2019 legizgalmasabb őslénytani leletei

2020 / 01 / 03 / Justin Viktor
2019 legizgalmasabb őslénytani leletei
Az év végi, év eleji listáknak ilyenkor se vége, se hossza, na de micsoda izgalmakat rejtenek ezek a listák! A most következőben például számba vesszük az elmúlt esztendőben előkerült legizgalmasabb fosszíliákat, az őslénytan igazi szenzációit, melyek apró kirakós darabok az emberiség második legfontosabb kérdésére felelő válaszban: Honnan jövünk?  

A ScienceNews folyóirat összeállította 2019 legizgalmasabb kövületeinek, fosszíliáinak listáját, melyen a kambriumi lényektől, egy apró T. rex unokatestvéren keresztül, az ősi csontrákon át sok minden szerepel. A fosszilis leletek, a hatalmas új faj-gyűjteményektől az egyedi csodálatos és furcsa érdekességekig, elősegítik a Földi élet elmúlt félmilliárd évben lezajlott történetének jobb megismerését.

1. Egy komplett, kambriumi gerinctelen élőhely

518 millió évvel ezelőtt

A kínai Danshui folyó partjain felfedezett Qingjiang biota szépen megőrződött kövületek gazdag kincslelete, ideértve a medúzát (balra), fésűzseléket (középen), sárkányokat (jobbra) és ízeltlábúakat. A kínai Xianban található Északnyugati Egyetem tudósaként Dongjing Fu 4351 példányt gyűjtött be az új helyszínen, amelyek 101 különféle taxont vagy organizmuscsoportot képviselnek. A maradványok a kambriumi robbanást, az életformák gyors virágzását dokumentálják, és sok olyan organizmust tartalmaznak, amelyeket még soha nem láttunk - még a leghíresebb kambriumi fosszilis helyszínen, a kanadai Burgess palában sem.

2. Tetrapod (négylábú) járás

290 millió és 280 millió évvel ezelőtt

Újraalkotott csontvázak, fosszilis nyomvonalak, számítógépes szimulációk és egy robot segítségével, a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a négylábú Orobates pabsti járás közben felemelhette a hasát a földről, mivel ez csak minimális oldalirányú hullámzással járt. John Nyakatura, a berlini Humboldt Egyetem evolúciós biológusa, a tanulmány vezető kutatója elmondta:
"Annak megértése, hogy az amnióták mikor járnak a szárazföldön, segítheti a tudósokat abban, hogy jobban megértsék az eredetüket, és azt, hogyan fejlődtek és terjedtek el a kontinenseken. Az Orobates nagyon közeli unokatestvére az emlősök és hüllők utolsó közös őseinek." Meglehetősen ősi állat létére - az O. pabsti az egyik legkorábbi amnióta, ami egy hüllőket és emlőseket magában foglaló csoport - a has felemelése
meglepően hatékony járást biztosíthatott a számára.

3. A legrégebbi csontrák

240 millió évvel ezelőtt

Egy ősi teknős-rokon fosszilizálódott bal combcsontjában megőrződött kinövés az amniotákban ismert legrégebbi csontrák esetnek bizonyult. A daganat több centiméter nagyságú a kövületben. A Pappochelys rosinae páncél nélküli teknősből származó fosszilis bal combcsontot 2013-ban fedezték fel Németország délnyugati részén. A csont növekedésének elváltozása arra készítette a paleontológusok és orvosok egy csoportját, hogy mikro-CT vizsgálattal elemezzék a kövületet. "Láttuk, hogy ez nem törés vagy fertőzés, így más kinövéseket okozó betegségeket is vizsgáltunk” - mondja Yara Haridy, a berlini Museum für Naturkunde paleontológusa. Az eredmény periostealis osteosarcoma, azaz rosszindulatú csontdaganat. Szinte pontosan úgy néz ki, mint az emberi periostealis osteosarcoma" - tette hozzá Haridy.

4. Az első csont a rágáshoz

165 millió évvel ezelőtt

Sok millió évvel azelőtt, hogy a valódi emlősök megjelentek, egy cickány nagyságú emlős rokonnak, a Microdocodon gracilis-nek már kifejlődött egy rugalmas csontja, az úgynevezett hyoid, ami az állkapocshoz kapcsolódik. A hyoid segít az emlősöknek rágni, nyelni és szopni - vagyis ez egy kulcsfontosságú innováció, amely az egyik legfontosabb titka az emlősök sikerének is. A mai Kínában élt ősállat maradványait a gerincesekkel foglalkozó paleontológus, Chang-Fu Zhou vezetésével, a Kína Shenyangban, a Liaoningi Paleontológiai Múzeumban vizsgálták meg. A gyönyörűen megőrzött hyoid csont rendkívül hasonlít a modern emlősökben található hyoidok alakjára.

5. Az első nem lerakott tojás

110 millió évvel ezelőtt

Egy apró madár, az Avimaia schweitzerae egy testén belül hordott tojással pusztult el, a fennmaradt tojás lerakásával összefüggő, úgynevezett tojástapadási problémák vezethettek magához az állat halálához is. Az idővel a nyomástól összetört és lelapított maradvány az első fennmaradt lerakatlan madártojás, amely fosszilis állapotban megőrződött. A további elemzések további meglepetéseket tártak fel. Az anyamadár csontvázában medulláris csont és egy olyan kalciumot hordozó szövet nyomai maradtak ránk, amely elősegíti a tojáshéj kialakulását. Ez eddig a legerősebb bizonyíték arra, hogy az ősi madarak a szaporodás során termelték ezt a szövetet.

