2020 óta egyre gyorsabban forog a Föld – idén pedig rekord rövid napot jegyeztek fel

2022 / 07 / 30 / Felkai Ádám
2020 óta egyre gyorsabban forog a Föld – idén pedig rekord rövid napot jegyeztek fel
Miért történik ez, és milyen – akár komoly – következményekkel járhat?

Akadnak tények, amiket alapvetésnek veszünk – ilyen például, hogy egy nap pont 24 órából áll: vagyis ennyi időbe kerül, hogy bolygónk körbeforduljon a tengelye körül. Valójában azonban ez a forgási sebesség sem állandó, és általánosságban – ezen cikk címéhez képest talán meglepő mód – a planétánk forgása egyre lassul. A Földnek minden évszázadban néhány ezredmásodperccel vagy még tovább tart egy teljes körbefordulás (1 ezredmásodperc értelemszerűen 0,001 másodpercnek felel meg). Az elmúlt években azonban valami megváltozott, és a Föld egyre gyorsabban forog, méghozzá olyan mértékben, hogy 2020 óta egyre dőlnek meg azok a rekordok, amelyek az atomórák óta egy adott nap precíz hosszára vonatkoznak.

A legutóbb pedig az említett rekord idén június 29-én dőlt meg: ezen a napon a Föld 1,59 ezredmásodperccel kevesebb mint 24 óra alatt végzett el egy teljes körbefordulást – számol be róla a timeanddate.com. Természetesen, ha a nap hossza növekszik, a Föld lassabban forog. Amikor viszont csökken, és negatív számmá válik a 24 órához képest, akkor a Föld gyorsabban forog.

A mostani rekord tehát beleillik abba a trendbe, hogy az elmúlt pár évben egyre gyorsul a bolygó forgása – a Földön 2020-ban jegyezték fel a 28 legrövidebb napot, mióta az 1960-as években elkezdődtek az atomórákkal történő pontos napi mérések. Abban az évben a rekorder július 19. volt, amely – 1,47 ezredmásodperccel volt rövidebb 24 óránál. A tempó nem lassult 2021-ben sem, bár az az évi rekorder kicsit hosszabb volt a 2020-asnál. Idén pedig tehát már a 2020-as rekord is megdőlt 0,12 ezredmásodperccel. De ez a 2020-as rekord megdőlt még egyszer, július 20-án is, amely napon 1,50 ezredmásodperccel rövidült le az a bizonyos 24 óra.

Ennek a változásnak az oka a kutatók számára sem egyértelmű – lehet a Föld külső vagy éppen belső rétegeiben zajló folyamatok következménye, kapcsolatban állhat az óceán változásaival, az ár-apállyal sőt akár az aktuális klímával is. A kutatók maguk is bizonytalanok, és több mint egy évvel előre nem is igazán tudják megjósolni, hogy akkor majd milyen hosszú napra számíthatunk. Egyik ok lehet azonban a Chandler wobble elnevezésű jelenséggel kapcsolatos változás – a Chandler wobble a Föld forgástengelyének periódusos forgása egy középtengely körül, vagyis amolyan ingása annak a tengelynek, amely körül tehát a bolygó forog, és amely forgás tehát a nap hosszát kijelöli. Mindez a Föld földrajzi pólusainak kicsi, szabálytalan mozgásaként is felfogható a bolygó felszínén – ez a kilengés pedig 3-4 méter között szokott mozogni.

Ami viszont érdekes, hogy a Chandler wobble 2017 és 2020 közt megszűnt.

Rendben, de mi történik, ha ez a gyorsabb forgás huzamosabb ideig is fenn fog állni? Abban az esetben elképzelhető, hogy a történelemben először negatív „szökő-másodpercet” kell bevezetni. Erre azért lenne szükség, hogy a polgári időt – amely az atomórák rendkívül pontos időmérésén alapul – összhangban tartsuk a szoláris idővel, amely a Nap égbolton való vándorlásán alapul.

Egy negatív „szökőmásodperc” bevezetése a gyakorlatban azt jelentené, hogy az óráink egy másodpercet kihagynak, és ez már akár problémákat is okozhat az informatikai rendszereinkben. Természetesen az kérdés, hogy ilyen lépésre egyáltalán sor kerül-e. A szakértők szerint 70 százalék az esélye, hogy elértük a mindenkori negatív rekordot, és szökőmásodpercre nem lesz szükség.

(Kép: Pixabay/qimono)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.