Kéne egy weboldal – hogy lesz saját weboldalam profi fejlesztő nélkül?
2021 / 02 / 05 / Felkai Ádám
Kéne egy weboldal – hogy lesz saját weboldalam profi fejlesztő nélkül?
A koronavírus-járvány miatt jelentősen fellendült webkereskedelem, a digitális átalakulás pedig a járvány megszűnésével sem fog félbeszakadni. Ha egy kereskedő most úgy érzi, hogy termékkészletével, ajánlataival muszáj jelen lennie a digitális térben, akkor nagy valószínűséggel igaza van. Ugyanakkor saját weboldalra akár a hobbink, családunk miatt is szükségünk lehet. A nagy kérdés, hogy miként álljunk hozzá egy weblap felhúzásához?

Ahogy fejlődött az internet, úgy fejlődtek a rendelkezésre álló eszközök, így manapság nem csak szakemberre, de kifejezett programozói tudásra sincs szükségünk ahhoz, hogy saját weboldalt készíthessünk. Ebben a cikkben bemutatjuk a szükséges alapokat, és linkeket adunk ahhoz, ha valaki továbbképezné magát a témában. Az alapokkal ráadásul akkor sem árt tisztában lennünk, ha profi fejlesztőhöz fordulnánk, hiszen így legalább némi rálátásunk nyílik arra, hogy mit tartalmaz egy-egy ajánlat.

Kezdjük az elején! A weboldalunkat vagy webshopunkat úgy képzeljük el, mint egy igazi boltot, ahol szeretnénk fogadni a vevőket (látogatókat)! (Ez most természetesen csak analógia, mindenféle weboldalhoz ezek az alapvetések kellenek, a webshop specikifációira viszont majd külön is kitérünk.) A boltunkhoz négy fontos összetevőre lesz szükségünk:

  • Cím, amelyen a boltunk elérhető a vásárlóink számára (domain).
  • Raktár, ahová boltunk digitális tartalmát feltöltjük, és ahol azt tároljuk (tárhely, vagyis a szerver).
  • Alkalmazottak, akik a boltunkat működtetik (CMS/Content Management System, magyarul tartalomkezelő rendszer).
  • Végül pedig az arculat, amely egy épületben tárolt árukészletből kellemes és izgalmas ígéretekkel teli üzletet varázsol (design és sablonok).

Cím

A domain név segítségével érhető tehát el a weboldalunk, ami egy adott IP-cím szöveges megfelelője. Ezt kell majd a keresőbe írni, hogy megjelenjen az elérni kívánt honlap. A mi domain nevünk például: raketa.hu. Ezen az oldalon ellenőrizhetjük, hogy az általunk kiválasztott név szabad-e, illetve meg is vásárolhatjuk azt bizonyos időre. A jó domain olyan, amit rátehetünk egy plakátra, és ha valaki meglátja a villamoson, akkor könnyen megjegyzi. Vagyis: rövid, egyszerű (nincs benne kötőjel, sem semmi az emlékezést nehezítő szó vagy betűvariáció), és egyértelműen utal a honlap tartalmára.

Ha mindezzel megvagyunk, akkor ki kell találnunk, milyen végződést válasszunk a domain névhez. A végződés a pont után szereplő betűkombináció, a raketa.hu esetén ez tehát a „hu” végződés. Amennyiben hazai célközönséget kívánunk megszólítani, úgy a jó tanács az .org és a .net-szerű végződések kerülésére biztat, és az egyértelműen a hazai weblapra utaló .hu, esetleg a .eu végződés választása mellett teszi le a voksot. Azon túl egyébként, hogy egy magyar felhasználó számára egy hazai vállalakozás esetén a .org és a .net idegenkedést vált ki, és nem is feltétlen túl bizalomgerjesztő, ezek a végződések még drágábbak is. Az általam kipróbált domain a fentebb linkelt Forpsin két évre nettó 1590 forint .hu végződéssel (ez egyébként jelenleg akciós ár a honlap szerint a nettó 2500 forint helyett ugyanerre az időszakra), egy évre nettó 1500 forint .eu végződéssel, míg nettó 4300 forint egy évre .org végződéssel, vagyis ötszörös árkülönbségről beszélünk, amit – még egyszer – teljesen feleslegesen, sőt némileg kontraproduktívan fizetünk ki, ha hazai közönséget kívánunk megcélozni.

