Végre tudjuk, mi történt az elefántméretű majmokkal

2024 / 01 / 11 / Felkai Ádám
Végre tudjuk, mi történt az elefántméretű majmokkal
A Gigantopithecus blacki, egy elefánt nagyságú majomfaj 295-215 ezer évvel ezelőtt halt ki Dél-Kínában, mivel képtelen volt alkalmazkodni a drasztikus környezeti változásokhoz, amint azt a Nature-ben publikált, friss tanulmány írja. Ezek a majmok, amelyek csak a fogak és az állkapocs kövületekből ismertek, erdős környezethez szoktak, és később nem tudták módosítani étrendjüket és viselkedésüket, amikor az élőhelyük nyílt síksággá alakult át.

A Gigantopithecus blacki, ez a jócskán megtermett orangutánokra emlékeztető óriásmajomfaj körülbelül 330 000 évvel ezelőtt kóborolt Dél-Kína erdőiben. A hatalmas lények méretükben az elefántokhoz hasonlíthatók, és különösen azóta nyűgözik le az emberiséget, hogy kezdetben a nyomaikat egyedül őrző, hatalmas fogakat tévesen “sárkányfogként” azonosították egy hongkongi patikában. Az óriásmajmok tápláléka elsősorban kemény levelekből és gyümölcsökből állt. Azonban hiába voltak hatalmasak, hirtelen eltűntek az evolúció színpadáról, míg más főemlősök tovább fejlődtek.

Most azonban végre lehull a lepel, mivel egy, a Nature-ben publikált tanulmány fényt derít a rejtélyes kihalás okára – számol be róla a The Motherboard. A kutatást a Kínai Tudományos Akadémia vezette, de egy nemzetközi csapat is részt vett benne, és az eredmények alapján a Gigantopithecus blacki 295 000 és 215 000 évvel ezelőtt halt ki, és a pusztulásuk elsődleges oka az volt, hogy nem tudtak alkalmazkodni ahhoz a gyorsan változó éghajlathoz, ami megváltoztatta a környezetüket.

A G. blacki kövületei ritkák; több mint 85 évnyi kutatás után csak fogakat és négy állcsontot találtak. Az áttörést a kihalásuk megértésében a bizonyítékok átfogó gyűjteménye hozta meg, beleértve a Guangxi tartomány 22 barlangjáról származó kövületeket, kvarcot, üledékeket és pollent. Ezeket fejlett kormeghatározási technikákkal elemezték, amelyek például a kövületekben lévő uránabszorpció mérését és a talajkvarc fényjeleinek vizsgálatát jelentették.

A tanulmány szerint körülbelül 2,3 millió évvel ezelőtt a G. blacki élőhelye élénk erdő volt, ideális számukra, valamint az orangután rokonaik számára. Ez a környezet azonban 600 000 és 300 000 évvel ezelőtt drasztikus átalakuláson ment keresztül: az egykor dús erdők teret engedtek a nyílt síkságoknak páfrányokkal és fűtakaróval, az éghajlat pedig instabillá vált – a csapadékban bő évszakon kívül a víz elérhetősége megfogyatkozott.

Ez a környezeti változás óriási nyomást gyakorolt G. blacki populációkra. Ellentétben a kisebb és jobban alkalmazkodó orangután unokatestvéreikkel, ezek a nagy majmok nem tudtak könnyen áttelepülni élelem után kutatva, aminek eredményeként valószínűleg kénytelenek voltak kevésbé tápláló ételekre fanyalodni, mint például a fakéreg és gallyak, ami alultápláltsághoz és kiszáradáshoz vezetett. Az ezen táplálék okozta fizikai terhelés lenyomata nyilvánvalóan látszik a megkövesedett fogakon.

A tanulmány eredményei nemcsak a múltban történt kihalás megértése miatt jelentősek, hanem a majmok élőhelyeit globálisan érintő erdőirtás és éghajlatváltozás jelenlegi összefüggései okán is. A kutatócsoport, köztük Kira Westaway geokronológus a Macquarie Egyetemről, hangsúlyozza a fajok úgynevezett környezeti stresszorokra adott válaszainak megértésének a fontosságát a jelen szempontjából. ​

(Kép: UCL)


Élettelen szeretők - mik az előnyei és hátrányai, ha szexrobotokra cseréljük az embereket?
Élettelen szeretők - mik az előnyei és hátrányai, ha szexrobotokra cseréljük az embereket?
Disztópia, újfajta szórakozás, a technológia térnyerése vagy egy eszköz, ami sok problémát meg tud oldani - a szexuális célokra szánt emberszerű gépeket nagyon eltérő szemszögekből lehet nézni, de egy biztos: a robotok készülnek és egyre emberibbé válnak. Legújabb sorozatunkban partnerünkkel, Magyarország legnagyobb felnőtt áruházával, a Vágyaim.hu csapatával együtt kutatjuk, merre tart az emberiség a szexualitás egyre digitálisabb ösvényein...
A világ legnagyobb és talán leghosszabb folyóján egyetlen híd sincsen
A világ legnagyobb és talán leghosszabb folyóján egyetlen híd sincsen
Az Amazonas folyó lényegében kettészeli Dél-Amerikát, három országon keresztül kígyózik át az Atlanti-óceánig és egyes számítások szerint a Nílust megelőzve ez a leghosszabb folyó a Földön. Mégsem lehet átsétálni felette, mivel egyetlen hidat sem építettek rajta.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.