2050-re működő fúziós energiatermelés beindítását tervezik Dél-Koreában

2023 / 02 / 24 / Bobák Zsófia
2050-re működő fúziós energiatermelés beindítását tervezik Dél-Koreában
Az országban már elkezdték az előkészítését annak a fúziós erőműnek, amit 2035-ben kezdenek építeni és 2050-re már energiát szolgáltathat a tervek szerint.

Dél-Korea kísérleti fúziós reaktora, a KSTAR (Korean Superconducting Tokamak Advanced Research) több elsőséggel is büszkélkedhet: 2016-ban itt sikerült először 50 millió Celsius-fokon tartani a plazmát 70 másodpercen át, majd 2020-ban rekordot döntöttek, mikor húsz másodpercen keresztül 100 millió Celsius-fokos üzemi hőmérsékleten működtették a reaktort, ezután, 2021-ben a világon elsőként érték el a fél percig fenntartott 100 millió fokos hőmérsékletet. A KSTAR a készülő Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor (ITER) felépítéséhez hasonlóan szupravezető mágnesekkel üzemel és az itt véghezvitt fejlesztések bizonyítják, hogy az ITER-ben is meg lehet majd valósítani az elérendő célt, amit egyelőre a fúziós folyamatok beindítása, vizsgálata és a fúziós energiatermelés működőképességének demonstrálása, nem pedig az ipari mértékű energiaellátáshoz szükséges állapotok elérése jelent. Azt, hogy egy fúziós reaktort konkrét energiaellátásra lehessen használni, még a viszonylag távoli jövő ígérete, de többek között Dél-Koreában is azon dolgoznak, hogy ez a jövő minél hamarabb elérkezzen.

A Yonhap hírügynökség február 23-ai hírei szerint az ország kormánya bejelentette a fúziós energiával kapcsolatos terveit, ami szerint 2035-től 500 MWe kapacitású fúziós erőművet építenek, majd 2050-ben már áramtermelésre is használják. A tervek egyelőre csak vázlatosan körvonalazzák a szükséges lépéseket, amelyek a működő erőmű létrehozásához vezetnek, de a Koreai Fúziós Energia Intézet vezetője, Yoo Suk-jae szerint már most tisztában kell lenni a pontos technológiai igényekkel a későbbi megvalósítás sikeréhez. A 2035-től 2050-ig tartó 15 év elegendő időt adhat az építkezéshez, ahhoz hasonlóan, ahogy annak idején több mint tíz év telt el az ember által beindított első nukleáris láncreakció demonstrációjától az első üzemelő atomerőmű létrehozásáig - mondta el Yoo Suk-jae.

A fúziós erőművek építését részben az ITER sikeréhez kötik: ha a várakozások szerint 2035-2038-ban valóban eredményesek lesznek a reaktorban deutériummal és tríciummal zajló kísérletek, akkor az megnyitja az utat a nagyobb teljesítményű utódai előtt is.

(Fotó: National Research Council of Science & Technology)

Saját rekordját döntötte meg a dél-koreai mesterséges nap A koreai tokamak fontos hozzájárulás a fúziós energia gyakorlati alkalmazása felé vezető úton.


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
A mesterséges intelligencia által tervezett űrhajó egyelőre nem működőképes - de ezen lehet változtatni
A mesterséges intelligencia által tervezett űrhajó egyelőre nem működőképes - de ezen lehet változtatni
Egyedül nem megy: a mérnököknek és a mesterséges intelligenciának szüksége van egymás segítségére az olyan bonyolult munkák során, mint például egy űrhajó megépítése. A 'Tud-e az AI űrhajót tervezni' kérdésre Dr. Csilling Ákos, a magyarországi Bosch csoport tudományos munkatársa kereste és mutatta be a választ a Simonyi Konferencián tartott előadásában.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.