Vivianit – a kékre színeződött, kristályos halottak titka

2023 / 02 / 17 / Felkai Ádám
Vivianit – a kékre színeződött, kristályos halottak titka
Elmondjuk, hogy a kék halottak miért jellemzően bizonyos helyeken, csatamezőkön, öreg temetőkben vagy légi szerencsétlenségek környékén fordulnak elő.

1861-ben sajnálatos mód elhunyt egy vasúti mérnök, akit öntöttvas koporsóba temettek. A koporsóra mai szemmel talán hátborzongató mód az arc magasságában egy üvegablak került, hogy a gyászolók még egy pillantást vethessenek az elhunytra. Azonban a temetés után nem sokkal ez az üveg megrepedt, a talajvíz pedig beszivárgott a koporsóba. Száz évvel később Mr. White sírját a régészek kihantolták, és azt találták, hogy az egykori vasúti mérnök maradványa kékre váltott, sőt a testet kékes kristály vette körbe.

Mint arról az Atlas Obscura cikke beszámol, a kék halottak a világ számos pontján előfordulnak. 1963-ban például egy amerikai B–26B zuhant le Vietnam hegyvidékes részén, és legénységet ezután eltűnték tartották nyilván. Évtizedekkel később azonban előkerültek a legénység kék árnyalatú csontvázai – ami eleinte meg is zavarta a nyomozókat. Az egyik legismertebb kékes halott pedig nem más, mint Ötzi, a jégkori ember, akinek 5000 éves, természetes úton mumifikált holtteste az Alpokban került elő. De ilyen részben kék emberi maradványok kerültek már elő temetőkből, egykori háborús övezetekből, valamint alpesi tavakból és gleccserekből.

A jelenség háttérben egy gyönyörű kristály áll, a vivianit, amely ékszerkőként is használatos. A vivianit keletkezéséhez pedig nem is kell sok minden: egy adag vas, rengeteg víz és egy holttest. Ennek köszönhető, hogy ahol a feltételek adottak, a kristály megjelenik a maradványokon. A B–26B legénysége esetén például a tetemeket a repülő roncsa környékén temették el, és így a korrodáló gépből a vas beszivárgott a vizes talajba. Vas és víz volt jelen Mr. White holtteste esetén is. Ötzi esetében a közeli sziklák tartalmaztak vasat, és ahogy a holttestet örző gleccser olvadásnak indult, megjelent a víz is.

Mindezekből következik, hogy a kék kristály olyan környéken jelenik meg a holtakon, ahol előfordul víz és vas – a csatamezőkön az ágyúgolyók például remek vasforrások, egykori repülőszerencsétlenség helyén, pedig – mint láthattuk – magából a gépből származik ez a fém. A régi temetőkben pedig gyakran használtak vaskoporsót.

A folyamat titka az emberi test összetételében rejlik. A bennünk lévő molekulák között akad foszfát, amely egy olyan foszforatom, amely négy oldalról oxigénatomokhoz kötődik. A foszfát jelen van a csontok és a fogak kemény részein, segít összetartani a DNS és az RNS szálait, és a sejtek az energia tárolására és az energia mozgatására használják egyebek mellett. Ha pedig egy halott vízben, oxigénhiányos helyen, vasban dús környezetben indul bomlásnak, akkor a maradványokból kiszivárgó foszfát lassan egyesül a vassal és a vízzel, és így jelenik meg a vivianit nevű kristály – ezután azon már nem is csodálkozunk, hogy a kristály hivatalos neve: hidratált foszforsavas vasoxidul. A vivianit kezdetben tiszta és színtelen, de fokozatosan sötétebb kék árnyalatúvá válik, ha levegővel érintkezik, mivel a benne lévő vas reagál az oxigénnel. A vivianit képződését a baktériumok is segítik, amelyek a vasat a talajból és a foszfátot a testekből oldják ki, miközben a kék kristályok növekedését is irányítják.

A vivianit jellemzően emberi maradványokban, azok felszínén és körül képződhet. Kérges foltokként jelenik meg a csontokon, tűszerű kristályokként a fogak központjában, és elszíneződött foltokként a bőrön.

Mennyire hasznos nekünk ez az kristály? A kutatóknak időnként áldás, időnként átok. A vivianit egyrészt segít megőrizni a holttestet, másrészt a temetési utáni körülményekről is sok minden kiderülhet általa. Egy 1857-ben bezárt temető feltárásánál Ausztráliában például nem csak a holtakat őrizte meg ez a kristály, de alátámasztotta azt is, hogy a környéken a múltban több áradás is történt. Azonban a DNS-elemzéshez használt módszereket kifejezetten ellehetetlenítik az olyan vastartalmú kristályok, mint a vivianit. Emiatt nem sikerült például egy 1757-ből származó, porosz katonai tömegsír DNS-elemzését elvégezni.

Érdekesség, hogy amúgy más, így kékeszöld réztartalmú kristályok is megjelenhetnek a holttesteken – erre akkor kerül sor értelemszerűen, ha réz van a közelben (például gombok, töltényhüvelyek satöbbi).

(Kép: B-17 Flying Fortress roncsa a Pápai Új-Guineai dzsungelben, forrás: wikimedia.commons/Taro Taylor, CC BY 2.0)


Itt tart ma a szexipar, nézz körül a Vágyaim.hu-nál, milyenek 2024-ben az okos-szexeszközök!
A Marketplace sem mentes a csalóktól - a megoldás az adásvételi szerződés
A Marketplace sem mentes a csalóktól - a megoldás az adásvételi szerződés
Az internetes kereskedelem széles termékpalettájával és az egyre kedvezőbb ajánlatok térnyerésével egyre csak nő az online vásárlások száma. Ezzel párhuzamosan a vásárlásokat érintő csalások és visszaélések száma is egyre gyakoribbnak bizonyul. A megoldás a megfelelő körültekintés és a tájékozódás. Nagyban növeli a vásárlás biztonságát a piactereken az adásvételi szerződés készítése, amelyet a Szerzivel ma már könnyen és egyszerűen elkészíthet otthonról.
Négydimenziós “kísértetet” fogott a CERN-részecskegyorsító
Négydimenziós “kísértetet” fogott a CERN-részecskegyorsító
A részecskék gyorsulását hagyományosan síkban vizsgálják, de egy megjelenő hatás, egyfajta rezonancia miatt szükséges a 4 dimenziós ábrázolás.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.