Vagyis ez alól a sör sem kivétel tekintve, hogy a sörfőzés kifejezetten vízigényes folyamat – és akkor még nem említettük a tárolásával, szállításával kapcsolatos környezeti aggályokat, beleértve az előállítás során keletkező megannyi mellékterméket. Ennek fényében a BrewVo, a Sustainable Beverage Technologies (SBT) nevű startup által kifejlesztett sör az alkoholos ital környezetbarát alternatívája kíván lenni, talán a nem is annyira távoli jövőben.
Hogy az újdonság mennyivel tartalmaz kevesebb vizet a klasszikus sörnél, az nem derül ki a róla szóló tanulmányból. Arra viszont választ kapunk, hogy a folyékony kenyér ebben a formában hatékonyabban (és persze környezetkímélőbben) szállítható, hűthető és tárolható, majd
másodpercek alatt bekeverhető, amikor szükség van rá.
Sör többféleképpen főzhető, egyszerűbb és bonyolultabb eljárással, mindegyiknek megvan ez előnye és hátránya, ezekbe most nem mennék bele. (Akit érdekel, ezen a linken részletesen elolvashatja.) Az SBT itala esetén az erjesztési folyamat két lépcsőből áll: az első megegyezik a hagyományossal, ezután azonban a készítők kivonják az alkoholt, majd további erjesztésre "küldik". Azért további, mert addig ismételik a folyamatot, amíg egy erősen koncentrált sört kapnak, amely a tipikus ital tömegének és térfogatának 1/6-a.
Amikor pedig elérkezik a palackozás vagy a pohárba töltés pillanata, a BrewVo minimális víz hozzáadásával felhígítható. A sűrített sör így tehát csökkenti a hűtési időt, a csomagolás mennyiségét és a szállítás terhét, és ezzel együtt az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A vérbeli sörrajongók most bizonyára a fejüket ingatják, mert hát valljuk be, elég nehéz elképzelni, hogy az alternatív alkoholos ital íze akár csak hangyányit is megközelíti a klasszikus sörét. Az SBT ezért elkészítette a BrewVo alkoholmentes verzióját is, majd benevezte egy amerikai sörkóstoló versenyre. Termékükkel aranyérmet szereztek, szóval úgy tűnik a közönségnek bejött a dolog.
Az IFLScience korábbi cikke ír arról a Vei Csie, a Pekingi Egyetem munkatársa által vezetett kutatócsoport tanulmányáról, amely szerint az extrém szárazság és hőhullámok súlyos hatással lesznek az árpatermésre. A szakemberek szerint ez a sör előállítását is befolyásolja majd, így a fogyasztók jelentős drágulást tapasztalhatnak az elkövetkező években.
A becslések alapján amennyiben nem sikerül mérsékelni a klímaváltozás ütemét, úgy mintegy tizenhat százalékkal csökkenhet a sörtermelés, ez pedig megduplázhatja az italok árát. Ha sikerül is számottevően enyhíteni a klimatikus átalakulást, a termés akkor is körülbelül négy százalékkal csökken, a sör ára pedig tizenhat százalékkal emelkedik. A folyamatban számos hagyományos sörtermelő ország érintett lehet, köztük Hollandia, Csehország és Németország is.
Dabo Guan, a Kelet-Angliai Egyetem munkatársa, a projekt egyik résztvevője szerint számos élelmiszer esetén drágulásra készülhetünk, ez a hatás a luxuscikkeket pedig még jobban érinti. A szakértő az árpát emelte ki: a gabonatermés legjobb tizenhét százalékát sörfőzéshez használják fel, a jó minőségű árpa azonban alaposan megszenvedheti a felmelegedést. Elemzésükben a kutatók harmincnégy országban vizsgálták a klímaváltozás hatásait, majd felmérték, hogy miként befolyásolja az átalakuló környezet az árpahozamot.
Természetesen nem a sörárak növekedése jelenti a legnagyobb problémát, amikor a klímaváltozás következményeiről beszélünk. A tengerszint emelkedése, a környezetszennyezés és a szárazságok ivóvízkészletre és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatása sokkal nagyobb gond. A szakértők mindent egybevetve mégis úgy vélik, hogy a fenti problémák a fejlődő országokat különösen súlyosan érintik majd.
Egy spanyol kutatócsoport nemrégiben azt vizsgálta, hogy vajon milyen vegyszermentes módszerrel javíthatnának a saláta terméshozamán, amelyet egy fonálféreg okozta gyökérbetegség veszélyeztet - írja a Medium. A Meloidogyne incognita nevű fonálféreg számos növény gyökerén megtalálható, és annak gyökérzetbe rakott petéivel szépen lassan elsorvasztja a növényt, megakadályozva így a tápanyagfelvételét. Noha a féreg ellen lehetne vegyszeresen is védekezni, azonban a jövő mindenképp a környezetbarát módszereké.
A kutatók ugyanis három ipari-mezőgazdasági melléktermék keverékében látják a megoldást: ez a szerves trágya, a repcepogácsa (a repceolaj kipréselése utáni maradéka), illetve a sörgyártás utáni árpaszemek maradványai megfelelő arányban a talajhoz keverve egyrészt növelték a talaj szervesanyag-tartalmát növelték, másrészt csökkentették a fonálféreg okozta károk mértékét. Maite Gandariasbeitia, a kutatás vezetője szerint ezen anyagok magas nitrogéntartalma serkenti a talajban élő jótékony mikrobák tevékenységét, amelyek aktívan közreműködnek a szerves anyagok, köztük a trágya lebontásában, emellett elpusztítják a fonálférgeket.
Feltételezésük helyességét bizonyítja, hogy a kezelt talajú területen tizenöt százalékkal nőtt a termés mennyisége,
míg a kontrollként kezeletlenül hagyott területen, valamint a jótékony mikrobáknak köszönhetően a talaj légzése is javult. A kutatás továbbá bebizonyította hogy a melléktermékek segítségével javítható a mezőgazdálkodás hatékonysága, így fenntarthatóbbá tehető ez a mindannyiunk számára létfontosságú tevékenység. Természetesen még rengeteg kérdés válaszra vár, ám az út, amelyen a kutatás elindult, segíthet megérteni, milyen organikus anyagokkal és módszerekkel helyettesíthetőek a vegyszerek.
(Fotó: Pixabay)