Végre pontosan tudjuk: így épültek fel a piramisok Egyiptomban

2024 / 05 / 23 / Felkai Ádám
Végre pontosan tudjuk: így épültek fel a piramisok Egyiptomban
Spoiler: nem az idegenek voltak.

Hogyan épültek fel a piramisok? A kérdés rendre előkerül, és eddig minderre igazán beleköthetetlen válasz még nem született, de épp egy ilyenhez vezethet el egy új kutatás: e szerint ugyanis 31 egyiptomi piramis, köztük a híres gízai komplexum, valószínűleg a Nílus folyó egy mára eltemetett ága, az úgynevezett Ahramat-ág mentén épült – számol be róla a sajtóközlemény.

Miért olyan érdekes egy folyami mellékág? Azért mert azt már régészek eddig is sejtették, hogy az ókori egyiptomiak a piramisokhoz szükséges masszív építőanyagokat a vízen szállították a helyszínre. Ennek a magyarázatnak azonban akadt egy gyenge pontja: a Nílus jelenlegi folyása több kilométerre helyezkedik, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi a hatalmas kőtömbök szállítását. A most felfedezett vízi út azonban már alkalmas lehetett erre a logisztikai célra.

Ez a 64 kilométer hosszú ág azóta termőföld és sivatag alatt rejtőzik. A Communications Earth & Environment című folyóiratban megjelent kutatás pedig így magyarázatot ad arra, hogy miért koncentrálódnak ezek a piramisok épp ebben a keskeny sávban, amely ma a barátságtalan nyugati sivatag része.


Az ősi Ahramat ág lefolyása számos piramist határol, amelyek az Óbirodalomtól a Második Átmeneti Korig terjednek, vagyis a Harmadik Dinasztiától a Tizenharmadik Dinasztiáig. Forrás: Eman Ghoneim

A Giza és Lisht közötti piramismezők, amelyeket közel ezer év leforgása alatt építettek, körülbelül 4700 évvel ezelőtt, jelenleg a nyugati sivatag szélén fekszenek. Történelmi üledékes bizonyítékok arra utalnak, hogy a Nílus egykor magasabb vízhozammal és több ággal rendelkezett, ám a piramismezők közelében található folyóágról szóló korábbi feltételezéseket mindeddig nem erősítették meg.

Eman Ghoneim és csapata műholdfelvételek, geofizikai felmérések és üledékmagok segítségével azonosította és erősítette meg, hogy az Ahramat nevű ősi folyóág valóban létezik. Vagyis létezett a piramisok építése idején. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a szélfútta homok fokozott felhalmozódása, ami valószínűleg a körülbelül 4200 évvel ezelőtt kezdődött nagy szárazság miatt történt, okozhatta az ág keletre “vándorlását” és végül a teljes eliszapolódását.

Ám azon ezer év során, amikor a piramisok épültek, az akkor még működő folyóág megkönnyítette ezeknek a helyszíneknek az elérését – sőt sok piramisnál rámpák találhatóak a feltételezett Ahramat folyóág partján, ami alátámasztja azt az elképzelést, hogy a folyót szállítási célokra használták.

(Kép: Pixabay/TheDigitalArtist)


“Ezt biztos nem emberek hozták ide” – Egyre több a rejtély Stonehenge oltárköve körül
“Ezt biztos nem emberek hozták ide” – Egyre több a rejtély Stonehenge oltárköve körül
Nemrég derült ki, hogy Stonehenge oltárköve valójában több száz kilométerrel távolabbról származik, mint azt eddig hitték. Most egy újabb tanulmány azonban tovább bonyolítja a képet.
Magyar kutatók jöttek rá, hogyan lehet csökkenteni az esélyét, hogy a poloskák bejussanak a lakásba
Magyar kutatók jöttek rá, hogyan lehet csökkenteni az esélyét, hogy a poloskák bejussanak a lakásba
Az ázsiai márványospoloskák őszi inváziója ellen nyújthatnak segítséget a kutatás eredményei.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.