Persze a múlt biciklije, valamint a jelen és a jövő kerékpárjai közt hatalmas a különbség, legyen szó magáról a járműről, az ahhoz szükséges infrastruktúráról vagy a közlekedésszervezés informatikai hátteréről. A Deloitte technológiával, médiával és telekommunikációval kapcsolatos elemzése legalábbis ettől az eszköztől várja a városi közlekedés megváltását, és elképzelhető, hogy nem is teljesen alaptalanul teszi ezt.

Cangára fel!

Előrejelzésük szerint tízmilliárdokkal nő majd a kerékpárral megtett utak száma 2022-re a 2019-es szinthez képest. Ez azt is jelenti, hogy több olyan városban is megduplázódik ezen járművek használóinak a száma, ahol a kerékpározás egyelőre még nem túlságosan elterjedt. Ezek a városok jellemzően az Egyesült Államokban és Kanadában találhatóak, ahol dolgozók egy százaléka jár ilyen módon munkába. A Deloitte jóslata alapján 2019-ről 2022-re egy százalékkal nő majd világszinten a biciklivel munkába járók száma.

Az egy százalék nyilván nem tűnik óriásinak, de ez megspórolt autózásokat, kisebb szennyezést és a városi zsúfoltság enyhülését jelentheti.

A Deloitte elemzői természetesen nem az emberi természet belátóképességére alapoznak, hanem a puszta számokra: hetente körülbelül három millió ember költözik a városokba világszinten, 2050-re pedig két és fél milliárddal többen élnek majd városokban, mint manapság. Ennyi ember közlekedését pedig lehetetlenség a jelenleg is létező opciókkal megoldani. A biciklik pedig legalább a rövidebb utazásokat kiválthatják. A 2017-es adatok alapján Amerikában öt személyautós utazásból három rövidebb volt tíz kilométernél, és majdnem a felük rövidebb volt öt kilométernél is.

És még jót is tesz

A bicikli egészségre gyakorolt előnyei vitathatatlanok – a kerékpár azon kevés közlekedési eszközök egyike, amely nem csak nem árt senkinek, de jótékonyan hat a használójára is. Ennek megfelelően a jövőben akár az orvosok is ajánlhatják majd a helyváltoztatás ezen módját mintegy az egészségesebb élet és a prevenció részeként. Sőt ez a folyamat már el is kezdődött, az Egyesült Királyságban az orvosok például tizenkét hetes kerékpár kurzusra küldik a pácienseiket azzal a nem titkolt szándékkal, hogy azok utána kedvet kapnak, és magabiztosan tekerik majd a pedált.

Ez a bicikli már nem az a bicikli

A biciklizés forradalma három területen várható: informatikai háttér, infrastruktúra és a járművet mozgató erő. A legelső, az informatikai újítások közt olyan megoldások várhatóak, mint a mobiltelefonos applikációk, drótnélküli kapcsolódás és a digitális várostervezési eszközök. Ezzel együtt várhatóan nőni fog az e-biciklik iránti kereslet is.

A lakossági biciklizés egyik fellegvárában, Hollandiában például már több ilyen eszközt értékesítenek, mint hagyományos kerékpárt.

Mindez az újonnan épült városi infrastruktúrával együtt többeket is nyeregbe csábíthat. Úgy tűnik tehát, hogy a zárt, minden évszakban használható bicikliúthálózat, mint amilyen a Velo-City lett volna Torontóban, nem is volt olyan vad ötlet, pusztán csak megelőzte a korát.

Boldogtalan jelenünk második legfontosabb újítása: a bicikli

A Deloitte listába sorolta a legfontosabb innovációkat, melyek a jövőt fogják alakítani, és itt a biciklivel kapcsolatos újítások a második helyre kerültek, közvetlenül az 5G széleskörű használata elé. (A podcast lett egyébként a bronzérem tulajdonosa.)

A Deloitte szerint az e-bicikli lesz a legnagyobb számban értékesített elektromos közlekedési eszköz, amely 2023-ra éves szinten negyvenmillió eladott darabot is jelenthet. Ezzel pedig bőven lehagyják a villanyautókat, amelyek éves szinten értékesített száma 2025-re emelkedhet tizenkétmillióra a 2018-as ötmillióról.

(Kép: Pixabay)