A BBC News Arabic két munkatársának magukat egy frissen Kuvaitba költözött párnak kiadva sikerült kapcsolatba lépniük több tucatnyi emberkereskedővel, valamint felkutattak több, korábban a távol-keleti országban rabszolgaként tartott nőt is. Bár ezeket a munkásokat hivatalosan "háztartási alkalmazottnak" hívják, ahogy a BBC oknyomozó riportjából kiderül, a rabszolga ebben az esetben egyáltalán nem szenzációhajhász túlzás.

Rabszolgák a paradicsomban

A Szaúd-Arábia és Irak között a Perzsa-öbölbe ékelődő alkotmányos monarchiában bevett szokás az úgynevezett "háztartási alkalmazottak" (magyarul cselédek) tartása, akik többségben a világ legszegényebb vidékeiről érkeznek a világ negyedik leggazdagabb országába. A szolgálólányok helyzete korábban sem volt túl rózsás, de az utóbbi időben drasztikusan romlott, nem kis részben az internet elterjedésének köszönhetően. Kuvaitba a szabályok értelmében csak ügynökségek hozhatnak be háztartási alkalmazottakat, akiket regisztrálnak a hatóságoknál, majd pénzért cserébe továbbadnak az úgynevezett "szponzoroknak". A Kafala rendszer értelmében az alkalmazott nem mondhat fel, és nem is hagyhatja el az országot a szponzor jóváhagyása nélkül.

Az internetes alkalmazások, mint a 4Sale, Haraj vagy éppen az Instagram, lehetőséget adtak a szponzoroknak, hogy teljesen kihagyják az ügynökségeket, és közvetlenül egymással üzleteljenek, ami egy embertelen, viszont igencsak jövedelmező feketepiacot, valódi rabszolgakereskedelmet hozott létre az országban. A BBC arról számol be, hogy a munkaadók elveszik a cselédek útlevelét, akik a házat sem hagyhatják el engedély és felügyelet nélkül, nem telefonálhatnak, és gyakran megalázzák őket.

Hashtag: szobalányok átvételre

A beépült újságírók 57 kereskedővel vették fel a kapcsolatot és több mint egy tucattal találkoztak személyesen, akik között volt olyan is, aki egy 16 éves lányt akart eladni nekik.

"Az útlevelet ne adjátok oda. Ti vagytok a szponzora, miért adnátok oda neki az útlevelet?"

- ezt egy kuvaiti rendőr kérdezte a fedett újságíróktól, aki azt is készségesen elárulta nekik, hogy előfordul, hogy valaki 600 dínárért vesz meg egy "alkalmazottat", majd 1000 dínárért adja tovább (ez kábé 600 ezer és egymillió forintnak felel meg).

Talán ennél is megdöbbentőbb viszont maga a módszer, amivel a modern rabszolgatartók üzleteltek: a kereskedők a 4Sale-en, nagyjából a Jófogás arab megfelelőjén adták-vették a lányokat, ahol még arra is volt lehetőségük, hogy rassz alapján szelektáljanak, különböző árkategóriákban. De a világ egyik legnépszerűbb közösségi oldalán, az Instagramon is virágzott a piac, ahol a moderátorok szeme előtt, egy kifejezetten erre kitalált hastaget (خادمات للتنازل#, magyarul kábé "szobalányok átvételre") használva találták meg egymást a vevők és az eladók, akik aztán privát üzenetben beszélték meg az ügylet részleteit.

Maga a pokol

A BBC stábja Guineába is elutazott, ahonnan minden évben több száz nőt visznek Kuvaitba. Egyikük azt mesélte az újságíróknak, hogy Kuvait maga volt a pokol, ahol arra kényszerítették, hogy a tehenekkel aludjon. Egy másik szerint a munkaadói éheztették, és arra is alig volt ideje, hogy aludjon. Hasonló dolgokról számolt be a 16 éves lány is, akire kilenc hónap után találtak rá a kuvaiti hatóságok: állítása szerint munkaadói sokszor kiabáltak vele, és állatnak nevezték, amikor pedig vissztérhetett a hazájába, úgy érezte, mintha rabszolgaságból szabadult volna.

A BBC oknyomozó riportja nem maradt visszhang nélkül: a 4Sale törölte a rabszolgakereskedelmet lehetővé tevő funkciót a szolgáltatásai közül, az Instagram pedig jó néhány fiókot letiltott, és eltávolította az említett hashtaget is. A kuvaiti hatóságok is akcióba lendültek: a BBC cikkében szereplő rendőrt és a 16 éves lányt áruló nőt vizsgálat alá vonták, és több kereskedőt is eltiltottak az illegális tevékenységtől. Ezzel szemben a Haraj nem válsazolt a BBC kérdéseire, és az oldalukon továbbra is zavartalanul folyik a nők adásvétele.

(Nyitókép: Getty)