November 16-án (magyar idő szerint 02:52-kor) az Európai Űrügynökség Francia-Guayanában található űrrepülőteréről útjára indult a Vega hordozórakéta, mely a spanyolok által épített SEOSAT- Ingenio megfigyelő műholdat és a francia TARANIS (Tool for the Analysis of Radiation from lighNIng and Sprites) atmoszférakutató műholdat állította volna föld körüli pályára az eredeti tervek szerint. A SEOSAT a spanyolok büszkesége volt, ez volt az első szatellit, melyet teljes mértékben spanyol szakemberek terveztek, építettek és működtettek volna. A villámok és mennydörgés kelta istenéről elnevezett TARANIS a "viharok rejtett oldalát" fedte volna fel a földi gammasugár felvillanások, vörös lidércek és egyéb misztikus légköri jelenségek megfigyelésével. A kourou-i Guayana Űrközpontból tudósító Katy Haswell a kilövés utáni huszadik percben szakította meg a műsort, mivel a központból jelentették: a rakéta letért útvonaláról.

Nem sokkal később Stéphan Israël, az Arianespace vezérigazgatója megerősítette a hírt, majd kijelentette, hogy a missziónak vége, a műholdak elvesztek.

Az indítás utáni percekben még terv szerint követték egymást az események, a négy fokozatból álló Vega első, szilárd hajtóanyagú P80-as fokozata 1:55-kor rendben levált, majd bekapcsolt a második Zefiro 23 fokozat, végül a Zefiro 9-es harmadik is. A probléma ezután következett: a negyedik fokozat, az AVUM (Attitude Vernier Upper Module) beindítása után a modul rossz irányba fordult, a nyolcadik perc környékén letért kijelölt pályájáról és kontrollt vesztve bukfencezett. A roncsai lakatlan területre zuhantak, nem messze attól a ponttól, amelyet a Zefiro 9 becsapódási helyének jelöltek ki.

A fedélzeten lévő műholdak megsemmisültek, a másnap megtartott sajtótájékoztató idejére pedig már majdnem biztosan lehetett tudni, hogy nem meghibásodásról van szó, a misszió szerencsétlen végét emberi hiba okozta. A telemetriai adatok és az összeszerelési folyamatról kapott dokumentáció kielemzése után világossá vált, hogy az AVUM azért nem tudott irányba állni, mivel nem a megfelelő parancsot kapta, a hajtómű irányításáért felelős tolóerővektor-eltérítő berendezés (Thrust Vector Control) kábelei ugyanis ellenkező irányba voltak bekötve, nem arra, mint kellett volna. Azonnal felállítottak egy független Vizsgáló Bizottságot, amely egy hónapos munkája alatt bizonyította, hogy valóban ez volt a végzetes hiba. December 17-én hozták nyilvánosságra egy virtuális sajtótájékoztató keretében a bizottság konklúzióit tartalmazó jelentés főbb megállapításait.

Pierre Yves-Tissier, az Arianespace technológiai vezetőhelyettese elmondta, a kudarcot "az AVUM végfokozat tolóerővektor-eltérítő rendszerének elektromechanikus aktuátorainak rossz összeköttetése" okozta.

Valamint az, hogy ezt nem vették észre az ellenőrzés során, köszönhetően a "specifikus követelmények és az előírt ellenőrzés közti ellentmondásoknak". Az, hogy hogyan szerelik össze a rakétát ezek szerint részben a szakemberek tudására van bízva, a negyedik fokozat kábeleinek installációjára vonatkozó előírások pedig "némileg nyitottan értelmezhetőek" Giovanni Colangelo, az Esa főfelügyelője szerint. A mérnökök munkáját ebben az évben egyébként is megnehezítették a járványhelyzet miatti lezárások okozta bonyodalmak, az embereknek időnként karanténba kellett maradniuk, nem tudták mindig a időbeosztáshoz tartani magukat és ez is előidézhette a hibák megjelenését - mondta Giulio Ranzo, a Vega rakéták gyártásáért felelős olasz Avio vezérigazgatója. De ez nem mentség a hibákra, így a cél, hogy a gyártási és összeszerelési procedúrát robosztusabbá tegyék, egyértelmű instrukciók bevezetésével, a szerelést végző személyzet pedig alaposabb kiképzést kapjon. Az nem teljesen világos azonban, hogy az ellenőrök miért nem vették észre a rosszul bekötött vezetékeket, hiszen Colangelo elmondása szerint a vizsgálatot végző mérnökök megtalálták a kábelekről készült közeli felvételeket, melyeket a szerelés során készítettek és melyeken látható volt a hiba. Ezzel ellentétben, az Avio vezetője szerint a problémát nem lehetett előre detektálni.

