Egész pontosan az eredetileg tervezett, 11 927 tagúra tervezett rendszer, mert azt azért ne felejtsük el, hogy a SpaceX idő közben emelte a tétet, és újabb harmincezer műhold pályára állítására kértek engedélyt az amerikai Szövetségi Kommunikációs Hatóságtól (FCC). Egyáltalán nem kizárt, hogy a cég a jövőben is tudja majd tartani ezt az ütemet, hiszen Elon Musk tervei szerint a Csillaghajó már jövőre kilövésre kész lehet, márpedig a mélyűri utazásokra és a Mars meghódítására kifejlesztett űrhajó egyszerre jóval több műholdat tud majd pályára állítani, mint a most használt Falcon-9.

Ha így megy tovább, akkor viszont akár a mostani rakéta is elég lehet ahhoz, hogy a Starlink néhány éven belül elkészüljön, hiszen a Spacex október 6-a és október 24 között három kilövéssel összesen 180 műholddal bővítette a rendszert - ezek közül az utolsó éppen a SpaceX századik sikeres kilövése volt. A vállalat ezzel összesen már 895 Starlink-műholdat állított pályára, igaz, az első műholdak még nem voltak felszerelve azzal a lézeres berendezéssel, amivel minden műhold a mellette levő négy másik műholddal tud kommunikálni, vagyis a Starlink jelenleg 833 műholdból áll.

16 milliárd dollár a tét - és a Mars-utazás

Bár a tempó valóban elképesztő, még így sem felel meg igazán Musk eredeti terveinek, aki jelentős részben a Starlinkből befolyó bevételekből szeretné finanszírozni a Mars meghódítását. Erről legutóbb úgy nyilatkozott, hogy az első, még ember nélküli küldetésekre már 2024-ben sor kerülhet - azt viszont már nem tette hozzá, hogy ehhez nem csak a rakétára lesz szükség, hanem egy meglehetősen tetemes büdzsére is, amit a SpaceX-nek addig elő kell teremtenie valahonnan.

A Starlinket az elmúlt hónapokban kezdték el élesben is tesztelni, és az első eredmények alapján úgy tűnik, hogy a műholdas internet valóban felveheti a versenyt a vezetékes nettel, igaz, a Starlink sebessége jelentősen függ attól is, hogy egyszerre hányan használják. A SpaceX első körben a ritkán lakott területeken indítja majd el a szolgáltatást, ahol nehéz vagy egyenesen lehetetlen normális internethez jutni.

Erre meglehetősen prózai okuk van, hiszen amellett, hogy a városokban igazából nincsenek rászorulva a műholdas internetre, így pályázhatnak arra a szövetségi támogatásra is, aminek keretében az FCC 16 milliárd dollárt oszt ki azok között a szolgáltatók között, akik elviszik a szolgáltatást az internettől eddig elvágott területekre. A nagy sietségnek részben ez is lehet az oka, hiszen az FCC pályázati kiírása szerint a szolgáltatásnak minimum 25 Mbps letöltési és 3 Mbps feltöltési sebességet kell garantálnia 100 milliszekundumos késleltetés mellett, a Starlink műholdjai esetében pedig ezek a számok annál magasabbak (késleltetés esetén pedig annál alacsonyabbak), minél több műhold van bekötve a rendszerbe.

Starlink: a Mars-utazás kulcsa vagy Elon Musk legnagyobb tévedése? A SpaceX a 2020-as évek végéig 42 ezer alacsonyan keringő műholddal burkolná be a Földet, amely a világ minden pontján nagy sebességű internetet biztosítana. De mennyire lehet reális ez a cél?

A SpaceX éppen tegnap jelentette be, hogy 2021-től több tucat családnak fognak műholdas internetelérést biztosítani a texasi Ector megyei iskolakörzetben, amely máskülönben nem tudná a távoktatás lehetőségét biztosítani a környékbeli farmokon élő családoknak. Ez némileg eltér az eredeti tervüktől, hiszen nyáron még úgy tervezték, hogy a szolgáltatást először a magasabb szélességi fokokon fogják megkezdeni.

A Zdnet információi szerint a SpaceX kedden elkezdte kiküldeni a meghívókat a publikus béta-tesztre, amiben azt ígérik, hogy a Starlink sebessége 50-150 Mbsp között lesz, és 2021 nyarára elérik a 19-16 milliszekundumos késleltetést. Az e-mail szerint a szolgáltatás ára havonta 99 dollár, ehhez viszont hozzájön még a vevőegység egyszeri, 500 dolláros ára.