Avi Loeb, harvardi csillagász legutóbbi bejegyzésében azt boncolgatta, mi is látható az első felvételen.

2025. október 4-én, marsi helyi középnapidő szerint 21:33:39-kor a Perseverance jobb oldali Navcam-kamerája egy, nagyjából 38 millió km-re lévő célpontra állt rá. A kamera felbontása 0,33 mrad (68 ívmásodperc) pixelenként, ami ezen a távolságon kb. 12 500 km-es „pixelméretet” jelent; a képen látható csík hossza így nagyjából 50 ezer km.

Mivel a SPHEREx mérései alapján az égitest átmérője legfeljebb 46 km (4%-os albedóval), a csík nyilván nem valós, henger alakú tárgy, hanem az égbolton elmozduló forrás hosszú, összeadott expozíciójának műterméke. A Mars kb. 24 km/s, a 3I/ATLAS pedig ~67 km/s sebességgel halad a Nappal szemben — nagyjából tíz percnyi összesített felvétel már kiad egy kb. 50 ezer km-es elnyúlást.

Egyetlen képkocka legfeljebb 3,28 másodperces, ami csak kb. 300 km-nyi elmosódást okozna — ez eltörpül a 12 500 km-es felbontási korlát mellett; a sok képkocka viszont szépen „felhúzza” a fényességet.

Magyarán: a képek csalókák. A 3I/ATLAS nem egy óriási henger, csak a fotótechnikából következő optikai „trükk”.

A HiRISE (30 km/pixel, 2025. október 3.) várható képein lesz ez az objektum a legtisztábban látható.

(Kép: a 3I/ATLAS-ról készült felvétel egyik változata, amelyet a NASA Mars Perseverance roverének Navcam kamerája készített 2025. október 4-én, forrás: NASA)