A londoni Imperial College vegyészmérnökei úgy gondolják, a tetoválások a közeli jövőben jóval többről szólnak majd, mint a puszta dekoráció, vagy az önkifejezés. A bőr alá fecskendezhető „okostetoválás” alkalmas bizonyos biomarkerek megfigyelésére az emberi testben, vagyis olyan objektíven mérhető jelzőanyagok jelenlétének monitorozására, amelyek segítségével képesek lennének bizonyos betegségek kimutatására is.

Dr. Ali Yetisen a Harvard Medical School kutatójaként kezdte az ezzel kapcsolatos munkát, és a Harvard és az MIT tudósaival együtt 2017-ben bemutatta a Dermal Abyss nevű koncepciót, amely szerint négy bioszenzor változtatta meg a színét az emberi testnedvekben lévő három biokémiai információ hatására, beleértve a glükóz- és pH-szintet. A kutató a CNN-nek azt mondta, reméli, hogy ezzel a módszerrel majd olyan beültethető és befecskendezhető érzékelők széles skáláját tudják alkalmazni, amelyek valós időben lesznek képesek jelezni az emberek egészségi állapotát.

Hasonló technológia segíthet az egészségünket kívülről fenyegető tényezők észlelésében is. Dr. Carson Bruns, a Colorado Boulder Egyetem gépészmérnöki adjunktusa olyan okostetoválásokon dolgozik, amelyek segítenek nyomon követni az olyan külső hatásokat, mint például az UV-sugárzást, ami a daganatos megbetegedések leggyakoribb fajtája, a bőrrák egyik legfőbb kiváltó oka.

Bruns tagja volt annak a csapatnak, amely 2020-ban egy kis, fényérzékeny tetoválásról írt tanulmányt, amelyet „napszeplőnek” neveztek el.

Az egyébként láthatatlan tetoválás csak UV fény hatására válna láthatóvá, például akkor, ha az ember túl sokáig van a napon, és eltűnne, ha fényvédővel kenjük be magunkat, vagy ha árnyékba vonulunk.

A tetováláshoz természetesen kizárólag olyan, gyógyászati minőségű, nem mérgező anyagokat használnának fel, amelyek orvosbiológiai felhasználásának nagy múltja van. Ezt bizonyítandó, a kutató már több „szeplőtetoválást” is csinált magának, amelyek nagyjából 6-8 hónapig voltak láthatóak, mielőtt teljesen eltűntek volna. A csapat azóta olyan intelligens pigmenteket fejlesztett ki, amelyek ennél jóval hosszabb ideig, legalább három évig működnek.

A kutatók szerint az okostetoválások egyik nagy előnye az olyan hordható eszközökkel szemben, mint például az okosórák vagy a glükózmonitorok, hogy nem törhetők fel, és nem merül le az akkumulátoruk. Emellett az új technológiának kulcsszerepe lehet az általános szűrések során is, különösen az alacsony költségvetésű, rossz egészségügyi infrastruktúrával rendelkező helyeken.

Persze a tetoválásokkal szemben még mindig sokan bizalmatlanok, akadnak olyanok, akik vallási okokból zárkóznak el, de olyanok is, akik a felhasznált anyagokat nem tartják elég biztonságosnak ahhoz, hogy azt a bőrük alá engedjék. Az említett új technológiát eddig csak sertésbőrön tesztelték, a következő három év során viszont az embereken végzett kísérletekre összpontosítanak majd.

A kutatók szerint a jövőben az okostetoválást az űrhajósokon is alkalmazhatják a sugárterhelés mérésére, vagy akár a lakosság körében a különböző fertőző betegségek kimutatására, krónikus betegségek megfigyelésére.

(Borítókép: Getty Images/Halfdark)