Yada Yada vírus: ijesztő új betegség, vagy valami egészen más?
2020 / 01 / 14 / bobak.zsofia
Yada Yada vírus: ijesztő új betegség, vagy valami egészen más?
bobak.zsofia
Ausztrál kutatók néhány napja hozták nyilvánosságra az információkat az új, moszkitókban talált alfavírusról, melyet Yada Yada-nak kereszteltek. A név fenyegetően hangzik, de tényleg veszélyben vagyunk?

Az AgriBio szakemberei január nyolcadikán publikálták az eredményét a négy éve indult kutatásnak, mely az ausztrál moszkitók tanulmányozására épült. A kutatás során a befogott moszkitók RNS mintáinak szekvenálása során sikerült egy új alfavírus fajtát kimutatniuk. Az alfavírusok olyan kisméretű, egyszálú vírusok, melyeket a szúnyogok továbbadhatnak humán, vagy állati alanyoknak is, közéjük tartozik például a Chikungunya vírus is. Van azonban egy szegmensük, mely csak a moszkitó sejtekben képes szaporodni, így az emberre semmilyen veszélyt nem jelentenek, a most felfedezett Yada Yada pedig pontosan közéjük tartozik. Jana Batovska, a kutatás vezetője egy Twitter üzenetben osztotta meg a világgal a hírt, és egyben magyarázatot is adott a különös, elsőre rendhagyónak tűnő és ezért esetleg riadalmat okozó névre.

„Igen, a vírust a Seinfeld után neveztük el. A metagenomikai szekvenálás elterjedése a vírusok felfedezésének robbanásához vezetett, új vírusokat szinte naponta jelentenek be – ez a legújabb: Yada Yada vírus.”

Vagyis a név a kilencvenes évek Amerikájában nagy népszerűségnek örvendő tévésorozatból, a Seinfeldből származik, abból is egy ’97-es epizódból terjedt el, jelentése pedig a Merriam-Webster szótár szerint: unalmas vagy üres beszéd. Magyarra lefordítva: bla-bla-bla. Szerencsére a hivatalos betegségneveket nem szoktuk és a szabályok szerint nem is lehet magyarosítani, mert akkor szó szerint úgy kéne hivatkozni rá, hogy a Bla-Bla vírus. A kutatók ezzel a választással fejezték ki, hogy a felfedezés hétköznapian szólva unalmas, hatalmas jelentőséggel vagy súllyal nem bír, valamint a vírus emberre nézve tökéletesen ártalmatlan, ijedségre semmi okunk, ha meghalljuk a nevét valahol. Az ötlet annak a bizonyítéka, hogy a tudományos szakemberek is megengedhetnek maguknak némi kreativitást a munkájuk során, de felmerülhet a kérdés: vajon ha véletlenül felfedezünk egy új vírust, bárhogy elnevezhetjük? Kihez forduljunk, ha tanácstalanok vagyunk? Egyáltalán szabályozza ezt valaki?

Mi a teendő, ha felfedeztünk egy új vírust?

  • Először is jó, ha tudjuk, hogy az új felfedezések besorolásáért az International Committee on the Taxonomy of Viruses (ICTV, a Vírusok Osztályozásának Nemzetközi Bizottsága) felel már 1966 óta. A nemzetközi virológus és mikrobiológus szakemberekből álló szervezet kialakított egy hatékony sémát, amely útmutatóul szolgál az elnevezések dzsungelében, a főbb alapelvek:
  • Stabilitás
  • Olyan nevek kerülése, melyek zavart, vagy tévedést okozhatnának
  • A felesleges névalkotás elkerülése

A vírusunkat be kell sorolnunk rend, család, alcsalád, nemzettség és faj kategóriákba, így nem elég Ferencnek elnevezni, ennél kicsit több munkára lesz szükség. Egy 2017-ben kiadott iránymutató szerint jó, ha betartjuk a következő rendszert:

  • Mindig a teljes nemzettség nevét használjuk, majd tegyük hozzá a „fág” kifejezést
  • Soha ne írjuk egybe a "fágot" a nemzettségnévvel
  • Ne használjunk görög betűket
  • Ne kezdjünk számmal
  • Ne használjunk kötőjeleket, dollárjelet vagy bármilyen más speciális karaktert
  • Ne használjuk ellentmondásos kifejezéseket
  • Ne használjuk híres emberek nevét

Ezek a főbb kitételek. Azonban a névadás nem kötődik hivatalos szabályokhoz, vagyis a kutatók maguk döntik el, milyen mértékben tartják magukat a tanácsokhoz. Mivel pedig az elterjedt, az emberi közösségeket esetleg súlyosan érintő vírusok gyakran szerepelnek a médiában és a hétköznapi társalgásokban is, a szakemberek gyakran a könnyen megjegyezhető, a betegség kiinduló helyére, vagy valamilyen jellemzőjére utaló név mellett döntenek. Ez azonban okoz némi problémát.

Az Ebola vírus például a Kongói Demokratikus Köztársaság egyik folyójáról kapta a nevét, annak ellenére, hogy a vírust 1976-ban nem ott, hanem a száz kilométernyire fekvő Yambukuban azonosították. Peter Piot professzor a folyónév mellett döntött, hogy a várost ne hozza rossz hírbe. A város elkerülte a kiközösítést, a folyó neve viszont örökre összefonódott az egyik leghalálosabb betegséggel. Hasonló probléma merült fel a Norovírussal kapcsolatban is. A vírus az ohiói Norwalkról nevezték el, a rövidítése,

a Noro gyakori családnév Japánban, az embereknek pedig kellemetlenné kezdett válni, hogy egy akkut gyomor- és bélrendszeri megbetegedéssel hozzák őket önkéntelenül is összefüggésbe.

