A CIA (Central Intelligence Agency, Központi Hírszerző Ügynökség) az Egyesült Államok 1947-ben alapított hírszerző ügynöksége, aminek feladata volt többek között a második világháború utáni időszakban, vagyis a hidegháború idején egy kiterjedt kémhálózat működtetése az USA határain kívül. A kémek élete nem mindig volt olyan kalandos, mint ami például a James Bond filmekben látható (a kitalált karakter egyébként a brit MI6-nak dolgozott), de az állandó készültség és a kockázatok valósak voltak. A veszély főként Oroszországban fenyegette az ott munkálkodó ügynököket, olyannyira, hogy nem hivatalosan meg is alkották a moszkvai szabályok néven elhíresült irányelveket, amelyek között szerepelt a sose nézz hátra, sose feltételezz semmit és sose cselekedj az ösztöneid ellen kitétel is.

A kémeket az írott és íratlan szabályok mellett nagyban segítették azok az innovatív felszerelések, amelyekkel az információkat szerezték be vagy amivel szükség esetén védték az életüket és amelyek egészen kreatív formákat tudtak ölteni a fejlesztők ötletei alapján. A Richard Nixon Alapítvány hidegháborús kiállítása (Cold War: Soviets, Spies and Secrets) alkalmával közszemlére tettek többet is a régi használati eszközök közül, így közelről meg lehetett tekinteni a bőröndöt, ami belül egy beépített Honeywell Pentax kamerát tartalmazott, hogy a titkosított dokumentumokról észrevétlenül lehessen felvételeket készíteni vagy a lecsavarható aljú borotvahabtartályt, amiben egy titkos rekesz bújt meg a fontos rejtegetnivalók tárolására. Az eszközök a Nemzetközi Kémmúzeumból származtak, ahol hatalmas nemzetközi kémtárgygyűjteményt őriznek, beleértve olyan unikumokat is, amelyek a CIA első látásra hasznos, de érthető módon mégis kevésbé népszerű kellékeivé váltak.

Egyike a némileg elrettentő eszközöknek, amelyek nem kifejezetten a 007-es elegáns, Martini-fogyasztó világát idézik fel, hanem valami sokkal realisztikusabbat, a CIA rektális szerszámkészlete, amit az ügynökség az 1960-as években fejlesztett ki.

A készlet egyszerű és hatékony: egy nagy plasztik kapszula, amiben kisméretű eszközök bújnak meg és amit olyan helyre lehet elrejteni, ahol jó esetben soha nem keresi senki.

A készlet a Nemzetközi Kémmúzeum Escape and Evasion (szabadulás és elkerülés) részlegén kapott helyet, mivel feladata a kémek nehéz helyzetekből való kisegítése volt. Amennyiben egy ügynöknek ki vagy éppen be kellett jutnia valahova, de nem nyílt lehetősége arra, hogy táskát vagy bármilyen más felszerelést vigyen magával, a végbélbe helyezhető szerszámtároló pont kapóra jött: ezt az eszközt még akkor is használhatta a kém, ha kívülről alapos motozásnak vetették alá.

A szerszámos készlet legalább tíz fajta kelléket tartalmazott: fúrófej, többféle kés, fogók és reszelők tartoztak hozzá. Az apparátus jó szolgálatot tehetett szorult helyzetben, de használata, már csak méreténél fogva is, sok kényelmetlenséggel járhatott. A Nemzetközi Kémmúzeum kurátorának, Vince Houghtonnak elmondása szerint a készletet a hidegháború idején adta a CIA az ügynökeinek és valójában egy használható megoldást képviselt a jelentős akadályok legyőzésére, szabadulást hozott olyankor, amikor közel lehetetlennek tűnt a menekülés. A múzeum leírásában nem szerepelnek információk a rektális tároló paramétereiről, de egy mai cég, a Shomer-Tec által forgalmazott hasonló eszközzel összevetve jobban láthatóvá válnak a méretek. Az úgynevezett Escape & Survival Module tulajdonképpen a hidegháborús eszköz modernebb és kisebb változata: a magnézium bevonatú tároló 15 apró szerszámot tartalmaz, köztük bilincskulcsot, fűrészeket és borotvapengét. A tartály 8 centiméter hosszú, 1,7 centiméter széles és 30 grammos.

A CIA rektális szerszámkészlete az elmúlt évtizedekben múzeumok kiállítási tárgyává vált, de közel sem merült feledésbe: szerepelt H. Keith Melton 1996-os könyvében, az Ultimate Spyban és a CIA egykori munkatársa, Jonna Mendez is megemlékezett róla a Wirednek adott interjújában. Mendez 1991-től kezdve az ügynökség álcázási részlegének vezetőjeként dolgozott és a rektális készlettel kapcsolatban elmondta: az ehhez hasonló eszközökre akkor volt szükség, mikor az ügynök élete volt a tét és "úgy kellett felkészülni a küldetésre, mint Houdininek". Mendez és az Atlas Obscura videójában felszólaló Vince Houghton is kiemelte, hogy tároló készítése során az egyik legfontosabb szempontot a tökéletesen sima felszín kialakítása jelentette, hogy elkerülhetőek legyenek a balesetek és ne váljon a kém számára egyébként is életveszélyes szituáció még kellemetlenebbé.

(Fotó: International Spy Museum/Atlas Obscura)

A CIA több tervet is kidolgozott a WikiLeaks alapítójának elrablására és meggyilkolására Egyes források szerint ezeknek a terveknek az ötletgazdája maga Donald Trump amerikai elnök, és az USA későbbi külügyminisztere, Mike Pompeo voltak.