Európa területén, a föld alatt egy 12 ezer éves földalatti alagúthálózat húzódik, amely több ezer kilométeren átívelve köti össze a régiókat, Skócia hegyvidékétől egészen a Földközi-tenger partvidékéig. Ezen rendszer kapcsán pedig mindössze két dolgot nem tudunk, a leglényegesebb tényeket: az eredetét és a célját – és épp emiatt került mára komoly tudományos viták kereszttüzébe. Minderről az Archeology Worlds számolt be.

Egyesek szerint az alagutakat arra tervezték, hogy védelmet nyújtsanak a korai embereknek a ragadozókkal vagy úgy általában a fenti, ellenséges környezettel szemben. Mások szerint azonban ezek az alagutak egykor egy összefüggő, ősi sztrádát alkottak, amely biztonságos átjárást biztosított az egyes régiók között a korai konfliktusok, természeti katasztrófák vagy a szélsőséges időjárási események idején. Mások szerint az alagutak szimbolikus portálként is értelmezhetők, amelyek az alvilágba vezettek – így szakrális jellegük (is) lehetett.

Egy ilyen alagútrendszert természetesen többen is komolyan tanulmányoztak, és közülük is kiemelkedik Dr. Heinrich Kusch, német régész, aki Az ókori világ földalatti kapujának titkai (Tore zur Unterwelt) címmel könyvet is írt róla. Kusch szerint az, hogy az alagutak 12 ezer év után is fennmaradtak, arra utal, hogy a hálózat valaha sokkal kiterjedtebb lehetett, mint amit ma látunk. Mint Dr. Kusch elmondta:

“Bajorországban 700 méter hosszú szakaszt fedeztünk fel. Ausztriában, Stájerországban pedig 350 métert azonosítottunk. Európa-szerte több ezer ilyen alagút volt, amelyek Skóciától a Földközi-tengerig húzódtak.”

Az alagutak Dr. Kusch elmondása alapján keskenyek: átlagosan 70 cm szélesek, ami csak éppen elegendő ahhoz, hogy az ember átpréselje magát rajtuk. Egyes szakaszok viszont kisebb kamrákká szélesednek, amelyek pihenő- vagy tárolóhelyiségként szolgálhattak. Érdekesség, hogy számos alagútbejárat környékén később kápolna épült – Dr. Kusch szerint ez az egyház szándékos lépése lehetett azzal a céllal, hogy visszaszorítsák az alagutakhoz kapcsolódó pogány hagyományokat. Mindez illeszkedik a korabeli katolizáció dinamikájába is.

Egyébként, mint azt az Archeology Worlds cikke hozzáteszi: nem csak Európa büszkélkedhet ilyen rejtélyes földalatti rendszerekkel. Hasonló alagutak más kontinenseken is találhatók, például Amerikában. Arról nem is beszélve, hogy több legenda szerint a régi korok emberei katasztrófahelyzetek idején alagutakba és barlangokba húzódtak – ez szolgált menedékül a számukra.

(Kép: Archeology Worlds)