Tizenegy környezetvédelmi és/vagy klímaügyi miniszter írta alá azt a nyílt levelet, melyet az Európai Bizottságnak címeztek és arra kérik benne az EU legfőbb végrehajtó szervét, hogy ne tévessze szem elől a klímaválság kezelésével, a környezetvédelmi célokkal kapcsolatos elveket a koronavírus-járvány hatásait kezelő intézkedések során.
Az aláíró országok: Olaszország, Spanyolország, Hollandia, Portugália, Svédország, Ausztria, Dánia, Finnország, Lettország és Luxemburg - végül Franciaország, melynek szakminisztere utólag csatlakozott a kezdeményezéshez.
A levélben a miniszterek megállapítják, hogy a világjárvány társadalmi és gazdasági hatásai azonnali és széleskörű intézkedéseket követelnek. Mindazonáltal figyelmeztetnek, hogy nem szabad szem elől téveszteni azokat a klíma- és ökológiai válsággal kapcsolatos problémákat sem, amelyekkel már a pandémia előtt is szembe kellett néznünk. Mint írják, a jelenlegi gazdasági válság kezelését úgy kell megoldani, hogy párhuzamosan a klímaváltozás és a biodiverzitás csökkenésének problémáit is szem előtt kell tartani. Azt is megállapítják, hogy ezeknek a válságoknak a kiterjedt, átfogó mivolta egységes európai válaszreakciókat kíván.
A miniszterek arra kérik a Bizottságot, hogy a zöld technológiák és a társadalmi folyamatok digitalizációjának lehetőségeit figyelembe vevő válságkezelést dolgozzon ki és alkalmazzon, a 2019-2024-es időszakra megalkotott európai zöld átmenet (European Green Deal) keretrendszerében gondolkodva.
Meglátásuk szerint a Green Deal úgy teremti meg a növekedés lehetőségét az EU számára, hogy költséghatékony módon egyszerre stimulálja a gazdaságokat és teremt új munkahelyeket, miközben felgyorsítja a zöld átmenetet.
A miniszterek levelükben a fenntartható mobilitással, megújuló energiákkal, a kutatás-fejlesztéssel, az épületek korszerűsítésével, a biodiverzitás helyreállításával és a körkörös gazdasággal kapcsolatos beruházások kiemelt ösztönzését javasolják. Óvnak azoktól a rövidtávú válságkezelési megoldásoktól, melyek az EU-t esetleg további évtizedekre a fosszilis energiahordozóktól való függőségbe nyomnák, ehelyett a klímaügyi célok komolyan vételére szólítanak fel, és arra, hogy az EU külső partnereit is inspirálja azok elérésére való törekvésekre.