Az előrelépés vitathatatlanul jelentős lenne, hiszen a szélkerekek energiatermelése csupán a torta egy vékony szeletét jelentik; a szerkezet megépítése, üzemeltetése, karbantartása és szétszerelése már nem éppen környezetkímélő. Céljuk teljesítése érdekében a vállalat szeretné gyakorlatba ültetni a körkörös gazdaság elvét, és ennek szellemében átalakítani termelési stratégiáját.

A folyamat első lépcsőfoka előreláthatólag egy új hulladékmenedzsment tervezet, melyet a következő két évben publikálnak. A Vestas akciója emellett nemcsak teljesen zölddé teheti a szélturbinák termelését, egyúttal a szélfarmok piacát is fellendítheti: a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint telepítésük rohamos léptekkel növekszik, 2040-re pedig ezer milliárd dolláros üzletággá válhat.

"A piac legbefolyásosabb cégeként a Vestas kötelessége a keletkező hulladék csökkentése, mégpedig a termelés valamennyi fázisában." - mondja Tommy Rahbek Nielsen, a Vestas ideiglenes vezetője. Hozzátette: a szélfarmok elterjedése új megoldásokat, és a régiek mellőzését kívánja.

Valóban indokolt a váltás

A Cambridge Egyetem 2017-es tanulmánya szerint ugyanis a szélerőművek által termelt hulladék 2050-re megközelítheti a negyvenhárom és fél millió tonnát. Ugyanakkor nemcsak az energiaszektor szereplői munkálkodnak a megtermelt szemét csökkentésére; az Unilever például 2025-re felére csökkentené a gyártáshoz használt műanyag mennyiségét.

Nem ez lenne a Vestas első nagy dobása

Merthogy ez az első vállalat, ami több mint száz gigawatt (GW) szélturbinát telepített a világon. A 'Százak Klubja' 2018-ban alakult, miután a Közép-Amerikai Szélenergia projekt keretében elkészültek két gigás turbinái. Ezzel a teljesítménnyel a Vestas jelenleg nemcsak a klub alapítójaként, de egyedüli tagként tiszteleghet.

Bemutatkozó, 1979-ben beüzemelt szélturbinája összesen harminc kilowattos (kW) maximális teljesítményt produkált, mára azonban a Vestas hatvanhatezernél is több szélturbinát telepített a világ mintegy nyolcvan országába. A legnagyobb szárazföldi szélerőmű egysége 4,2 MW-os, de a majdhogynem hetvenezer szerkezet fele manapság már a belépő szintnek tartott két megás V80-as modellhez képest méretben és teljesítményben egyaránt kisebb. Legnagyobb sikereiket az USA-ban (több mint huszonkét GW) és Németországban (közel tizennégy GW) könyvelhették el, de az elmúlt évtizedekben Spanyolországban, Kubában, sőt, egy százöt MW kapacitású darabbal Magyarországon is megjelentek.

"Negyven éve mi voltunk a szélenergia úttörői, ma pedig minden ügyfelünkkel és partnerünkkel nagyon büszkék vagyunk megtett utunkra" - mondta Anders Runevad, a Vestas elnök vezérigazgatója. A cég folyamatosan a jövő felé tekint, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy az utóbbi években is növelte termelékenységét, ráadásul éves rekordjait is rendre felülírta.

Másik érdekes adat, hogy a Vestas használatba vett turbinái összesen százhuszonkilenc millió tonna szén-dioxidot bocsátottak ki. Ehhez normál esetben harminchárom szénerőmű kellene. Még szemléletesebb a Bloomberg 2018-as bejegyzése, miszerint a telepített szél- és napenergia kapacitások átlépték az egy terawattos (TW) határt. Magyarán a Vestas működteti a világ összes szél- és naperőművének tizedét.

(Fotó: Pixabay)