6. A hosszú lábujjú madár

99 millió évvel ezelőtt

Ez a veréb méretű madár jobb lábát és karmait is tartalmazó borostyándarab furcsán hosszúkás lábujjat tárt fel. Lehetséges, hogy a madár arra használta az ujját, hogy nehezen elérhető helyeket is elérjen vele. Lida Xing paleontológus és a pekingi Kínai Földtudományi Egyetem kutatókból álló csoportja összehasonlította a fosszilizálódott madárlábujj méretarányát 20 másik madáréval, melyek a mezozoikus időszakban éltek, (252 millió - 66 millió évvel ezelőtt.) A harmadik ujj 9,8 milliméter hosszú, körülbelül 41 százalékkal hosszabb, mint a második leghosszabb ujj - és 20 százalékkal hosszabb, mint az egész lábszár. "Ez a lábmorfológia egyedülálló minden ismert madárfaj között, legyen az modern vagy mezozoikus" - jelentette ki Xing. Bár nem világos, hogy mire szolgált az extra hosszú lábujj, azt mindenesetre elősegíthette a madár számára, hogy nehezen megközelíthető helyeken, például a fakéreg apró résein keresztül táplálékot találjon.

7. A Tyrannosaurus rex apró unokatestvére

92 millió évvel ezelőtt

Évtizedekkel a felfedezése után egy dinoszauruszról kiderült, hogy a T. rex unokatestvére. A Suskityrannus hazelae  mindössze egy méter magas volt a csípőn mérve, de azért erős állkapoccsal és erős hátsó lábakkal rendelkezik, csak úgy, mint a 24 millió évvel utána élő T. rex. 

"Azt már a felfedezésekor is láttuk, szuper érdekes ez a csontváz, de nem volt elég csont ahhoz, hogy további következtetésekre jussunk" - mondta el Sterling Nesbitt, a blacksburgi Virginia Tech paleontológusa, aki a kövületet feltárta.

Akkortájt a paleontológusoknak egyszerűen nem állt rendelkezésére elegendő másik húsevő dinoszaurusz maradvány ebben a mérettartományában, hogy összehasonlítási pontot nyújtsanak" - mondja Nesbitt. Azóta sok ázsiai és észak-amerikai T.rex került elő ahhoz, hogy frissíthessék a Tyrannosaurus rex családfáját. Az újonnan azonosított Suskityrannus hazelae nevű dinoszaurusz vizsgálatai azt mutatják, hogy ez a kis tyrannosauridae már rendelkezik nagyragadozó leszármazottainak csontvázával.

8. Élet a dinoszauruszok után

66-65 millió évvel ezelőtt

A Coloradóban talált kövületek elmesélik, hogyan tért magához az élet, a nem röpképes dinoszauruszok tömeges kihalása után. A pusztulást követő egymillió éven belülről fennmaradt fosszíliák azt mutatják, hogy az emlősök megsokszorozták méretüket, és a nagy növényevők gyorsan diverzifikálódtak. A Denveri medencében található Corral Bluffs, az egyetlen ismert hely a világon, ahol számos állati és növényi kövület található, amelyek egész vertikumát reprezentálják a kréta-paleogén (K-Pg) kihalását követő 1 millió évnek.

700.000 év után, például bizonyos emlősök 100-szor olyan nehezek voltak, mint az eredeti túlélők, jelentették a kutatók.

„Ez egyike azoknak a felfedezéseknek, amelyekről minden paleontológus álmodik” - mondta el Steve Brusatte, az Edinburgh-i Egyetem paleontológusa. Az emlősök földtörténetileg egy szempillantás alatt átvették az uralmat a  dinoszauruszoktól.”

9. Álarcot le!

3,8 millió évvel ezelőtt

Egy szinte teljes koponyának köszönhetően végre pillantást vethetünk az Australopithecus anamensis arcára is. Ez a hominida nemzetség legrégebbi ismert faja, amelybe beletartozik az Australopithecus afarensis, és amely Lucy csontvázáról a legismertebb. A lelet felveti a kérdést, hogy a két faj hogyan kapcsolódik egymáshoz. A téma olyan érdekes, hogy erről már írtunk bővebben, így aki kattint a jobb oldali cikkre, sok más emberelőddel is találkozhat még több  izgalmas történettel fűszerezve.

10. Kis vörös egér

3 millió évvel ezelőtt

Phillip Manning az angliai University of Manchester tudósa egy ősi egér maradványaiban felfedezte, hogy azok tartalmazzák a nehezen kimutatható pheomelanint, azaz a vörösesbarna szőrméért felelős pigmentek első azonosítható kémiai nyomait. A röntgenspektroszkópia ugyanis vörös és barna szőrzetet mutatott ki az egér hátán és oldalán. 

Manning csoportja arra is rájött, hogy mely kémiai komponensek egyedülálló kombinációja felel a pheomelanin és az eumelanin előállításáért, - az előbbi sötétbarna utóbbi pedig fekete pigmentet eredményez -  feltérképezve azt a helyet, ahol a nyomelemek, mint például a cink és a réz a szerves molekulákhoz kötődnek a modern madártoll pigmentekben. Kiderítették például, hogy a pheomelanin akkor fordul elő, amikor cink kötődik a szerves kénmolekulákhoz.

(Forrás: ScienceNews Képek: Univ. of Chicago, Twitter, MaxPixel)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Az óceánok mélyén mérgező tengeri nyuszik élnek
Az óceánok mélyén mérgező tengeri nyuszik élnek
A Jorunna Parva valójában egy tengeri csiga fajta, melynek kémiai vegyületeket detektáló antennái nyuszifülekre hasonlítanak. Az apró, két centiméteres élőlények étrendjüknek köszönhetően rendkívül mérgezőek és mindössze néhány hónapig élnek.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.