Az Európai Unió Copernicus Climate Change Service (Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálat, C3S) nevű szolgáltatása a bolygó múlt, jelen és jövőbeli éghajlati jellemzőiről biztosít adatokat, többek között azért, hogy a kutatók, tanácsadók és döntéshozók számára jobb rálátást nyújtson a klímával kapcsolatos változásokra és segítse a klímaváltozás negatív hatásait ellensúlyozó intézkedések megtervezésének folyamatát. A C3S adatbázisa (Climate Data Store, CDS) részben műholdas megfigyelésekből származó információkra épül, amit kombinálnak a földi megfigyelőközpontok adataival.

A C3S rendszeresen havi jelentéseket ad ki, amelyekben részletezik többek között a szárazföldi hőmérséklet, az óceáni jég mennyisége és a tengerek vizeinek hőmérséklete tekintetében történt változásokat. Ez alapján jól láthatóvá válik az évről évre bekövetkező módosulás az éghajlati trendekben, amit hosszú időre visszamenőleg tudnak követni a kutatók. A szolgálat július 27-én kiadott közleményében már előrevetítették, hogy nagy valószínűséggel a 2023-as július ígérkezik a valaha mért legmelegebb hónapnak, tekintve, hogy a hónap első három hete a legforróbb időszak volt, amit eddig mértek, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) augusztus 8-ai bejelentése szerint pedig a szolgálat megerősítette ezt a feltételezést.

"2023 júliusának globális átlaghőmérséklete igazoltan a legmagasabb bármely feljegyzett hónap közül.

A hónap 0,72 Celsius-fokkal melegebb, mint az 1991-2020-as időszak júliusainak átlaghőmérséklete és 0,33 Celsius-fokkal melegebb, mint az előző legforróbb hónap, 2019 júliusa." - közölte a WMO.

A C3S grafikonján is jól megfigyelhető, hogy milyen mértékben növekedett egészen az 1940-es évektől kezdve napjainkig a júliusi felszíni léghőmérséklet szintje és milyen kiemelkedőek az idei év értékei. A grafikon színei az átlagtól eltérő hőmérsékletet jelzik: a fehér és kék oszlopok a szokásosnál hidegebb, a narancssárga és piros színek a különösen forró időszakot mutatják. Egy másik ábrán az átlagos vízfelszíni hőmérséklet látható 1979-től 2023-ig, itt szintén a színek jelzik a melegedő hőmérsékletet, ami idén érte el eddigi maximumát. A rekord mindkét területen megdőlt és az óceánok jéggel való borítottsága is csökkent, különösen az Antarktisz környékén.

Az adatok szerint 2023 júliusában globálisan, átlagosan 1,5 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az 1850-től 1900-ig tartó fél évszázadban, és több régióban, köztük Dél-Európa egyes országaiban jelentős hőhullámokat tapasztalhattak meg a lakosok. A felszíni vízhőmérséklet 0,51 Celsius-fokkal haladta meg 1991-2020 júliusainak átlagos hőmérsékletét és az Észak-Atlanti térség vizei 1,05 Celsius-fokkal voltak melegebbek a szokottnál. Az idei év januártól júliusig tartó időszakának átlaghőmérsékletét figyelembe véve ez volt az eddig mért évek harmadik legmelegebb éve 2016 és 2020 után: idén (eddig) 0,43 Celsius-fokkal haladta meg az átlaghőmérséklet szintje az 1991-2020 közötti évek átlagát. Bár azt még nem lehet biztosan tudni, hogy az év hátralévő hónapjai hogyan telnek, de elképzelhető, hogy a 2016-os csúcs közelében lesz az éves átlagos hőmérséklet, mivel 2016-ban az év második fele viszonylag hideg volt, míg 2023 őszére és telére bizonyos területeken a szokásosnál melegebbet jósolnak az El Niñónak köszönhetően.

"A rekordokat állító hőmérsékletek a globális hőmérséklet drasztikus emelkedési trendjének részei. Az emberi tevékenységéből származó kibocsátás végső soron az emelkedő hőmérsékletek fő hajtóereje."

- mondta el Carlo Buontempo, a Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálat igazgatója - "Valószínűtlen, hogy a júliusi csúcs elszigetelt esemény lesz ebben az évben, a C3S szezonális előrejelzése arra utal, hogy a szárazföld feletti hőmérsékletek jóval az átlag fölött alakulnak."

A WMO becslése szerint 98%-os az esélye annak, hogy az elkövetkező öt évnek legalább egyike a valaha mért legmelegebb év lesz és 66%-os az esélye, hogy szintén a következő öt évben legalább egyszer meghaladja az átlaghőmérséklet az 1850-1900-as időszak átlagánál 1,5 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékletet.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára, António Guterres a júliusi első három hetében tapasztalt rekord meleggel kapcsolatban elmondta: már nem a globális felmelegedés idejét éljük, hanem a globális forrás korába léptünk, de a legrosszabb következményeket még elkerülhetjük, ha a teszünk érte. A főtitkár kiemelte: ez a feladat azoknak a G20 országoknak a vezetőit érinti leginkább, amely nemzetek az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának 80%-áért felelősek.

(Fotó: C3S/ECMWF, Ed Hawkins, 2738129/Pixabay)