Raktár

A szerver vagy kiszolgáló olyan jellemzően nagy teljesítményű számítógép vagy szoftver, amely lehetővé teszi más számítógépek számára a rajta tárolt vagy előállított adatok felhasználását. Ennek megfelelően a webkiszolgáló/webszerver egy olyan szervercsoport, mely a weblapok tárolt tartalmát teszi elérhetővé (vagyis ez lesz a weboldalunk tárhelye) a HTTP protokollon keresztül. Mi, illetve az eljövendő honlapunk felhasználói a webszerverekhez a webböngészőkön keresztül tudnak kapcsolódni. Webböngésző például a Google népszerű terméke, a Chrome, de példaként lehet még hozni a Firefoxot, a Mozillát, az Operát vagy a Safarit. A webböngészőbe pötyögjük tehát be azt a domain nevet, amiről fentebb szó esett, és így jutunk el a honlaphoz, melynek tartalma a webszerver segítségével érhető el.

Webszerver esetén alapvetően két fő döntési lehetőségünk van: osztott tárhely vagy virtuális dedikált szerver (VPS). Az osztott tárhely esetén, mint azt az elnevezés is mutatja, több másik honlappal osztozunk egy szerveren. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden, az adott számítógép tárhelyén található honlap között oszlik el a rendelkezésre álló teljesítmény. Ez addig nem fog gondot okozni, amíg egyik lap sem emészt fel szélsőséges mértékben erőforrást. Hogy ez ne is történhessen meg, jellemzően limitált az egy felhasználó által elérhető erőforrás mennyisége. A virtuális dedikált szerver az előbbinél  magasabb szintet jelent. Habár továbbra is egy megosztott szerveren foglal helyet a weboldalunk, ám ebben az esetben már jellemzően kevesebb weboldal osztozik az erőforrásokon. A legfontosabb ebben az opcióban pedig a honlapunk számára elkülönített erőforrás, vagyis az, hogy ugyanakkora teljesítmény áll folyamatosan a rendelkezésünkre: a honlapunk teljesítményét nem befolyásolja a többi oldal működése. Természetesen ennek megfelelően a VPS drágább is.

Emellett akadnak még egyéb lehetőségek, ilyen a dedikált szerver, ahol valóban a miénk a teljes szerver, csak ez egyrészt még a VPS-nél is költségesebb megoldás, másrészt nekünk kell elvégezni minden technikai beállítást is – ami szembemegy a cikk premisszájával, tehát hogy komolyabb szaktudás vagy fejlesztő nélkül oldjuk meg saját weblapunk összerakását. (Létezik managed hosting (menedzselt tárhely) szolgáltatás is, ahol a beállításokat elvégzik nekünk a dedikált szervernél, de ez mind közül a legdrágább, ami ezen cikk célcsoportja számára feltehetően felesleges opció.) Egyébként már VPS szerverre is csak akkor lesz igazán szükségünk, ha nagyon magas látogatottságú honlapot üzemeltetünk. Egy átlagos weboldal esetén a legtöbben ezért inkább osztott tárhelyben gondolkodnak. Azonban ha már azt is eldöntöttük, hogy milyen típusú tárhelyet válasszunk, a megfelelő szolgáltató kiválasztása akkor sem könnyű feladat.

A döntéssel kapcsolatban az általános jó tanács úgy hangzik, hogy azt ne az ár alapján hozzuk meg! De akkor mégis mi alapján?

Mi a fontos egy raktárban? Első válasz talán az lenne, hogy a mérete, ami igaz is, de csak akkor, ha méretes dolgokat szeretnénk ott eltárolni. Magyarán a webszerver kiválasztásánál a méret akkor fontos, ha egy igazán nagy webáruházat húznánk fel, esetleg más okból töltenénk fel rengeteg adatot.

Mit jelent ez a gyakorlatban? A vélemények összetartanak abból a szempontból, hogy a ma elérhető tárhelyek bőven elegendőek egy átlagos honlap esetén. Gondot ugyanis csak a méretesebb fájlok, például a képek jelenthetnének, de ezeket amúgy is illik méretre vágni egyrészt a látogatók, másrészt a keresőoptimalizálás miatt (hogy miért az egyik legfontosabb tényező, hogy a honlapunk gyors legyen, arról hamarosan írunk). Magyarán egy átlag honlap esetén nagyon nehéz elérni a legkisebb tárhely korlátait is. A számok nyelvére átültetve egy 1 GB-os tárhelyre 50 kB-os képből elméletileg körülbelül 20 000 fér fel, ami jóval több annál, mint amire kezdetben a mi szintünkön szükség lehet. Természetesen amennyiben ennél nagyobb képeket töltünk fel, úgy a tárhely gyorsabban elfogy, de ebben az esetben annyira élvezhetlenné lassul a weboldalunk, hogy már önmagában amiatt sem számíthatunk túl sok látogatóra.