2011-ben, miután kérvényezte az ország egyik lakosa, hogy kereszteljék át a vírust, az ICTV kiadott egy közleményt, melyben felhívták az emberek és a média figyelmét az eredeti Norwalk használatára a Noro helyett (a Norwalk egyébként a Norovírus egyik altípusa is). Linfa Wang, az Ausztrál Állategészségügyi Laboratórium szakértője is egy városnév mellett döntött, mikor 1994-ben kitört a halálos, lovakról emberre is átterjedő, influenza-szerű tünetekkel járó kór. A kiindulási hely alapján Hendravírusként regisztrált betegség olyan méreteket öltött a kontinensen, hogy a májustól októberig tartó időszakot már hendra-szezonként is emlegetik, Wang pedig időnként azóta is felháborodott leveleket talál a postaládájában, amit a hendrai lakosok címeznek neki. Ennél súlyosabb következményekkel járt azonban a H1N1 2009-es megjelenése.

Mikor a WHO bejelentette, hogy a H1N1 egy új törzse, Mexikóból kiindulva már olyan mértékben elterjedt, hogy pandémiává nyilvánítják, az új betegség a köznyelvben gyorsan sertésinfluenzaként híresült el, mint kiderült pontatlanul, mivel a sertésekről emberre soha nem ragadt át a kór (a fordítottjára volt példa). A rettegett vírus megállítására tett kísérletek jelentősége azonban addigra felülírta a tudományos tényeket és sok helyen a malacokat karanténba helyezték, az állatkertekben beterelték őket a nyilvános kifutókból és a sertésárukat bojkottálták. Egyiptom márciusban megkezdte a sertések teljes megsemmisítését, a kormány tervei szerint egy sem maradt volna belőlük az országban. A nemzetközi tiltakozás ellenére szeptemberig tartott az akció, Kairó utcáin pedig elkezdett felhalmozódni a szemét, melyet addig a malacok takarítottak el bio-utcaseprő gyanánt. Ugyan az akciónak voltak egyéb, a szabályozatlan sertéstartás konfliktusaiból adódó és politikai okai is, de a félelem és bizalmatlanság, amit az influenza beceneve okozott nagyban hozzájárult a döntéshez.

Az ilyen esetek elkerülésére adta közre 2015-ben a WHO azt az irányelv-gyűjteményt, mely új tanácsokkal szolgált az elnevezésekkel kapcsolatosan. Ahogy Dr. Keiji Fukuda, az Egészség Biztonsági Osztály főigazgató-helyettese mondta: „Triviális ügynek tűnhet, de a betegségek nevei sok embert érinthetnek. Láthattuk, ahogy bizonyos elnevezések negatív reakciót provokáltak bizonyos etnikai vagy vallási csoportok ellen, turisztikai, kereskedelmi tiltásokhoz vezettek és felesleges lemészárlását okozták a fogyasztásra szánt állatoknak. Ez komoly kihatással van az emberek életére és megélhetésére.” Az útmutató szerint jobb, ha elkerüljük a következőket:

  • Földrajzi nevek használata
  • Emberi nevek használata
  • Foglalkozásnevek
  • Állat és étel nevek
  • Kifejezések, melyek félelmet keltenek (úgymint halálos, végzetes, ismeretlen vagy világméretű)

Amiből helyette válogathatunk:

  • A betegség általános leírása
  • A betegek életkora (pl. fiatalkori)
  • A környezet leírása (parti, hegyvidéki)
  • A patogén neve
  • Számok

Ha a kutatók megfogadják a tanácsokat, vége a jól ismert kifejezéseknek, a rettegett Marburg vírus filovírussal asszociált vérzéses láz 1, az Ebola filovírussal asszociált vérzéses láz 2-vé redukálódhatna, azonban a tudósok már a gyűjtemény megjelenésekor, öt évvel ezelőtt is némileg szkeptikusak voltak az új iránnyal szemben. Ian Lipkin, a Columbia Egyetem virológusa szerint: „Nem igazán látom, hogyan lenne hasznos, ha megszüntetnék az olyan neveket, mint például a majom-himlő, mikor ez rálátást biztosít a fertőzés lehetséges forrására és a hordozó gazdára.” Linfa Wang pedig attól tartott, az új irányelv elveszi a kutatás szórakoztató és kreatív-faktorát.

„Egész biztos, hogy unalmas elnevezésekhez fog vezetni. Nem szabad a politikai korrektséget odáig vinni, hogy a végén ne lehessen megkülönböztetni egymástól a betegségeket.”

Azt nem tudjuk, hogy a WHO vagy a Seinfeld alkotói mit szólnak az új Yada Yada vírushoz, de egy biztos, a kutatók frappáns kerülőutat találtak az unalom elűzésére és, mindeközben a szabályok betartására, a nevet pedig nem fogjuk soha összekeverni egy más betegséggel sem. Sem mi, sem a moszkitók.

(Forrás: Sciencemag, Fotó: Facebook/USAfrika.gov, Flickr/Nihgov, Pxfuel)


Igényes és férfias történeteket keresel? A Roadstert neked írjuk!
Olvass bele az egyik legszínvonalasabb hazai magazinba, szeretni fogod! A Roadster egy fantasztikus utazás az élet legjobb területein...
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek