A betegségek mellett az álhírekkel szemben is ki kellene alakítanunk az immunitást
2020 / 06 / 20 / perei.dora
A betegségek mellett az álhírekkel szemben is ki kellene alakítanunk az immunitást
A tudománykommunikáció kifejezéssel viszonylag ritkán találkozunk, pedig annak kulcsfontosságú szerepe van egy, az elmúlt járványhelyzethez hasonló időszakban. Cikkünkben arra keressük a választ, hogyan lehetne segíteni az embereket, hogy megkülönböztethessék a tudományos ismeretekre alapozott információkat a kétes eredetűektől, ezáltal jobban eligazodjanak a világban.

Megböklek, hogy figyelj rám

Mielőtt bárki azt hinné, nem a Facebook-féle megbökésről van szó, hanem az úgynevezett nudgera, melynek magyar megfelelője a bökdösés, és amit a közgazdasági Nobel-díjas Richard H. Thaler használt elsőként társaival. Ide vehetjük azon technikákat, melyekkel

a hatalom megpróbálja az általa helyesnek vélt irányba mozdítani a polgárokat, méghozzá büntetés vagy tiltás nélkül.

Egyes kutatások szerint már önmagában az is rengeteget jelenthet, ha csupán figyelmeztetik az embereket, hogy jól gondolják át, amiről éppen olvasnak. Ez a fajta ösztönzés pedig csökkentette például, hogy bedőljenek a közösségi médiában keringő álhírek címeinek. Emellett bizonyos médiaszolgáltatók is kérhetnének időnként visszajelzést arról, hogy az olvasók mennyire tartják megbízhatónak cikkeiket, míg Facebook-oldalak esetén a követők akár nyilvánosan is értékelhetnék az adott hírportált. Ez lényegében támpontot adhat a közösségnek arról, hogy az emberek többsége megbízhatónak tartja-e az oldal által közölt tartalmakat.

Prebunking: az álhírekkel szembeni immunitás fejlesztése

A prebunking technika, vagy ha úgy tetszik korai leleplezés úgy működik akár egy védőoltás, és az utólagos tűzoltás helyett a megelőzésre koncentrál. A tanulási folyamat során az érintettek meggyőzőnek tűnő érvelésekkel találkoznak, amelyek ugyan minimális hazugságot is tartalmaznak, mégis elég mennyiségben ahhoz, hogy aktiválja "hírszelektáló immunrendszerüket". Ha pedig

valaki egyszer kifejleszti magában azt a képességet, amellyel képes kiszűrni a ferdítéseket, az később védelmet jelenthet számára az álhírekkel szemben.

Magyarán a prebunking a lakosság médiaműveltségének, kritikai gondolkodásának fejlesztését támogatja. Ennek elősegítésére létezik egy szabadon hozzáférhető, angol nyelvű játék, a Bad News, illetve társadalomkutatók rendre felhívják a figyelmet, hogy a prebunking technikáját célszerű lenne beépíteni egyaránt a gyermek- és felnőttoktatásba, hiszen az nem a terjesztői oldal büntetését, hanem a médiafogyasztó állampolgárok tudatossá nevelését tartja fontosnak. Ugyanakkor hozzá kell tennünk, hogy ez sajnos nem feltétlenül szolgálja a hatalom érdekeit, hiszen ezáltal az emberek a politikai témákban is könnyebben átlátnának a szitán. Mindenesetre tény, hogy a tudás hatalom, és minél nagyobb egy adott nép tudása, annál eredményesebb féket jelenthet a mindenkori döntéshozók visszaéléseivel szemben.

Debunking, avagy orvosoljuk utólag a tévhiteket

A debunking a leleplezés stratégiája, amikor egy hiedelemről bebizonyosodik, hogy hamis. Ez elérhető például szakértők bevonásával, megbízható források használatával, vagy tudományos módszerekkel készült, lektorált folyóiratok kutatási eredményeinek bemutatásával, melynek során több nézőpontból megközelítjük az adott témát. A módszer talán legnagyobb nehézsége, hogy a fact-checking, azaz a tényszerű információk csekkolása nehezen képes lépést tartani azzal a nagy mennyiségű téves információval, ami mondjuk egy világjárvány idején keletkezik. Egy másik nehezítő körülmény, hogy a tévhitek csak akkor megcáfolhatók, ha előtte jó párszor megismétlik azokat, ez viszont hozzájárulhat a további terjedésükhöz, ha például olyasvalaki olvassa a tényfeltáró cikket, aki korábban még nem találkozott a hiedelmekkel.

Nagy árat fizethetünk hiszékenységünkért

Az emberi elme természetes önvédelemre rendezkedett be, merthogy szükségünk van arra, hogy a mindannyiunkat érintő (jelentős) eseményeket nagy okokkal magyarázzák, még ha a teóriák soha nem is nyernek megerősítést. Még rosszabb, hogy amennyiben egy történés következményei súlyosnak bizonyulnak,

sokkal könnyebben elhisszük a konspirációs elméleteket.

Azoknak viszont rendkívül káros hatásai vannak, gondoljunk csak a védőoltások ellenzésére, a klímaváltozás tagadására, a szélsőséges politikai nézetek térnyerésére, vagy az előítéletesség fokozódására. A koronavírussal kapcsolatban pedig szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ilyen esetben azért is kifejezetten ártalmasak a konspirációs elméletek, mert ha valaki mondjuk varázserőt tulajdonít valamilyen gyógymódnak, kevesebb eséllyel fogja elfogadni az orvosok, illetve a közegészségügyi szervek tanácsait. Ez pedig akár tragédiához is vezethet. Mindent egybevetve mégis lehet okunk a bizakodásra, számos tanulmány ugyanis rávilágított, hogy ha előbb találkozunk a hiteles információkkal, akkor később kevésbé leszünk fogékonynak a kitalációkra.

(Fotó: Needpix)


Először vagy itt? Ez itt a Rakéta!
Olvasd el főszerkesztőnk beköszönőjét, mire számíthatsz tőlünk!
AKCIÓS ÚJ ÉPÍTÉSŰ LAKÁSOK BUDAPESTEN AKÁR 27 915 000 Ft-tól. TÉLI AKCIÓ A CORDIÁTÓL
Legyen a leggyorsabbak között, és szerezze meg álmai otthonát egyedülálló kedvezménnyel! 2020. december 31-ig kiemelt kedvezménnyel, akár 9% árelőnnyel vásárolhatja meg az ideális lakást kínálatunkból.
Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.