A Vizsgáló Bizottság mindenesetre előterjesztette ajánlásait a hasonló esetek elkerülésének megakadályozására és az Avio, mint főbeszállító, valamint az Arianespace, mint a kilövést biztosító szolgáltató és az ESA, mint a kilövési rendszer fejlesztésének hatósága, ezeket végrehajtják, mielőtt sor kerül a következő kilövésre. Ez pedig nincs messze, a Vega VV18 missziója március végén indul.

Ekkor az Airbus Pléiades Neo műhold konstellációjának első két tagját repíti az űrbe, ahonnan rendkívül közeli, harminc centiméteres térbeli képalkotásra leszek képesek. Az Airbus a szolgáltatást nem csak katonai, hanem kereskedelmi felhasználóknak is értékesíti. A cég annak ellenére ragaszkodik a Vega rakétákhoz, hogy már másodjára veszett oda általuk épített műhold a rakéta hibája miatt. A Vega 2012-ben kezdődött története és az azóta eltelt tizenhét kilövés óta ugyanis összesen csak kétszer mondott csődöt, egyszer 2019-ben, most pedig másodszor, de mindkét alkalommal éppen az Airbus műholdja utazott rajta. A VV15 misszió során az Egyesült Arab Emírségeknek készített megfigyelő eszköz, a Falcon Eye 1, most a SEOSAT-Ingenio, melyet a cég Madridban rakott össze.

A Falcon Eye 1 pusztulása járt a műholdakat biztosító társaságok történetében a valaha volt legnagyobb kiadással, a szatellit ugyanis 411,21 millió dollárra (több, mint 121 milliárd forintra) volt biztosítva.

A Falcon Eye 2-t már az Arianespace Szojuz rakétájával küldték fel, de nem azért, mert elveszett a bizalom a Vega iránt, hanem mert csak így tudták tartani a missziók beígért tempóját. A Vegának pedig hamarosan újabb verziója készül, a Vega C hétszáz kilogrammal több terhet tud majd szállítani, mint elődje, 1500 kg helyett 2200 kilót. Ezzel is növeli a cég és az Európai Űrügynökség a Small Spacecraft Mission Service nevű, kis műholdaknak tervezett utazásmegosztó, ridesharing szolgáltatását, melyre egyre nagyobb kereslet kínálkozik most, hogy épülnek a fejünk felett a hatalmas műholdas megakonstellációk.

(Fotó: ESA)

További cikkek a Rakétán:

Saját űrsikló építésébe kezd az Európai Űrügynökség Az ESA már 2015 óta kísérletezik egy többször felhasználható űrrepülőgép fejlesztésével, amely jelentősen olcsóbbá tehetné a mikrogravitációban végezhető kutatásokat. Az űrügynökség most bejelentette, hogy megállapodást kötöttek a jármű megépítésére.
Kezdjük megérteni, hogyan működnek a villámok A villámlás a természet egyik alapvető és rendkívül erőteljes jelensége, hatalmas, romboló és rendkívül titokzatos. A klímaváltozással ráadásul egyre gyakoribbak a villámok, ami még jobban kiemeli a kutatásuk és megértésük fontosságát, nem is beszélve az épületeink, energiahálózatunk és értékeink hatékonyabb védelmének szükségességéről.
12,5 kilométeres magasságba emelkedett, aztán felrobbant a SpaceX Mars-rakétájának prototípusa A SpaceX szerdán hajtotta végre az első komolyabb tesztet a Starshippel. A Mars meghódítására tervezett űrhajó úgynevezett szuborbitális repülést hajtott végre, aminek során 12,5 kilométeres magasságba emelkedett, majd tért vissza a földre, azonban a leszállás pillanatában felrobbant.