A BMW régóta kísérletezik a hidrogénhajtású járművek fejlesztésével, már 1979-ben elkészítették az első kísérleti folyékony hidrogénes járművüket, amit a BMW 5 Series 520 (E12) modellekre alapoztak. Később újabb prototípusok születtek és 2000-ben a BMW 750hL, amit "a Nap és víz hajtott", világkörüli bemutatóútra indult. A 750hL V12 motorját úgy alakították ki, hogy benzinnel és hidrogénnel is tudjon működni, majd a 2019-ben még koncepcióként bemutatott BMW iX5-et már üzemanyagcellás rendszerrel látták el. A BMW X5 alapján fejlesztett iX5 hajtásláncát és üzemanyagcelláit a Toyotával való együttműködés keretében fejlesztették és az iX5 flottában próbálták ki először.
"Az üzemanyagcellák kötegekbe rendezése teljes mértékben automatizált folyamat. Miután az egyes alkatrészeket megvizsgálták, hogy nem sérültek-e meg, a kötegeket gépi erővel, öttonnányi nyomóerővel nyomják össze egy közös házba. Ezt a házat a BMW Group Landshutban működő üzemének könnyűfémöntödéje állítja elő, speciális homoköntési eljárással. Utóbbi során az olvadt alumíniumot egy gyantával kevert, sűrített homokból készült formába öntik. Ezt az eljárási folyamatot kifejezetten ehhez a kisszériás járműhöz fejlesztették ki.
A nyomólemez, amelynek feladata, hogy hidrogént és oxigént szállítson az üzemanyagcella-kötegekbe, öntött műanyag alkatrészekből és könnyűfém-öntvényekből készül, szintén a vállalatcsoport Landshutban működő létesítményében. A nyomólemez gáz- és vízzáró tömítést képez az üzemanyagcella-kötegek háza körül." - írja a BMW az iX5 gyártási folyamatai kapcsán - "Az üzemanyagcella-kötegek végső összeszerelésének része a feszültségvizsgálat, valamint az egyes cellákon belüli kémiai reakció átfogó tesztelése is. Az üzemanyagcella-rendszer különböző alkatrészeit végül az összeszerelő fázisban építik össze. Itt olyan további alkatrészek kerülnek a helyükre, mint például a kompresszor, az anód és a katód, a nagyfeszültségű hűtővízszivattyú és a kábelköteg.
A lemezek alatt a BMW eDrive hajtáslánc-technológia legkorszerűbb, ötödik generációs elektromos motorja, váltója és vezérlőelektronikája egy kifejezetten a modell sajátosságai szerint megtervezett, nagyteljesítményű akkumulátorral dolgozik együtt, 295 kW / 401 lóerő maximális rendszerteljesítményt kínálva. Lassulás és fékezés közben az elektromos motor generátorként funkcionál, amely a felszabaduló energiákat folyamatosan visszatölti az akkumulátorba."
A cég azonban az iX5 modelleket nem kereskedelmi forgalmazásra szánta, hanem tesztelésre, így az első, valóban megvásárolható üzemanyagcellás BMW csak most fog elkészülni. Az új járművekről egyelőre nem lehet sokat tudni, de annyit elárult a cég, hogy szintén a Toyotával közösen készítik majd el és 2028-tól teszik elérhetővé a tervek szerint. A hidrogénhajtású modellnek lesz egy nem-hidrogénes verziója is, vagyis az egyik alapmodellt fogják üzemanyagcellás változatban is a megjelentetni. A járművek működéséhez persze elengedhetetlen a megfelelő infrastruktúra, ami egyelőre kedvezőtlen az üzemanyagcellás autók használatának szempontjából, hiszen kevés helyen lehet tölteni őket, ezért a BMW és a Toyota is az infrastruktúra kiépítését szorgalmazza a hidrogénes és az akkumulátoros-elektromos autók számára is.
A Toyota a hidrogéntechnológia hétköznapi alkalmazásában a közeledés mellett más területeken is nagy jövőt lát, a most épülő Woven City elnevezésű okosvárosukban például a házak energiaellátását is hidrogénnel tervezik biztosítani. Ehhez cserélhető és utántölthető hidrogéntartályokat használnak majd, amelyek kis méretük miatt könnyen szállíthatóak lesznek és bármire rá lehet csatlakoztatni őket, így akár járműveket, akár otthoni elektromos eszközöket tudnak üzemeltetni velük.
(Fotó: Toyota, BMW)