Viszont ha kifejezetten fájlok, például nagy felbontású képek tárolására és megosztására keresünk megoldást, az nem ugyanaz a kategória, mint egy sikeresnek szánt honlap működtetése, és ezért nem is igazán vehető egy kalap alá a honlap tárhelyének a kérdésével.

TIPP: Ha mégis szeretnénk méretesebb fájlokat, például nagyobb képeket elérhetővé tenni a honlapunkon, úgy azokat mentsük le egy megfelelő tárhelyre, és a weboldalon csak az odamutató linket helyezzük el, így nem fog az oldalunk működése lassulni.

A méretnél tehát sokkal fontosabbak bizonyos minőségi tényezők.:

  • Folyamatos ügyfélszolgálat és rendszerfelügyelet. Ez azért jó, mert mindig van kihez fordulnunk, ha adódna valami gikszer, mondjuk a webshopunk hirtelen elérhetetlenné válna.
  • Az előbbihez kapcsolódik a naponkénti biztonsági mentés. Ez azért fontos, mert ha a weboldalunk összeomlik egy hiba miatt, akkor a helyreállításhoz lesz egy friss biztonsági mentésünk.
  • Fontos még, hogy az adott szolgáltató biztosítsa a weblapunk 99 százalékos elérhetőségét, vagyis hogy a honlapunk szinte állandóan elérhető/látogatható legyen.
  • Ingyenes SSL tanúsítvány megléte. Manapság a böngészők csak az ilyen tanúsítvánnyal rendelkező weboldalakat fogadják el biztonságosként, és ennek megfelelően ezt nyitják csak meg. Az SSL tanúsítvánnyal rendelkező honlapok URL címe kezdődik a „https://” előtaggal. Ezt a tanúsítványt több szolgáltató ingyen biztosítja a tárhely bérlése esetén.
  • Európai weboldalként figyelnünk kell még a GDPR Ready minősítés meglétére is, tehát hogy honlapunk adatkezelése eleget tesz az Unió általános adatvédelmi rendeletének.

Végére maradt az egyik legfontosabb, már korábban is pedzegetett szempont, a gyorsaság, mivel a sebesen betöltődő oldalak nem csak látogatóink számára fontosak, de ezeket a Google is előrébb sorolja a keresési találatok között. A weboldalunk gyorsaságát ellenőrizhetjük a Google tesztjével, itt a mind mobilon, mind számítógépen 60-70 százalék feletti elért eredmény számít jónak. Kifejezetten európai oldalakra tervezett sebességmérő a Pingdom Tools, amely európai szerverekről is tud tesztelni. Ezen a linken pedig azzal kapcsolatban találunk tippeket és trükköket, hogy miként gyorsítsuk a weboldalunk működését. Itt pedig a fent felsoroltakon kívül további megoldásokat találunk a weboldalunk sebességének a mérésére.

Amennyiben VPS tárhelyben gondolkoznánk, az Aruba Cloud szolgáltatásai között mazsolázhatunk. Az elérhető opciók ugyanis eleget tesznek a legfontosabb kívánalmaknak, európai szervereket használ (ez a honlapunk sebessége szempontjából fontos), illetve igényünk szerint több előfizetési lehetőség is a rendelkezésünkre áll. A legolcsóbb opció már havi 1143 forintért biztosít 20 GB-os tárhelyet. Más kérdés, hogy a Cloud-VPS technológiának is akadnak előnyei és hárányai, melyeket itt nézhetünk  át. Illetve ahogy szóba került már, eleinte, induló honlapként az igényeket akár az olcsóbb dedikált szerver is kielégítheti.

Dolgozók

Van címünk, van raktárunk is, már csak ahhoz kell valaki, hogy elrendezze a tartalmat, kiadja/házhoz szállítsa az árut. Ezt a valóságban raktárosok és eladók végzik, akik tevékenysége azonban a digitális világban – hasonlóan a valódihoz – egyre inkább automatizálható. Ma már egész rendszerek segítenek nekünk egy-egy honlap felépítésében, és ennek köszönhető, hogy nincs szükségünk mindehhez professzionális fejlesztőre sem. A honlapunk felépítését és működtetését végző rendszerek a CMS-ek (Content Management System), vagyis a tartalomkezelő rendszerek. Megfelelő CMS segítségével pedig lényegében bármiféle programozói háttér nélkül össze tudjuk rakni, majd pedig üzemeltetni is tudjuk a honlapunkat.

