2020 a csend éve volt az óceánokban, a kutatók most mérik fel a hatásokat

2021 / 05 / 05 / Bobák Zsófia
2020 a csend éve volt az óceánokban, a kutatók most mérik fel a hatásokat
Eredetileg 2022-őt akarták kinevezni a Nemzetközi Csendes Óceánok Évének, de közbejött 2020 és a COVID-19. A tavalyi év tengeri élővilágra gyakorolt, feltehetően pozitív hatását most elemzik a kutatók.

Az óceánok és tengerek élővilágát egyre több stressz éri az emberi tevékenységek miatt, ami különösen azoknak az állatoknak jelent gondot, amelyek ultrahanggal kommunikálnak a csapatuk tagjaival. Az elmúlt évtizedekben akadt már egy olyan alkalom, amely lehetőséget adott a kutatók számára, hogy felmérjék a hatását a tevékenységek hirtelen csökkenésének: ez a 2001 szeptember 11.-ei terroristatámadás után következett, mikor nem csak az amerikai légitársaságok szüntették be a járataikat, hanem a hajózási társaságok is sokkal kevesebb hajót indítottak egy rövid ideig. Akkor az azonnali hatás nem volt érzékelhető, viszont a későbbi elemzések rávilágítottak az összefüggésre az Atlanti-óceán északi részén élő bálnák stresszhormonjainak csökkenése és a beállt csend között.

Rosalind Rolland, az Új-Angliai Akvárium tudósa analizálta a szeptember 11.-ét megelőző és azt követő két napból származó bálnaürülék mintákat és határozott visszaesést figyelt meg a stresszhormonok mennyiségének szintjében. Ezt összevetette az abban az időszakban a környékbeli hidrofonokból beérkező adatokkal, amely világosan kimutatta, hogy a terroresemény után jelentősen kevesebb volt a hajókból származó alacsony frekvenciájú hangkibocsátás, ez pedig pozitív hatással lehetett az állatokra, mivel ők is ezt a frekvenciatartományt használják az egymás közti 'beszélgetésekhez' és így átmenetileg jobban hallották egymást.

Az Egyesült Államokból induló kezdeményezés, a Nemzetközi Csendes Óceán Kísérlet (International Quiet Ocean Experiment, IQOE), amely több, a világ minden tájáról érkező kutatócsapat együttműködésével alakult meg, azt a cél tűzte ki maga elé, hogy valamikor a 2010/20-as évek folyamán kijelöljenek egy olyan időszakot, amelynek során megpróbálnak a szokásosnál sokkal csendesebb környezetet kialakítani valamely óceáni régióban, hogy megfigyeljék, ez mennyiben változtatja meg a helyi élővilág viselkedését. Az eredeti koncepció szerint ez mindössze egy négy órás időtartam lett volna, és a teszt elvégzéséhez kijelölt évet a Nemzetközi Csendes Óceán Évének nyilvánították ki.

A kísérletet 2022-ben tervezték véghezvinni, de tavaly hirtelen nem várt alkalom kínálkozott a felmérésekhez.

A COVID-19 miatt lezárások precedens nélküli visszaesést okoztak az emberi tevékenységek, kereskedelem és legfőképpen a turizmus területén, így a tengerek is váratlanul elcsendesedtek, még ha a hajóforgalom nem is szűnt meg olyan jelentős mértékben, mint a légi. Az IQOE ezért 2020-at nevezte ki a Nemzetközi Csendes Óceán Évének és az óceánokban található több mint 200 hidrofon adatait most elemzik a hatások felmérésére. Április nyolcadikán kiadták a MANTA szoftvert is, ami segít kategorizálni a rögzített hangfelvételeket, megkönnyítve az összehasonlítást és a vizualizációt.

A levont tanulságok alapján a jövőben fel lehet mérni egy-egy hajózási útvonal forgalmának hatását a környékbeli vagy arra vándorló állatokra és újabb bizonyítékokat (vagy cáfolatot) szolgáltathat a korábbi kutatások eredményeihez, amelyek azt elemzik, hogy például a katonai szonárok hangjai vajon tényleg nem csak stresszt, hanem tömeges partravetődést okoznak-e a bálnák között. A hidrofonok adatait az idei évben is tovább gyűjtik, így később azt is lehet majd látni, hogy a visszatérés a normális kerékvágásba milyen következményekkel jár.

(Fotó: Pixabay)

További cikkek a témában:

Mennyire csendes valójában az óceán? A kutatók hat vízi mikrofont engedtek a mélybe, hogy kiderítsék, valóban síri csend honol-e odalent. Egyáltalán miért csendesedett el minden a felszínen? Hova tűntek az emberek? Erre is megadták a választ.
A légszennyeztéstől tartunk, közben minden ötödik európai ember mástól szenved A zajszennyezés egyre nagyobb problémát jelent az utóbbi években a megnövekedett közúti forgalom és az urbanizáció miatt, de pontosan hogy teszi tönkre például a szívünket?
Taktikai tanácsokat osztottak egymásnak az ámbráscetek a 19. században, így kerülték el a bálnavadászokat Talán sosem jövünk erre rá, ha az egykori hajónaplók digitalizálásával nem válik ennyire könnyen tanulmányozhatóvá, miként viselkedtek pár évszázaddal ezelőtt ezek az állatok.


Brazíliában már a cápákban is van kokain
Brazíliában már a cápákban is van kokain
Ez az első eset, hogy szabadon élő cápákban sikerült kimutatni a kokain maradványanyagait – súlyosbítja a helyzetet, hogy az összes vizsgált állatban megtalálták a kábítószer nyomait.
Átírhatja az élet keletkezését az óceán mélyén talált sötét oxigén
Átírhatja az élet keletkezését az óceán mélyén talált sötét oxigén
A bolygón a jelenleg ismert élethez szükséges az oxigén, ami biológiai úton keletkezett fény segítségével fotoszintézissel. Vagy mégsem? Egy mostani, döbbenetes felfedezés szerint az oxigén előállításához sem fényre, sem biológiai folyamatokra nincs feltétlen szükség. Az óceán mélye olyan titkát fedte fel, ami mindent megkérdőjelez.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.