Ha egy egész flottányi, sőt: különböző flottákhoz tartozó villanyautó-sereglet töltését kell megszervezni egy ingatlan parkolójában vagy mélygarázsában, másként kell megközelíteni a problémát, mintha csak egy kocsi otthoni töltését szeretné megoldani egy háztulajdonos. Hogy pontosan hogyan is, azt egy budapesti irodaház föld alatti teremgarázsában nézhettük meg.
A rendhagyó bemutatót az ipari automatizálással, energiamenedzsmenttel, villamossági ipari termékek tervezésével, gyártásával foglalkozó Schneider és a parkolási rendszerek kialakítására alapult Parkl tartotta az Erste Ingatlan Alap egyik irodaházában, pontosan az alatt. Igazi technológiai újdonságot tulajdonképpen nem láttak a meghívott potenciális üzleti partnerek és újságírók, beleláttuk viszont abba a mély komplexitásba, amivel egy modern parkolóház vagy teremgarázs felkészítése jár az elektromos mobilitási tranzícióra való felkészítés terén. Mert mi is kell ahhoz, hogy egy ilyen parkoló ki tudjon elégíteni minden ezzel kapcsolatos igényt?
A Váci úti Nordic Light irodaházban jelenleg 59 falitöltővel is ellátott parkolóhely található, de az üzemeltető felkészült arra, hogy ez a szám nőni fog. Olyan "tokozott sín" rendszerrel oldották meg az elektromos energia elvezetését a parkolóhelyekhez, amely könnyen meghosszabbítható és bővíthető, az újabb és újabb leágazások, lecsatlakozások gyorsan, kevés rombolással kialakíthatók. Ha új töltési pontokat akarnak a hálózathoz illeszteni, akkor nem szükséges lekapcsolni a teljes rendszert, hanem akár feszültség alatt(!) ráhelyezhető a rendszerre az újabb leágazódoboz és töltő.
Az informatikai rendszer az egyes autókhoz kötött chipkártyás azonosítók alapján regisztrálja, hogy melyik jármű mikor jelentkezett fel töltésre. A rendszert működtető Parkl a parkolóhely foglalása előtt azt is megkérdezi a mobilalkalmazásban a behajtó autóstól, hogy meddig tervez a parkolóházban maradni. Innentől a rendszer feladata, hogy prioritási listák, a parkolóhely várható elhagyási ideje, az adott jármű akkukapacitása és egyéb peremfeltételek szerint úgy menedzselje az energiaáramlást, hogy minden jármű megkapja a lecsatlakozásig a neki szükséges mennyiségű energiát. Ez a rugalmas töltésmenedzsment a kulcs ahhoz, hogy az épületben (mint minden épületben, természetesen) korlátozottan rendelkezésre álló energiából mindenkor a maximális terhelhetőségen belül maradva lehessen feltölteni a töltőre kapcsolt villanyautókat.
A chipkártyás vacakolásra azért van szükség, mert az Európában elterjedt váltóáramú töltési szabvány - jelenleg - nem tartalmaz adatkommunikációt a kocsi és a töltő között. Az egyenáramú gyorstöltés szabványai, a CCS és a Chademo tudnak ilyet, de egy parkolóházi töltőrendszer esetében a parkolóhelyenként kiépített méregdrága DC-töltő telepítése nem indokolt.
Ismerve a lakossági energiaárak, tehát az otthoni töltés és a közterületi töltés költségei közötti hatalmas különbségeket, ezen a ponton merült fel a kérdés: egyáltalán megéri a cégeknek munkahelyi töltésben gondolkozni? Mennyibe kerül egy ilyen irodaházi töltés esetén a villanyautóba tankolt energia, nem lenne olcsóbb otthon töltetni a dolgozóval a kocsit és majd elszámolni valahogy máshogy a dolgot?
A Nordic Light irodaházban jelenleg bruttó 90-100 forint között jön ki egy kilowattóra energia, a ház és a bérlők ezzel a tarifával tudnak elszámolni egymással. Ez lényegesen olcsóbb, mint a közterületi AC-, pláne DC-töltés jellemző tarifái, és az irodaházi energia költségként azonnal elszámolható, nem úgy, mint a cégautók otthoni töltésénél a családi villanyórán átfolyt energia megtérítése. Dízel, benzines kocsikhoz mérve sem drága az e-autózás ezen az áron, hiszen egy tipikus középkategóriás e-autó fogyasztását alapul véve kb. 1700-2500 forintra jön ki száz kilométer az irodaházi villannyal.
Egyelőre a jövő teljesen bizonytalan kérdése, hogy milyen gyorsan tud majd elterjedni a kétirányú energiaáramlás, ami a következő lépés lesz majd a rendszerszinten menedzselt töltések rendszerében. Sok autó már képes arra, hogy ne csak felvegyen, de ha kell, le is adjon energiát a hálózatnak. A Schneider töltői hardveresen fel is vannak készítve erre, de egyelőre úgy néz ki, több villanyautó és alaposabban lespecifikált jogi/gazdasági környezet kell ahhoz, hogy az oda-vissza energiaáramlás Magyarországon is hétköznapi gyakorlattá váljon az elektromos mobilitásban.
Az elmúlt évben 22.651 gépkocsit helyeztek forgalomba zöld hatósági jelzéssel Magyarországon az Energiaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint. Ezek több mint 60 százaléka tisztán elektromos meghajtású volt, így a hazai utakon a múlt év végén már mintegy 45 ezer tisztán elektromos személygépkocsi közlekedett. Az e-autók elterjedése kapcsán az egyik legfontosabb kérdés, hogy sikerül-e biztosítani a szükséges infrastruktúrát hozzájuk. A Schneider és a Parkl közös rendezvénye azt mutatta, hogy az elektromos mobilitási tranzíciónak nem lesz gátja a töltési lehetőségek korlátossága.
„A változó előírások és piaci trendek egyértelműen mutatják: idővel minden irodaházi parkolóhely elektromosautó-töltőhely is lesz egyben. A munkahelyi töltés rohamos elterjedésével természetes folyamat a parkolás és a töltés egy rendszerben kezelése. A Schneider Electric-kel közös együttműködéssel ezt minden eddiginél korszerűbb megoldással tudjuk partnereink számára biztosítani” – mondta Somogyi Zsolt, a Parkl ügyvezetője.
„A Schneider Electric jövőformáló megoldásai kaput nyitnak az ésszerű és hatékony energiafelhasználás felé. Hisszük, hogy a digitalizáció az energiaátmenet egyik kulcsa. Ezért is vagyok különösen büszke arra, hogy az elektromos járművek töltéséhez szükséges infrastruktúránk mellé egy sikeres magyar tech vállalkozás, a Parkl digitális megoldását tudjuk ajánlani” – tette hozzá Veres Zsolt, a Schneider Electric országigazgatója.