Talán nem meglepő, de CMS-ből már elég sokféle létezik, ezek adott esetben bizonyos célfeladatokra alkalmasak igazán (blogolás, webshop), illetve léteznek belőlük univerzálisak, általános célúak: tehát bármiféle feladatra alkalmasak. A számunkra fontos szempontok a választásnál:

  • Támogatottság: az a CMS az ideális, amit sokan és gyakran fejlesztenek, ez kihat a hibák kijavítására, az elérhető bővítmény-kínálatra, a stabilitásra. A bővítmények száma és a frissítés éves szintű gyakorisága utal a rendszer támogatottságára.
  • Ár: Amennyiben árérzékenyek vagyunk, úgy a befektetni kívánt összes sem mellékes. Sok CMS ingyenes, de elképzelhető, hogy a jobb bővítményekért már fizetni kell. Ezért sem mindegy a támogatottság, mert a gyakrabban használt rendszerekhez több és jobb ingyenes bővítmény érhető el.
  • Felhasználói felület: vagyis milyen egyszerű kezelni a CMS-t. Akadnak ugyanis rendszerek, melyek bonyolultabbak, adott esetben némi programozói háttértudásra is szükség van hozzájuk.

A fentieket mind figyelembe véve egy átlagos, a világhálón épp útjára induló kis- és középvállalkozás vagy magánszemély esetén a WordPress ajánlható jelenleg a leginkább, amelyet kezdetben bloggolásra szántak, de ma már egy általános célú CMS, amely az elérhető bővítményekkel (mindjárt kitérünk ezekre is) bármilyen funckióra hangolható. Az ajánlhatóság oka pedig elsősorban a letaglózó méret: a WordPress 2020 áprilisában 63,2 százalékos piaci részesedéssel bírt, ez pedig önmagában kihat a fenti tényezőkre. Ha szeretnénk egy még érzékletesebb adatot: az internet leglátogatottabb 10 millió weboldalának kb. 35 százaléka épül WordPressre. A népszerűség oka pedig egy fentebb már vázolt, fontos szempont: a WordPress annyira felhasználóbarát, hogy ezt választva nem kell programozónak lennünk ahhoz sem, hogy a saját weboldalunkat vagy akár webshopunkat felhúzzuk. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy könnyen telepíthető, olyannyira, hogy több tárhelyszolgáltató esetén is elérhető az „ennél egyszerűbb már tényleg nem is lehetne” típusú egykattintásos telepítés (ha nincs sok informatikai ismertünk, olyan szolgáltatót válasszunk, amelynél elérhető ez az opció). Népszerűsége okán pedig rengetegen fejlesztik: a rendszer magja 3-4 havonta frissül, éves szinten pedig több ezer sablonnal és bővítménnyel nő a kínálat, és ezek között természetesen több ingyenes, minőségi munka is akad.

Léteznek természetesen egyéb CMS-ek, de ezekkel mind akad valami, a mi jelenlegi szempontunkat tekintve (jelesül tehát a komolyabb háttérttudás vagy szakember hiánya) megkerülhetetlen gond. A Drupal például rendkívül személyre szabható, sőt kifejezetten ajánlják nagyobb weboldalakhoz és webshopokhoz, ám a személyre szabhatóság ára, hogy egy átlagos felhasználó a rendszer komplexitása okán nehezebben fog ezen kiigazodni. A PrestaShop pedig egy kifejezetten e-kereskedelmi céllal létrehozott CMS, azonban csak ügyetlenke design-megoldásokkal rendelkezik, ráadásul a keresőoptimalizálhatósága is elmarad a WooCommerce (erről is kicsit később) bővítménnyel felszerelt WordPress webshopoktól. WordPress esetén egyébként külön alkalmazások érhetőek el a keresőoptimalizáláshoz (tehát ahhoz, hogy Google-keresés esetén a rendszer a honlapunkat mennyire sorolja előre a találatok között), ilyen például a Yoast SEO.

