A CERN az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a részecskefizikai kutatások európai szervezete, a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma, a Nagy Hadronütköztető és a World Wide Web születési helye. A francia-svájci határon, Genftől kissé északra elhelyezkedő intézmény tehát a modern tudomány és technológia egyik legtekintélyesebb központja, ami viszont nem jelenti azt, hogy nem szeretnek bolondozni.

Sőt ami azt illeti, április elsejére jellemzően időzítenek valami tréfás sajtóközleményt – erre csak 2020-ban és tavaly nem került sor. Egyébként bolondok napján jelentették be, hogy részecskegyorsítót találtak a Marson, hogy felfedezték a Star Warsból ismert Erő létezését vagy csak azt, hogy mostantól az összes hivatalos közleményt comic sans betűtípussal teszik közzé.

Idénre azonban valami igazán hasznos elképzeléssel készültek, a 25 órás nap bevezetésével. Na de miért is lehet erre szükség? -- Mint azt a bolondos sajtóközlemény írja:

“A kísérlet során a cézium szökőkútórát – a világ egyik legpontosabb óráját – használták az SI-mértékegységek meghatározására és a koordinált univerzális idő (UTC) beállítására – vagyis a másodperc pontos mérésére cézium segítségével. Ezzel az órával együtt a BETA az Antianyaggyár által termelt anticézium atomokat is felhasználta, hogy összehasonlítsa a másodpercnek az anyag és az antianyag által adott két definícióját. A kettő átlagát alapul véve a tudósok azt mondják, hogy az időmérés pontosabb lehet, mint valaha.”

A cézium szökőkút (caesium fountain) tényleg létezik egyébként, és a segítségével a CERN a különböző időmérő intézeteknek és laboroknak nyújt rendkívül megbízható és pontos időmérést. Természetesen az Antianyaggyár sem puszta kitaláció:

A világ legnagyobb antianyaggyárában nem várt módon reagáltak az egzotikus atomok Az univerzum régóta kutatott titkát igyekszik feltárni a magyar kutatók részvételével zajló CERN kísérlet, amelyben antiprotont is tartalmazó héliumatomok viselkedését figyelik meg.

A cézium és az anticézium által mért idők átlagolása azt jelenti a kutatók szerint, hogy a nap hossza 24 óra, 56 perc és 24 másodpercre módosul. Ezt a hét folyamán felfelé kerekítenék 25 órára, hétvégén pedig lefelé (köszönjük szépen!). Mint a kutatók hozzáteszik, hála az antianyagnak, az idő így lassabban rohan majd. És hogy ennek milyen hatása lenne a gyakorlatban? Mint a cikk írja:

“Ez a mérés olyan időszakban történik, amikor sok országban vizsgálják a négynapos munkahét megvalósíthatóságát. „A napi plusz óra azt jelenti, hogy a heti 40 órás munkaidő könnyen megvalósítható, valamint egy háromnapos hétvége is” – mondja Anita Chronon, a HR osztály munkatársa. "A CERN munkatársai hétfőn már ki is próbálják az időmérés új módját."

A valóságban egy ilyen módosítás annyiban jó lenne, hogy papíron legalábbis lassabban öregednénk (sőt ha visszamenőleg is bevezetnénk, akkor még fiatalodhatnánk is), de a gyerekek épp azért lennének szomorúak, mert így többet kellene aludniuk karácsonyig és a születésnapjukig. Amiért viszont el kellene gondolkozni mégiscsak a 25 órás nap bevezetésén, az a svájci óraművesek kétségtelenül rendkívül szórakoztató tüntetése lenne a CERN főkapuja előtt – hiszen gondoljuk csak végig: nagy múltú mesterségüket teljesen újra kellene gondolni.

(Kép: Pixabay/SplitShire)