Nemsokára talán eljön az idő, hogy a nyári vakáció tervezésekor a tehetősebbek számára már nem csak eldugott, csendes óceáni szigetek jöhetnek számításba, ha exkluzív élményre vágynak, hanem akár maga a világűr is, és egy pár napos kiruccanás idejére a maréknyi asztronautánál jóval többen tapasztalhatják meg, milyen is elhagyni a Föld légkörét.

Az űr sok szempontból kihívásokkal teli környezet az emberi szervezet számára, az izomszövetek hosszabb tartózkodás során leépülnek, csontveszteség is kialakulhat, a sugárzás miatt a rák is fenyeget, annak ellenére, hogy a sejteket védő telomerek időlegesen meghosszabodnak. Az űrhajósok rendszerint az ízérzékelésük és időnként a szaglásuk csökkent érzékenységéről is beszámolnak az ISS-re való megérkezés első napjaiban.

De mikor visszakapják az érzékeiket, egészen sajátos illat fogadja őket: fém, égett hús, málna és rum keverékének esszenciája.

Noha az űrállomás belterében nem lehet a mélyűr illatát érezni, valamint az űrséták alatt legfeljebb a ruha műanyag szagát érzékelhetik viselőik, de az alatt a rövid időtartam alatt, amíg belépnek a nyomásmentesítésre szolgáló helyiségbe és leveszik a szkafandert, megtapasztalják, milyen szaga is van valójában a világűrnek. Mivel az aromát nem lehet egyértelműen földi illatokhoz hasonlítani, ezért az űrhajósoknak problémát okoz, hogy hogyan írják körbe az élményt, általában a málna, rum, és leggyakrabban valamilyen fém asszociációja kerül elő. A málna és rum hasonlat megfejtésére már megtalálták a magyarázatot.

2009-ben a Max Planck Intézet csillagászai felfedezték, hogy a Tejútrendszer közepében formálódó hatalmas porfelhő etil-formiátot tartalmaz. Az etil-formiát, más néven hangyasav-etil-észter, egy gyümölcsös és éteres illatú folyadék, amely megtalálható számos gyümölcsben, többek között ez adja a málna aromáját is. Valamint a borét és rumét is. Bár vannak, akik nem említik a gyümölcsöket, abban azonban majdnem minden asztronauta beszámolója megegyezik, hogy egyértelműen fémes szagot lehet detektálni a ruhákon, kesztyűkön és szkafandereken, még hosszú ideig, miután visszaérkeztek az űrből az állomásra. Ennek az oka a kutatók szerint az ionizált részecskék nagy energiájú vibrációja lehet, mikor találkoznak a benti levegő összetevőivel. Chris Hadfieldet, a kanadai űrhajóst, aki az Expedition 35 program űrállomásparancsnoka volt, a kénkőre emlékezteti az illat.

"Olyan szag van, mintha a céllövő pályán lennél. Mint a puskapor levegőben terjengő illata. Egy kicsit olyan, mint a kénkő."

- mondta a PBS NewsHour videójában (a harmadik perctől láthatjuk ezt a részt).

A NASA 2008-ban kérte fel Steve Pearce-t, illatanyagokkal foglalkozó kémikust, hogy alkossa meg nekik az űr illatát itt a Földön, helyi alapanyagok felhasználásával. Azért esett pont Pearce-re a választás, mert a 2008-ban az egyesült királyságbeli Reg Vardy Gallery-ben megnyílt "kihalt és lehetetlen szagok" kiállításán (If there ever was- an exhibition of extinct and impossible smells) az olyan kuriózumok mellett, mint például egy meteoritnak, a nap felszínének, vagy a kommunizmusnak, Hiroshimának vagy a kelet-berlini embereknek a szaga, az ő általa kreált illat is bemutatásra került.

Ez pedig az 1986-ban felbocsátott MIR űrállomás aromája volt.

A leírás szerint annak idején a NASA szolgálatában úgynevezett nasalnautok (a nose-orr és az astronaut-űrhajós összetételéből) dolgoztak, köztük George Aldrich is. Az ő feladata az volt, hogy minden lehetséges tárgyat, még a plüssmacikat is végigszaglássza, hogy megbizonyosodjon afelől, nem lesz-e elviselhetetlenül erős a belőle kipárolgó szag a szűk kabinban összezárt legénység számára. Aldrich, akit időnként Nostril-Damusnak is neveznek, még ma is ezt a munkát végzi.

