2009-ben megállt a Föld magja, és azóta talán visszafelé kezdett forogni

2023 / 01 / 24 / Felkai Ádám
2009-ben megállt a Föld magja, és azóta talán visszafelé kezdett forogni
A Föld belső magja egy Plutó méretű vasgolyó, amely 2009-ben teljesen megállt, sőt azóta talán a bolygóéval ellentétes irányba forog.

A bolygónkban bizonyos értelemben található egy másik bolygó (legalább még egy másik – de erre majd a cikk végén térünk vissza) – egy Plutó méretű vasgolyó: a Föld legbelső magja. Ez a belső mag a felszín alatt 5000 kilométeres mélységben található, és saját mozgással rendelkezik, mivel egy folyékony fémréteg veszi körül – azaz nincs „rögzítve”. A belső mag forgása régóta vita tárgya a szakértők körében, és egy új, igen alapos tanulmány most ebbe a disputába szállt be.

Az talán a fentiekből is kiderül, hogy a belső mag döbbenetes mélységben helyezkedik el – így tanulmányozni sem egyszerű, a mostani tanulmány kapcsán egy, ebben a tanulmányban nem résztvevő szakértő úgy fogalmazott, hogy a belső mag tanulmányozása kicsit olyan, mintha egy orvos tanulmányozna egy emberi testet, de semmilyen képalkotó eljárás nem állna a rendelkezésére, vagyis a belső működésről csak áttétetelesen, a külső jelenségek segítségével tud következtetéseket levonni. A mi ismereteink a mag mozgásáról így a földrengések vagy esetenként nukleáris robbanások által létrehozott szeizmikus hullámok apró különbségeinek méréséből származnak, amint azok áthaladnak a Föld közepén.

A mostani tanulmányban a Pekingi Egyetem kutatói is épp ezeket a szeizmikus hullámokat tanulmányozták hat évtizedre visszamenőleg, és arra jutottak, hogy a belső mag 2009-ben majdnem teljesen megállt, majd ellentétes irányba kezdett el forogni. A kutatók szerint ennek oka, hogy a belső mag a Föld felszínéhez képest is mozgásban van, és előre-hátra kileng, akár egy hinta, ami odavezet, hogy periodikusan irányt vált méghozzá nagyjából 35 évenként. Eszerint a mag legutóbb a hetvenes években váltott irányt, legközelebb pedig a 2040-es évek közepén fog. A kutatók szerint ezek a változások kihatással vannak arra is, hogy mennyire hosszú pontosan egy földi nap – ez utóbbinak változásairól a lenti cikkünkben írtunk korábban:

2020 óta egyre gyorsabban forog a Föld – idén pedig rekord rövid napot jegyeztek fel Miért történik ez, és milyen – akár komoly – következményekkel járhat?

Hogy ezen kívül ezeknek a folyamatoknak akad-e bármilyen hatása a mi felszíni életünkre, arra a kérdésre a válasz az, hogy túl sok valószínűleg nem. Ettől független a kutatók szerint fizikai kapcsolat áll fenn a belső mag és a felszínhez közelebbi rétegek közt, ezért a tudósok szerint a bolygót egyetlen integrált, dinamikus rendszerként kellene tanulmányozni.

Azt a többi tudós is elismeri, hogy a mostani tanulmány rendkívül alapos, de többen hangsúlyozzák, hogy egyéb teóriák is akadnak a belső maggal kapcsolatban, ráadásul az ismereteink továbbra is elég homályosak a bolygó közepével kapcsolatban. Az egyik, a mostani tanulmányban részt nem vevő kutató elmondta, hogy az eddigi modellek közül egy sem tudja az összes adatot megmagyarázni – és nincs ez másként a mostani tanulmánnyal sem. Egyesek szerint ugyanis erre az irányváltásra jóval gyakrabban, 6 évenként kerül sor. Igaz ezzel a modellel számolva is nagyjából akkor került sor legutóbb ilyen irányváltásra, mint az új modell alapján – de ez állítólag csak véletlen egybeesés. Egy másik teória szerint a belső mag szignifikánsan csak 2001 és 2013 közt mozgott, és azóta nyugalomban van.

Akad olyan modell is, amely szerint a mag irányváltásainak a ciklusa inkább 20-30 év lehet. Az ez utóbbi ciklust leíró tanulmány szerzője mindennek kapcsán úgy fogalmaz, hogy:

„Ezek a matematikai modellek nagy valószínűséggel mind helytelenek, mert megmagyarázzák a megfigyelt adatokat, de az adatok nem követelik meg őket.”

Emiatt szerinte a vita sem fog egyhamar lezárulni. Szerinte egyébként "valami történik" a belső magban, de még az sem zárható ki, hogy a vasmagban akad még egy kisebb vasmag is amolyan matrjoska jellegűen. A kutató szerint azonban esélyes, hogy a maggal kapcsolatos kérdéseinkre egy évtizeden belül válaszokat kapunk majd.

(Kép: Flickr/Argonne National Laboratory)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Az afrikai robbanó tó, ami pillanatok alatt végzett ezerhétszáz emberrel
Az afrikai robbanó tó, ami pillanatok alatt végzett ezerhétszáz emberrel
Afrikában három olyan tó is található, ami időzített bombához hasonló fenyegetést jelent: a bennük felgyülemlő szén-dioxid rossz esetben kirobbanhat és az elterjedő fojtogató felhő a közelben lévőket rendkívül gyorsan megölheti. A legtöbb áldozatot szedő esemény 1986-ban történt.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.