Az univerzális alapjövedelem (UBI) rendre előkerül, különösen most, a mesterséges intelligencia (MI) korában – még Sam Altman, a ChatGPT mögött álló OpenAI vezérigazgatója is támogatja ezt az elképzelést. Altman szerint ugyanis erre éppen az MI miatt belátható időn belül mindenképp szükség lesz.

Most a megfontolandó szempontok mellé gördített be egy újabbat a British Columbia Egyetem új kutatása – írja a Science Alert. Eszerint egy olyan univerzális alapjövedelem rendszer, amelyet a szén-dioxid-kibocsátás megadóztatásából finanszíroznak, nem csak kezelné a klímaváltozást, de jelentősen csökkentené a szegénységet is – igazi két légy, egy csapás szituáció állna tehát elő.

Az UBI alapvetően egyébként rendszeres, feltétel nélküli kifizetéseket biztosít minden egyén (tehát nem csak a rászorulók) számára, amivel ki lehetne váltani a jelenlegi jóléti rendszereket.

A kutatás szerint az UBI ráadásul növelheti a globális bruttó hazai terméket (GDP) is, miközben javítja az életszínvonalat. A javasolt finanszírozási mechanizmus, amely a környezetszennyezőket adóztatja, évente körülbelül 2,3 billió dollárt termelhet. Ez a megközelítés összhangban van a “szennyező fizet” elvvel, amely tehát egyszerre koncentrál a szegénység megoldására, valamint a környezeti károk helyreállítására.

A kutatók 186 ország adatait elemezték, és olyan gazdasági tényezőket vettek figyelembe, mint a fogyasztási határhajlandóság, ami azt méri, hogy az emberek mekkora valószínűséggel költik el a többletjövedelmet. Az eredmények azt mutatják, hogy ha a világ mind a 7,7 milliárd emberének biztosítanánk alapjövedelmet, az 41 billió dollárba kerülne, vagy ha azt választjuk, hogy csak a fejlődő országokban élő 9,9 millió szegénységi küszöb alatt élőt támogatnánk, akkor az mindössze 442 milliárd dollárba kerülne. Mindkét esetben iszonyú pénzről beszélünk, de a becslések szerint az UBI 163 billió dollárral, azaz 130 százalékkal növelheti a globális GDP-t, és minden elköltött dollár akár hét dollárnyi gazdasági hatást is eredményezhet.

A kutatók változatos finanszírozási stratégiákat szorgalmaznak a megvalósítási költségek csökkentése érdekében, és az érvük tehát a fentiekből következően, hogy az UBI hatékony eszköz lehet mind a globális szegénység felszámolására, mind pedig a környezetrombolás csökkentésére. Azt viszont külön kiemelik, hogy jelentős politikai akaratra és elhatározásra van szükség ahhoz, hogy az UBI megvalósuljon, mivel elég sok erő hat ennek ellen.

(Kép: Pixabay/nattanan23)