Design

Szinte minden adott a működőképes boltunkhoz: van címünk, tárhelyünk és még dolgozóink is, akik az egészet működtetik. Mi hiányzik? Nos, a legutolsó ecsetvonás, amely segítségével a raktárból egyedi, remek atmoszférával bíró, vásárlóbarát üzlet lesz. Ez az ecsetvonás pedig az arculat és a design. Ebben a cikkben nyolc szabályban foglalják össze, hogy mire ügyeljünk például egy webáruház designjának tervezésekor. Ezek között olyanok akadnak, mint a vevőközpontúság (tehát hogy honlapunk felépítése tekintettel van a megoldást kereső, a céltudatos és a nézelődő vásárlókra egyaránt), a már talán magától értetődő használhatóság, az egyediség (ami természetesen minden honlap esetén fontos: vagyis könnyen, vizuálisan is felismerhető, valamint elkülöníthető a konkurenciától), illetve hogy illeszkedik a célközönségünkhöz.

A gyakorlatban mindez úgy néz ki, hogy választunk egy, a céljainknak megfelelő sablont. A WordPress előnye tehát, hogy iszonyat mennyiségű sablon érhető el hozzá. Illetve ez a hátránya is, mert könnyű a bőség zavara miatt feladni a keresgélést a megfelelő iránt. A legtöbb sablont a Themeforest oldalán találhatjuk, de a hozzáértők szerint itt könnyű elveszni a kínálatban, és inkább a következő lehetőségeket ajánlják: WPExplorer, Theme Isle, Catch Themes és a hivatalos WordPress sablonok. A sablonok közt akadnak ingyenesek és fizetősek. Az ingyenes sablonok hátránya, hogy nem alakíthatóak rugalmasan az elképzelésinkhez, ráadásul sok zavaró elemet is tartalmazhatnak (pl.: eltávolíthatatlan linkek más oldalakra). Ráadásul mivel ezek mögött nem vállalkozások állnak, ezért ezeket a sablonokat nem frissítik, és ezért lassanként biztonsági és kompatibilitási gondok léphetnek fel. Az ingyenes sablon előnye ugyanakkor, hogy anyagi ráfordítás nélkül kitapasztalhatjuk, hogy nekünk mire lenne szükségünk, és ezután már informáltabban választhatunk magunknak egy fizetős sablont. A közvélemény egyébként azon az állásponton van, hogy inkább az angol nyelvű sablonok között válogassunk, mivel ezek jobb minőségűek, és ezen a nyelven a legnagyobb a kínálat.

Ha viszont megspórolnánk maguknak a kitérőt az ingyenes sablonokkal, fizetős sablont válasszunk. Hosszú távon pedig mindenképp egy minőségibb fizetős sablon mellett tegyük le a voksunk! Egy-egy népszerűbb, prémiumkategóriás sablonnal a fent részletezett gondokból eredő rengeteg fejfájás megspórolható ugyanis, mivel ezek mögött komolyabb fejlesztőcégek állnak, akik nem fognak egyszer csak eltűnni a süllyesztőben, így a sablon támogatása sem szűnik meg.

Beszéljünk még kicsit a  bővítményekről! Ezek lényegében ugyanúgy működnek, mint a webkeresők, így például a Chrome esetén is: ezeket ingyen vagy pénzért telepíthetjük, és ezek valami új funkcióval bővítik az alapszolgáltatást. Természetesen bővítmények esetén is a WordPress büszkélkedhet a legnagyobb, akár ingyenes kínálattal. A lehetőségekről és a bővítményről úgy általában itt érdemes tájékozódni. Ha pedig arra lennénk kíváncsiak, hogy a különböző bővítményekkel mikén tehetjük weblapunk biztonságosabbá vagy stabilabbá, arról itt olvashatunk.

Tanácsok kifejezetten webshophoz

A fentebb említett fizetős sablonok közül a webshopokhoz a Divit ajánlják a leginkább, amellyel kezdők is elboldogulhatnak. Ennek az éves díja kb. 26 000 forint (89 USD), de kábé 74 000 forintért (249 USD) örökre megvehetjük. A Divi másik nagy előnye, és ezért ajánlják webáruházakhoz, hogy kompatibilis a WooCommerce WordPress bővítménnyel. A WordPress esetén pedig webshophoz kifejezetten a WooCommerce használatát tanácsolják, mivel ennek már az ingyenes alapváltozata is képes kezelni a termékek feltöltését, szerkesztését, valamint a honlapon történő megjelenítését. De kezelhetjük vele a termékkészletet, a segítségével forgalmazhatunk fizikai és digitális termékeket egyaránt, sőt kosár- és pénztár oldalakat állíthatunk be.

A cikk elkészítésében együttműködő partnerünk volt az Aruba Cloud.

(Fotó: Pixabay)


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.