A vírushelyzethez alkalmazkodva a BMW müncheni helyszíni sajtókonferencia helyett online sajtótájékoztatót tartott a hidrogénalapú mobilitással, üzemanyagcellás autózással kapcsolatot fejlesztéseikről, terveikről. Így aztán sajnos nem láthattunk élőben sem igazi prototípust, sem BMW-emblémás hidrogéncellát vagy tartályt, be kellett értenünk egy ppt-bemutatóval a jövőről.

A lényeg: a BMW-nek már marketing-jelmondata is van a jövő autózására, a fenntartható egyéni mobilitásra. Ez a Power of choice, ami egy kicsit nehezen fordítható le magyarra, de arra utal, hogy a vásárlók a jövőben megválaszthatják, milyen célra milyen hajtással akarnak autót venni. Hiszen a városi autózásra a tisztán elektromos, a hosszú távú utazásra nagy, nehéz járművel a hidrogéncellás autó az igazi. Gazdasági okokból viszont még valószínűleg jó sokáig velünk maradnak a hibrid vagy akár tisztán belsőégésű motoros autók is. Az ügyfél dönt.

Ez persze nem igaz teljes egészében, első körben igenis az autógyártó dönt. A BMW például eldöntötte, hogy mivel a hidrogénautózás elsősorban a nagy tömegű, nagy méretű autóknál jelenthet gazdaságosabb megoldást, mintha hatalmas és dögnehéz akkumulátorral szerelnénk fel ezeket a kocsikat, az X5-ös szabadidőautóból készít hidrogénnel hajtott változatot. Munkanevén ez a BMW X5 iNext Hydrogen, amelyből 2022-ben már az utakra kerülnek az első prototípusok.

A német márka a Toyotával kötött technológiai transzfer-megállapodást a saját hidrogénautója megalkotásához, technikailag semmi forradalmi újdonságot nem várhatunk az BMW első igazi, sorozatgyártásra tervezett hidrogénautójától. 700 baros, a mai kutakról simán tölthető hidrogéntartályok lesznek benne. A hidrogéncellát egy kicsi, 10 kWh alatti kapacitású lítium-ion pufferakkumulátor segíti majd, ha extra erőre van szükség és ez az akkumulátor tárolja el a lassítások során visszanyert energiát. A tartályokba hat kilogramm hidrogén fér, ezzel 500 kilométeres hatótávot várhatunk majd a kocsitól, vegyes használatban.

Ugyanilyen technika lapul a jelenleg futó négy, Európában több-kevesebb nehézséggel hozzáférhető hidrogénautóban is. Hiszen a Toyota Mirai, a Honda Clarity, a Hyundai Nexo már megvásárolható, a Mercedes GLC F-Cell-t pedig lízingelni lehet. Ezek szerint a BMW elkésett?

Nem igazán. Jelenleg körülbelül 180, elsősorban Németországban és Skandináviában működő kút alkotja azt a laza H2-töltőállomás-hálózatot, amink van Európában, így hidrogénautóval járni egyelőre korántsem tökéletes megoldás az egyéni mobilitásra. A BMW ezért nem is tervezi, hogy 2025 előtt felvegye árlistájára az iNext Hydrogen-t; a márka szerint (és szerintünk is) még legalább öt év kell, mire az európai hidrogén-töltőállomás-hálózat kibővül annyira, hogy valóban reális mobilitási alternatívát jelentsen egy hidrogénautó.

2030-tól pedig jöhetnek a hidrogénautók immár több kategóriában. Aki addig a márka másik jól eltalált marketingszlogenjét keresi, miszerint "sheer driving pleasure with zero emission" (hamisítatlan vezetési élmény, károsanyag-kibocsátás nélkül), kénytelen lesz beérni akkumulátoros elektromos BMW-kkel. Azok is jók, persze, de a hidrogénautónak egy nagy előnye biztosan lesz majd velük szemben: végre újra teljes joggal hívhatjuk bennük gázpedálnak a gázpedált!