A szélenergiát elektromos áram termelésére hasznosító szélerőművek jelentősége világszerte növekvő tendenciát mutat, de úgy tűnik idővel a klasszikus szélturbináknak is leáldoznak, helyüket pedig átveszik az energiát generáló sárkányrepülők.

Mi a gond a régi szélturbinákkal?

A modern szélerőművek kapcsán leginkább két dolog jut eszünkbe: hatalmas oszlop, hatalmas lapátokkal. Felmérések szerint egy két MW-os szélerőmű nagyjából négy GWh elektromos energiát állít elő évente, ami lehetne több, ha figyelembe vesszük, hogy magasabb légrétegben általában erősebben fúj a szél. A szélerőműveket azonban sem épületgépészeti, sem gazdasági okokból nem lehet csak úgy magasabbra építeni. Ezt a problémát igyekszik áthidalni a Makani nevű startup.

Szélerőművek a fellegekben

Merthogy a cég munkatársai szerint újabb óriások telepítése, vagy a tartóoszlopok hosszabbítása helyett sokkal gazdaságosabb, ha a szélerőművet reptetjük fel az erős áramlatok közelébe. Ez a megoldás nemcsak a szárazföldön, hanem a tengereken is alkalmazható lenne.

2019. nyarán a cég egyik szerkezete sikeres tesztrepülést hajtott végre a norvég Karmøy városától mintegy tíz kilométerre. Ekkor a Makani M600-as szénszálas szerkezetű felszálló egység prototípusát tesztelték, ami egy kétszázhúsz méteres vízmélységű területen elhelyezett úszó platformhoz kapcsolva termelt áramot.

A fenti videóból jól kivehető, hogy a felszálló egység leginkább egy repülőgépre hasonlít, melynek huszonhat méteres fesztávolságú szárnyaira nyolc motort szereltek, amik elektromos árammá alakítják a szélenergiát. A gépnek  még az ötszáz méteres magasság sem akadály, mivel acélkábellel kapcsolódik bázisához, repülése során pedig köröket ír le a levegőben. A technológia másik nagy előnye, hogy összeállításához és telepítéséhez lényegesen kevesebb acél és beton szükséges a hagyományos szélerőművekhez képest.

Bár a szélerőművek szabadon úszó platformokra szerelése nem új keletű ötlet, a Makani technológiájának köszönhetően a tényleges telepítési költség csupán töredéke a klasszikus megoldásoknak. A repülő szélerőmű ráadásul méreténél fogva könnyen szállítható, így akár tengeri fúrótornyokra, szigetekre is telepíthető, ahol egyébként rendszerint dízelgenerátorokkal termelnek áramot. Összehasonlításképp a Makani huszonnégy sárkányból álló létesítménye évente százhúsz GWh áramot termelne, míg egy két MW-os szélerőmű körülbelül négy GWh-ot.

A BNEF előrejelzése szerint még legalább tíz évet várnunk kell az ipari méretű repülő szélerőművekre, hiszen a technológia még szinte kötött babacipőben jár. A kisebb modellekkel viszont alighanem hamarabb találkozhatunk, akár már az elkövetkező három-négy évben. Kivitelezői ugyanis arra gondoltak, hogy természeti katasztrófa esetén ilyen erőművekkel oldanák meg az ideiglenes áramszolgáltatást, amíg a sérült infrastruktúra javítása zajlik.

(Fotó: IEEE Spectrum)