A MIR Űrállomáson azonban nem alkalmaztak nasalnautokat, akik figyelmeztethették volna az orosz legénységet arra, hogy az általuk fogyasztott vodka megváltoztatja a izzadságuk összetételét, márpedig az állomáson mindent újrahasznosítottak már akkor is, a lecsapodó nedvességet például oxigénné alakították. A szűrési folyamat alatt az alkohol miatt formaldehid képződött, sajátos aromát eredményezve a kabinban. Pearce ezt a szagot imitálta az installációjában.

A NASA kérésére, évek munkájával, összehozta az űr illatát is, melyet az ügynökség eredetileg az űrhajósok képzésére, illetve edukációs célokra szeretett volna felhasználni, hogy ezzel is a földitől gyökeresen különböző állapotok elviselésére szoktassa a leendő űrhajósokat. A projekt időközben függetlenedett a NASA-tól és minden más űrügynökségtől is, és Pearce, az Omega Ingredients elnöke, a Kickstarteren indított kampánnyal gyűjtötte össze a pénzt az előállításra. Az Eau de Space illat így mindenki által elérhető, parfümös dobozba töltött verzióban nyerte el végső formáját, vagyis akár valódi parfümként is lehetne használni, nem csak azoknak, akik az űrbe készülnek.

De, ahogy az asztronauták által adott leírásokból is kitűnik, a világűr illatát magunkra kenni nem feltétlenül a legjobb ötlet.

A kénkő, hevített fémmel és észterrel vegyítve kevés ember ízlésével egyezik, így amikor az elmúlt napokban a megrendelők kézhez kapták az első csomagokat, sokan körömlakklemosó, vagy valamilyen erős kémiai anyag szagára panaszkodtak. "Három napig tartott, mire a szoba, ahol kinyitottam őket, kiszellőzött." "Vegyianyag szaga van… megfájdul tőle a fejem." "Olyan, mint az ipari alkohol" - olvashatjuk a kommentek között, de olyan is akad, aki pontosan erre számított. Mint mondja, őt arra az érdekes egyvelegre emlékezteti az illat, amit Chris Hadfield is leírt.

A legtöbben az egyik szállító cég által elővigyázatlanul csomagolt, és emiatt ripityára tört üvegeket kifogásolták, de az Eau de Space már reagált a panaszokra és állításuk szerint azok, akik fotóval bizonyítják a károsodott árut, újat kapnak, a költségeket pedig a cég magára vállalja. Egy üveg űrparfüm 49 dollárba, 14 500 forintba kerül (de jelenleg 40% akcióval, 29 dollárért juthatunk hozzá) vagyis olcsóbb, mint sok luxusmárka terméke, de, ahogy láthatjuk nem kifejezetten hétköznapi használatra tervezték. A kínálatban legújabban megtalálható a Eau de Luna is, amelyet annak a maréknyi űrhajósnak a leírása alapján terveztek, akik már jártak a Holdon (összesen 12 ember tette eddig a lábát a Holdra).

A befolyt összegekből a STEM K12 oktatást segítik, amely a gyerekeknek 6-12 évfolyamig a tudomány, technológia, mérnökség és matematika (science, technology, engineering, and math) területén nyújtanak gyakorlati, tapasztalati oktatást.

(Fotó: Pixabay, NASA, Eau de Space)

További cikkek a témában:

Pukiszaguk lehet a földönkívülieknek? A kutatók elmélete szerint az oxigén önmagában nem elegendő jele a földönkívüli életnek, így mellette olyan speciális molekulákat is célszerű keresni, amelyek csak életfolyamatok során keletkezhetnek. Ilyen a rendkívül büdös, nem mellesleg mérgező foszfin, amit többek között az ürülékből és bélgázból lehet kimutatni.
Amikor az asztronauták sztrájkba kezdtek az űrben Az amerikai misszió legénysége nem is repült többé, bár hivatalosan nem ez volt az ok.
Mit élnek át az űrhajósok, mikor újra belépnek a Föld atmoszférájába? Kifejezetten ritkák az olyan videók, melyek a visszatérő-modulból mutatják meg, mit jelent ez az élmény az űrhajósok számára. Viszonylag értelmetlen az összehasonlítás, de ha egy utasszállító repülőgép ablakából látnánk ugyanezt, valószínűleg nagy bajban lennénk.