A Ciscóhoz tartozó, online veszélyforrásokat kutató Talos Intelligence adatai szerint egy átlagos napon több mint negyvenmilliárd valódi email utazik át a Földön, míg ennek több mint a hatszorosa, 242 milliárd a bolygó napi spam, vagyis kéretlen levél forgalma. Csoda és hatalmas eredmény, hogy ekkora forgalom mellett még képesek vagyunk használni az emailt - már amennyire és már aki, persze. A világ legnépszerűbb, havonta egymilliárd felhasználót kiszolgáló email rendszere, a Google Gmailje sokat teszt ezért, a cég állítása szerint a kéretlen üzenetek 99.9%-át automatikusan kiszűrik,

így a csalóknak új módszereket kell találniuk, hogy eljussanak a címzettekhez.

A brit Wired cikke szerint most sikerült ráakadniuk egy ilyenre: a Google Docs-ot, a tech óriás ingyenes online dokumentumszerkesztőjét használják erre a célra. A bűnözők létrehoznak egy Google táblázatot vagy dokumentumot, amiben elhelyezik a szokásos, gyanús weboldalakra mutató linkeket, amelyeken adatot próbálnak lopni vagy vírust próbálnak telepíteni a címzettek számítógépére, mobiljára. A linket tartalmazó dokumentumot aztán a Google Docs saját megosztó rendszerén keresztül terjesztik: ezrével küldik szét a meghívókat, amik a spam szűrőket elkerülve rendben meg is érkeznek a címzettekhez. Ha valakinek ezen a ponton nem lesz gyanús, hogy egy ismeretlen címzettől kapott meghívót egy közös dokumentum szerkesztésére, akkor a dokumentumba jutva könnyen lehet, hogy egyből le is kattintja az ott található linket, és kész a baj.

A Google tippjei koronavírus-csalások ellen A Gmail naponta 100 millió adathalász levelet szűr ki. 18 millió ebből a járvánnyal kapcsolatos.

Hogyan védekezhetek?

A legkézenfekvőbb módszer az óvatosság: ha egy ismeretlen feladó ismeretlen témában hív meg minket dokumentumot szerkesztgetni, akkor érdemes egyszerűen ignorálni az üzenetet, esetleg jelenteni azt a Google-nek. A következő elengedhetetlen lépés a rendszerek, programok folyamatos frissen tartása - ha a gépünkön naprakész a Windows, a telefonunkon az Android vagy az iOS, akkor máris egy fontos lépést tettünk afelé, hogy ha rosszindulatú weboldalra is tévednénk, a gépünk felismeri és semlegesíti a fenyegetést.

(Borítókép: Pixabay)