínai hajó a parti vizekbe is belépett, melyet Japán saját felségvizeinek tart - írta meg a Bloomberg.

A sorozat következő részében megkeressük hová tűnt Kínából a Harley Davidson és Marlboro Man (lehet, hogy a Hasbro Barbie-ja után eredt), ellátogatunk Koreába a Samsunghoz, körülkémlelünk az Intel háza táján, és még az is kiderülhet, hogy ez a Kínából kivonulósdi is csupán egy múló trend.

(Forrás: IndustryWeek, SCMP,  Képek: Wikimedia)