Vulkánként tört elő a gyémánt több helyen is itt a Földön

2023 / 08 / 25 / Felkai Ádám
Vulkánként tört elő a gyémánt több helyen is itt a Földön
A kutatók már azt is meghatározták, hogy hol.

Amikor az olyan szuperkontinensek, mint Pangea szétesnek, olyan folyamatok indulnak el, amelyek eredményeként gyémántok robbannak elő, mint megannyi, gazdagon csillogó szökőkút. A gyémántok jellemzően a földkéreg mélyén keletkeznek, körülbelül 150 km-rel a felszín alatt. Ezek a drágakövek azután gyorsan közelebb kerülnek a felszínhez a kimberlitnek nevezett magmás kőzetfolyamon keresztül, amelyek 18 és 130 km/h közötti sebességgel haladhatnak. Meglepő módon ezek a kitörések gyakran a kontinenseken belül fordulnak elő, nem pedig azok szélein a széttörezedési folyamat során.

A tudósok Thomas Gernon professzor (Southamptoni Egyetem) vezetésével lenyűgöző mintát fedeztek fel. Ezek a kimberlitkitörések általában 22-30 millió évvel a következnek be azon tektonikus lemezmozgások kezdete után, amelyek végül a szuperkontinensek széteséséhez vezetnek. Ez az érdekes összefüggés azt is bizonyítja, hogy a tektonikus lemezek átrendeződése geológiai események teljes garmadáját szabadítja el. Ahogy a lemezek szétválnak, a kontinentális kéreg alapja elvékonyodik, és ez a vékonyodás alulról kölcsönhatásba lép a forró kőzetekkel, aminek következtében a kőzet és a csapdába esett anyagok, például víz és szén-dioxid összekeverednek.

Ez az illékony keverék tartalmazza a gyémántképződéshez szükséges alapvető összetevőket, ami egy üveg pezsgő megrázásához hasonló robbanásszerű kitöréseket eredményez, és gyémántokat lövell a felszínre – amiből látszik, hogy a geológia a közvélekedés ellenére cseppet sem unalmas, hanem telis-tele van döbbenetesen csillogó és ragyogó eseményekkel.

A tudósok először egy különös mintázatra figyeltek fel: ezek a gyémántokkal teli kitörések akkor fordulnak elő, amikor a tektonikus lemezek (a földkéreg nagyobb darabjai) jelentős mértékben átrendeződnek, például tehát a szuperkontinensek szétesése során. Furcsa módon ezek a kitörések gyakran a kontinensek közepén fordulnak elő, nem csak a szélein, ahol magára a törésre sor kerül. A gyémántok évmilliók vagy akár milliárdok óta pihenhetnek a kontinensek mélyén, és valami ismeretlen kiváltó ok hirtelen felfelé indítja őket a rendkívül erős kitörések során.

A Southamptoni Egyetem kutatói Thomas Gernon professzor vezetésével a kimberlitkitörések korát és a tektonikus lemezek változásait vizsgálták az elmúlt 500 millió év során – és ekkor fedezték fel az előbb említett, konzisztens mintát: körülbelül 22-30 millió évvel azután, hogy a tektonikus lemezek elkezdenek szétválni, a kimberlitkitörések tetőznek. A kimberlit (más néven csillámperidotit) egyébként egy alkáli magmás kőzet. Nevét típuslelőhelyéről, a dél-afrikai Kimberleyről kapta, és a Föld elsődleges gyémántlelőhelyei szinte kizárólag ehhez a kőzettípushoz kapcsolódnak.

Miért a Föld az egyetlen bolygó a Naprendszerben, amelynek mozognak a kéreglemezei? Mert a Föld a Naprendszer egyetlen bolygója, amelynek egyáltalán vannak kéreglemezei – na de miért? A válasz meglepő helyen, a Jupiter holdján rejtőzik.

A fent leírt folyamatot a Gondwana szuperkontinens mintegy 180 millió évvel ezelőtti felbomlása után figyelték meg, ahol a kitörések a hasadék szélein kezdődtek, és onnan haladtak a kontinens közepe felé.

Ahhoz, hogy megértsék, mi történik, a tudósok számítógépes modelleket készítettek a földkéregről és a köpenyről. Azt találták, hogy amikor a lemezek szétválnak, a kontinentális kéreg alapja elvékonyodik, instabil régiókat hozva létre. Ez a köpeny és a kéreg összekeveredéséhez vezethet, beleértve a vizet, szén-dioxidot és a gyémántképzéshez nélkülözhetetlen ásványi anyagokat. Ez a keverék aztán olyan robbanásokat eredményez, amelyek hasonlóak egy pezsgősüveg megrázásához.

A mostani eredmények nemcsak a gyémántképződést magyarázzák, hanem hatással vannak az új gyémántlelőhelyek felkutatására és más vulkáni tevékenységek megértésére is, amelyek jóval a szuperkontinens szétesése után következtek be – mivel egy olyan alapvető folyamatról beszélünk, amely valószínűleg a gyémántkitöréseken túl a Föld különböző rendszereit is befolyásolja. Mint Gernon professzor fogalmaz:

"Ez egy alapvető és nagyon szervezett fizikai folyamat, így valószínűleg nem csak a kimberlitek reagálnak rá, hanem a Föld rendszerfolyamatainak egész sora is.”

(Kép: Pixabay/Peter-Lomas)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Különös hatással van a Mars a földi óceánok mélyére
Különös hatással van a Mars a földi óceánok mélyére
A Föld és a Mars kozmikus keringője hatással van a földi óceán mélyére, ami a klímaváltozás szempontjából is tartogathat jó hírt.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.